2011. január 11. A beszámoló összeállítása feltételezi azoknak a számviteli tevékenységeknek az előzetes elvégzését, amelyek biztosítják a beszámolók könyvviteli megalapozottságát és az adatok megfelelő ellenőrzöttségét.
E tevékenységek körébe tartozik:
a könyvviteli zárlat, az analitikákkal való egyeztetés és a leltár összeállítása, a leltározás végrehajtása.
Könyvviteli zárlat:
A könyvviteli zárlathoz az üzleti év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák és a számlák technikai lezárása tartoznak. A teljessé tétel az alábbiakban valósul meg: Feladások: az elsődlegesen analitikus nyilvántartásokban, analitikus könyvelésben rögzített gazdasági műveletek (meghatározott időszakonként) összegzett értékadatait könyveljük a főkönyvi könyvelés számára. Speciális naplók zárása: a naplók heti, havi stb. adatait a napló egyidejű zárásával felvezetik a megfelelő főkönyvi számlákra. Rendező tételek könyvelése: meghatározott időszakonként szükségessé váló gazdasági műveletek könyvelését jelenti. A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a könyvviteli számlákból az általa választott időszakonként, de legalább a beszámoló elkészítését, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítését megelőzően, annak alátámasztására főkönyvi kivonatot köteles készíteni. Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a naplófőkönyvet vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást az általa választott időszakonként, de legalább az egyszerűsített beszámoló alátámasztásához, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli
2011. január 11. Könyvvezetési kötelezettség:
A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről – a törvényben rögzített szabályok szerint – folyamatosan nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év végével lezárja. A könyvvezetés az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében, csak magyar nyelven történhet.
Kettős könyvvitelt köteles vezetni minden vállalkozó (kivéve az egyszerűsített beszámolót készítő vállalkozó), a Magyar Nemzeti Bank, továbbá a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a biztosító intézet, egyéb szervezet, ha ezt kormányrendelet előírja.
A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, használatában, illetve a tulajdonában levő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja.
Az egységes számlakeret: célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa a törvény szerinti, illetve a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat.
Számlaosztályok:
1 – 4. számlaosztály: mérlegszámlák 1 – 3. számlaosztály: eszközszámlák 1-es számlaosztály: az immateriális
2011. január 11. Könyvvezetés: az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év végével lezárja.
Egyszerűsített beszámolót készíthet:
iskolai szövetkezet, jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség, jogi személyiség nélküli GT, ha: a törvény hatálybalépésekor is ezt készíti és a vállalkozási tevékenységéből származó éves nettó árbevétele – két egymást követő évben – nem haladja meg az 50 millió Ft-ot, függetlenül a foglalkoztatottak létszámától és a mérlegfő-összegtől.
Egyszeres, vagy kettős könyvvitelt vezethet (kormányrendelettől függően):
államháztartás szervezetei, MNB, hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, biztosító intézet, egyéb szervezet, gazdálkodó, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény.
Kettős könyvvitel:
Köteles vezetni minden olyan vállalkozó, aki nem egyszeres könyvvitelt vezet. (készít: összevont konszolidált éves beszámolót, vagy éves beszámolót, vagy egyszerűsített beszámolót). A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja. Egységes számlakeret: célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes
2011. január 11. Egyszeres könyvvitel:
Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá a pénzforgalmi gazdasági műveletekről, a pénzforgalmi műveletekhez közvetve kapcsolódó, de tényleges pénzmozgást nem eredményező végleges vagyonváltozásokról, nem pénzben kiegyenlített bevételekről, ráfordításokról olyan könyvviteli nyilvántartást (pénzforgalmi könyvvitel) köteles vezetni, amely ezen eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően mutatja. E könyvviteli nyilvántartáshoz kapcsolódóan az egyszerűsített beszámoló összeállításához szükséges, hogy a gazdálkodó az eszközökről, a forrásokról részletező nyilvántartásokat is a valóságnak megfelelően és folyamatosan vezessen.
A pénzeszközökről és azok forrásairól, valamint az azokban beállott változásokról vezetett könyvviteli nyilvántartási kötelezettségnek naplófőkönyv vagy más, a követelményeknek megfelelő nyilvántartás vezetésével lehet eleget tenni. Az alkalmazott nyilvántartási rendszernek olyannak kell lennie, amely a teljes üzleti pénzforgalmat, a pénzforgalomhoz kapcsolódó, de pénzmozgással nem járó vagyon- és eredményváltozásokat az elszámolások egyezőségét biztosító formában mutatja ki.
A könyvvezetés folyamatosságáért és helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős.
Egyszerűsített beszámoló:
Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó az üzleti évről december 31-i fordulónappal egyszerűsített beszámolót köteles készíteni. Az egyszerűsített beszámoló részei: egyszerűsített mérleg, eredmény-levezetés. Az egyszerűsített mérleg és az eredmény-levezetés tételei továbbtagolhatók. Az egyszerűsített mérleget és az eredmény-levezetést
2011. január 10. A mérleg olyan okmány, amely:
Az eszközöket és forrásokat Eszközök (aktívák): a vállalkozás vagyonának fizikai megjelenési formája pl.: készpénz, ingatlan, felszerelési tárgyak, értékpapírok, készlet stb. két fajtája: befektetett eszköz: a tevékenységet tartósan (éven túl) szolgálják, például: épület forgóeszköz Források (passzívák): ugyanennek a vagyonnak eredet szerinti besorolása pl.: saját forrás, kölcsönvett forrás (visszafizetési kötelezettséget jelent) két fajtája: saját forrás: az alapítók bocsátják a vállalkozás rendelkezésére idegen forrás: visszafizetési kötelezettség terheli (tartozás). Adott időpontra vonatkozóan állományi adatokat tartalmaz, fordulónapra vonatkozik, mérlegkészítésig megismert, tárgyévre vonatkozó hatásokat is tartalmaz. Megfelelően értékelve tételes előírások, számviteli alapelvek, választási lehetőségek számviteli politikában rögzített változatai. Pénzben összesítve belföldi cégeknél ezer forintban (kivétel 100 milliárd Ft felett, millió forintban) vámszabadterületi társaságok és devizakülföldinek minősülő társaságok külföldi pénznemben, az MNB árfolyamlista szerinti nagyságrendben (a könyveiket ezek a társaságok is magyar nyelven kötelesek vezetni, és a beszámolót elkészíteni). Előírt struktúrában tartalmazza forma: egyoldalas („A” típusú), vagy kétoldalas („B” típusú) értékrovatok: bázis és tárgy, valamint ellenőrzés – önellenőrzés miatti rovatok eszköz- és forráscsoportosítások: főcsoportok (A, B, C, … G) csoportok (I, II, III, … ) tételek (1, 2, …) (tájékoztató adatok (a, b, …))
A mérleg számviteli okmány jellegét biztosítják:
számviteli nyilvántartásokra és dokumentációra épül (szintetika, analitika, leltározás),
2011. január 10. A beszámolási kötelezettség általános szabályai:
A beszámolási kötelezettség a Magyarország területén működő gazdálkodókra terjed ki, kivétel az egyéni vállalkozókat. A vállalkozások az üzleti évet érintő eredményhatásokról, az üzleti év utolsó napjával, mint mérleg-fordulónappal beszámolót köteles készíteni. A beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok változásáról megbízható és valós képet kell mutatnia. A beszámoló írásos jelentés, dokumentáció, a tájékoztatás eszköze.
A beszámolóval kapcsolatos időpontok:
Fordulónap: december 31. a beszámolási időszak, tárgyév utolsó napja. Letétbehelyezés napja: az adott üzleti év mérleg fordulónapjától számított 150. nap. Beszámoló- mérlegkészítés napja: amikor a tulajdonosok a beszámolót elfogadják, a gazdálkodó megválaszthatja a fordulónap és a letétbehelyezés napja között.
Az üzleti év (Szt. 11 §):
Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama megegyezik – a Szt. 11 § (2)-(13) bekezdésben foglaltak kivételével – a naptári évvel. Az üzleti év a naptári évtől eltérhet: a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha az a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér; a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a biztosítóintézetek kivételével a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalatánál, ezen leányvállalat leányvállalatánál, ha az a külföldi anyavállalatnál, illetve a külföldi
2011. január 10. A vállalkozás folytatásának elve [Szt. 15 § (1)]: a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése, vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése.
Teljesség elve [Szt. 15 § (2)]: a gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni. Ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek, az adott üzleti évre vonatkoznak, egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak.
Valódiság elve [Szt. 15 § (3)]: a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak.
Világosság elve [Szt. 15 § (4)]: a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, e törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni.
Következetesség elve
2010. január 19. A számviteli törvény (2000. évi C. törvény) vonatkozó fejezetei:
IV. Fejezet
EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ
96. § (1) Az egyszerűsített éves beszámoló a (2)-(4) bekezdés szerinti mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Üzleti jelentést – az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódóan – nem kell készíteni.
(2) Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege az 1. számú melléklet “A”, illetve “B” változata közül a vállalkozó által választott mérleg nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza.
(3) Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása a 2. vagy a 3. számú melléklet “A”, illetve “B” változata közül a vállalkozó által választott eredménykimutatás nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza.
(4) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének a 41. § (8) bekezdése, az 55. § (4) bekezdése, a 86. § (8) bekezdése, a 88. § (6) bekezdése, a 89. § (1)-(3) bekezdése, (4) bekezdésének a), c)-d) pontja, a 89/A. §-a, a 90. § (1)-(2) bekezdése, (3) bekezdésének b) pontja, (4) bekezdésének b) pontja, a 91. § c)-d) pontja, a 92. §-a, a 93. § (1)-(2) és (6) bekezdése szerinti adatokat nem kell tartalmaznia. Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében a könyvvizsgáló által felszámított díjakat a 88. § (8) bekezdésének b) pontjában meghatározott
|
|
Legfrissebb hozzászólások