|
|||||
A Magyar Nemzeti Bank megújította a bankjegyek ill. érmék feldolgozását, forgalmazását, valamint hamisítás elleni védelmét szabályozó rendeleteit. A jegybank célja, hogy növekedjen a forintbankjegyek hamisítás elleni védelme, és hogy a forgalomban lévő forintbankjegyek minősége megfelelő maradjon.
A beszámolási kötelezettség általános szabályai: A beszámolási kötelezettség a Magyarország területén működő gazdálkodókra terjed ki, kivétel az egyéni vállalkozókat. A vállalkozások az üzleti évet érintő eredményhatásokról, az üzleti év utolsó napjával, mint mérleg-fordulónappal beszámolót köteles készíteni. A beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok változásáról megbízható és valós képet kell mutatnia. A beszámoló írásos jelentés, dokumentáció, a tájékoztatás eszköze.
A beszámolóval kapcsolatos időpontok: Fordulónap: december 31. a beszámolási időszak, tárgyév utolsó napja. Letétbehelyezés napja: az adott üzleti év mérleg fordulónapjától számított 150. nap. Beszámoló- mérlegkészítés napja: amikor a tulajdonosok a beszámolót elfogadják, a gazdálkodó megválaszthatja a fordulónap és a letétbehelyezés napja között.
Az üzleti év (Szt. 11 §): Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama megegyezik – a Szt. 11 § (2)-(13) bekezdésben foglaltak kivételével – a naptári évvel. Az üzleti év a naptári évtől eltérhet: a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha az a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér; a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a biztosítóintézetek kivételével a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalatánál, ezen leányvállalat leányvállalatánál, ha az a külföldi anyavállalatnál, illetve a külföldi Az átalányadózásra vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadó törvény 50–56. §-ai tartalmazzák, melyek szerint adóévenként, az adóév egészére átalányadózást választhat az az egyéni vállalkozó, akinek az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg és nem áll munkaviszonyban, valamint az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben sem haladja meg a 15 millió forintot. Az előzőekben foglaltaktól eltérően az az egyéni vállalkozó, akinek az egyéni vállalkozókról vezetett nyilvántartásban feltüntetett tevékenysége az adóév egészében kizárólag az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 100 millió forintot nem haladta meg és nem áll munkaviszonyban. A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozót is megilleti az átalányadózás választásának joga azzal, hogy a bevételi értékhatárokat időarányosan kell figyelembe venni. Az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható. Aki egyéni vállalkozóként is és mezőgazdasági kistermelőként is jogosult az átalányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre elkülönülten az átalányadózást. Az átalányadózás következő adóévre történő választásáról vagy annak megszüntetéséről az előző évről benyújtott adóbevallásban lehet nyilatkozni. Az az egyéni vállalkozó, |
|||||
|
Ovulációs teszt
-
LH teszt
-
Peteérés teszt
-
Férfi termékenységi teszt
-
Terhességi teszt
-
Női termékenység, meddőség
-
Férfi termékenység, meddőség
Copyright © 2024 Econom.hu - info kukac econom pont hu
Alkoholszonda, alkoholteszt - Műszaki tudományok, Természettudományok, Informatika, Matematika - Hajós Iskola a Tisza-tavon Scatto - Fotó felszerelések |
|||||
Legfrissebb hozzászólások