Az észlelés olyan információfeldolgozási folyamat, melynek során az emberek motivációjuktól, személyiségüktől s konkrét helyzettől függően felveszik, ingerből ingerületté alakítják, tudatukban feldolgozzák a világ tárgyait és eseményeit.
Az érzékelés mindig szubjektív folyamat. A fogyasztó szelektíven érzékelt. A pszichológiában, abszolút küszöbnek nevezik azt a legkisebb ingerintenzitást, amely az észrevehető és a nem észrevehető közti átmenetet jelzi.
A pszichológia Weber-törvénye szerint minél erősebb a kezdeti inger erőssége, annál nagyobb mértékű változás szükséges a különbség érzékeléséhez.
A két inger megkülönböztetéséhez szükséges legkisebb különbség a különbségi küszöb vagy más néven az éppen érzékelhető különbség (ÉÉK).
k=ΔI/I, ahol k: a Weber-állandó, ΔI: különbségi küszöb, I: intenzitás.
A különbségi küszöb lefelé és felfelé is működik. Az érzékelés erőssége:
É=k*logI , k: a Weber-állandó, I: intenzitás.
Az észlelési küszöbnél, ahogy egy inger fizikai intenzitása egyre növekszik, észlelt erőssége először gyorsan nő, aztán egyre lassabban. Ez marketinges szempontból azt jelenti, hogy általában felesleges két oldalon hirdetni ugyanazt a terméket, mert ez nem fog kétszer annyi fogyasztót vonzani, mint a szimpla oldalon hozott hirdetés.
Tapasztalatok szerint árengedménykor legalább 20%-os csökkentésre van szükség a figyelemfelkeltéshez (k=20%). Ez a konstans, amely a differencia érzékeléséhez szükséges. Ha az ellenkező irányú árváltozást nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy nagy értékű terméknél jelentős mértékű árnövekedés szükséges a fogyasztó ellenállásának kiváltásához, tehát az ár viszonylag sokáig emelhető reakciómentesen.
A termékcsomagolásnál versenyelőnyhöz juthat az a vállalat, amelyik úgy csökkenti csomagolásának méretét és a benne tartott termék mennyiségét, hogy a fogyasztók nem veszik észre.
Hasonlítsa össze az abszolút és relatív érzékelési küszöb főbb jellegzetességeit és magyarázza el felhasználásukat a marketinges tevékenységben!
Az észlelés olyan információfeldolgozási folyamat, melynek során az emberek motivációjuktól, személyiségüktől s konkrét helyzettől függően felveszik, ingerből ingerületté alakítják, tudatukban feldolgozzák a világ tárgyait és eseményeit.
Az érzékelés mindig szubjektív folyamat. A fogyasztó szelektíven érzékelt.
A pszichológiában, abszolút küszöbnek nevezik azt a legkisebb ingerintenzitást, amely az észrevehető és a nem észrevehető közti átmenetet jelzi.
A pszichológia Weber-törvénye szerint minél erősebb a kezdeti inger erőssége, annál nagyobb mértékű változás szükséges a különbség érzékeléséhez.
A két inger megkülönböztetéséhez szükséges legkisebb különbség a különbségi küszöb vagy más néven az éppen érzékelhető különbség (ÉÉK).
, k: a Weber-állandó, ΔI: különbségi küszöb, I: intenzitás.
A különbségi küszöb lefelé és felfelé is működik. Az érzékelés erőssége:
, k: a Weber-állandó, I: intenzitás.
Az észlelési küszöbnél, ahogy egy inger fizikai intenzitása egyre növekszik, észlelt erőssége először gyorsan nő, aztán egyre lassabban. Ez marketinges szempontból azt jelenti, hogy általában felesleges két oldalon hirdetni ugyanazt a terméket, mert ez nem fog kétszer annyi fogyasztót vonzani, mint a szimpla oldalon hozott hirdetés.
Tapasztalatok szerint árengedménykor legalább 20%-os csökkentésre van szükség a figyelemfelkeltéshez, Ekkor k=20%. Ez a konstans, amely a differencia érzékeléséhez szükséges. Ha az ellenkező irányú árváltozást nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy nagy értékű terméknél jelentős mértékű árnövekedés szükséges a fogyasztó ellenállásának kiváltásához, tehát az ár viszonylag sokáig emelhető reakciómentesen.
A termékcsomagolásnál versenyelőnyhöz juthat az a vállalat, amelyik úgy csökkenti csomagolásának méretét és a benne tartott termék mennyiségét, hogy a fogyasztók nem veszik észre.
Ez mekkora baromság már: “Ez marketinges szempontból azt jelenti, hogy általában felesleges két oldalon hirdetni ugyanazt a terméket, mert ez nem fog kétszer annyi fogyasztót vonzani, mint a szimpla oldalon hozott hirdetés.”
Akkor miért éri meg egy oldalon hirdetni? Nem hoz kétszer annyit, mint a fél oldal. És fél oldalon? Hiszen nem hoz kétszer annyit… OMG!
Ha hallasz valami érdekeset, meg kellene próbálni pontosan leírni, mi hangzott el. A példák ugyanis sánták, értelmetlenek így. Az elméleti rész is csak egy felszínes kivonat, érdemes lenne szakkönyveket megadni hivatkozásnak, vagy pontosan kimásolni, minden részletét.
Idejön valaki és azt hiszi értelmes anyagot olvas. Itt a hozzászólásban jelzem, hogy aki ezt használja forrásként házi dolgozatban, diplomában vagy másutt ki van rúgva!
Az idézet teljes szövege így hangzik: “Az észlelési küszöbnél, ahogy egy inger fizikai intenzitása egyre növekszik, észlelt erőssége először gyorsan nő, aztán egyre lassabban. Ez marketinges szempontból azt jelenti, hogy általában felesleges két oldalon hirdetni ugyanazt a terméket, mert ez nem fog kétszer annyi fogyasztót vonzani, mint a szimpla oldalon hozott hirdetés.”
Vagyis nulláról – egész pontosan az észlelési küszöbtől – indulva a marketing kiadás első néhány egysége még viszonylag gyorsan megtérül. Ha tovább növeljük a kiadást, az ennek köszönhető hatás és értelemszerűen az értékesítésből származó bevétel egyre kisebb és előbb utóbb elérjük azt a szintet, amikor nem éri meg tovább menni, hiszen a marketing költségvetés sem korlátlan a fedezete pedig legalábbis hosszú távon az értékesítés.
Azért éri meg tehát félről felmenni egészre, mert relatíve olcsóbban jutunk a többletből adódó bevételnövekedéshez. Ez először kiegyenlítődik majd a visszájára fordul.
A konkrét értékek természetesen mindig különböznek az iparágtól, a hirdetési csatornától, költségektől stb. függően.