Egyszeres könyvvitel, egyszerűsített mérleg

Egyszeres könyvvitel:

Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá a pénzforgalmi gazdasági műveletekről, a pénzforgalmi műveletekhez közvetve kapcsolódó, de tényleges pénzmozgást nem eredményező végleges vagyonváltozásokról, nem pénzben kiegyenlített bevételekről, ráfordításokról olyan könyvviteli nyilvántartást (pénzforgalmi könyvvitel) köteles vezetni, amely ezen eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően mutatja. E könyvviteli nyilvántartáshoz kapcsolódóan az egyszerűsített beszámoló összeállításához szükséges, hogy a gazdálkodó az eszközökről, a forrásokról részletező nyilvántartásokat is a valóságnak megfelelően és folyamatosan vezessen.

A pénzeszközökről és azok forrásairól, valamint az azokban beállott változásokról vezetett könyvviteli nyilvántartási kötelezettségnek naplófőkönyv vagy más, a követelményeknek megfelelő nyilvántartás vezetésével lehet eleget tenni. Az alkalmazott nyilvántartási rendszernek olyannak kell lennie, amely a teljes üzleti pénzforgalmat, a pénzforgalomhoz kapcsolódó, de pénzmozgással nem járó vagyon- és eredményváltozásokat az elszámolások egyezőségét biztosító formában mutatja ki.

A könyvvezetés folyamatosságáért és helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős.

Egyszerűsített beszámoló:

• Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó az üzleti évről december 31-i fordulónappal egyszerűsített beszámolót köteles készíteni.
• Az egyszerűsített beszámoló részei:
  • egyszerűsített mérleg,
  • eredmény-levezetés.
• Az egyszerűsített mérleg és az eredmény-levezetés tételei továbbtagolhatók.
• Az egyszerűsített mérleget és az eredmény-levezetést a tételek törvény szerinti sorrendjében, bizonylatokkal alátámasztott, szabályszerűen vezetett egyszeres könyvvitel (a pénzforgalmi könyvvitel, illetve az eszközökről és a forrásokról vezetett részletező nyilvántartások, a leltárak) adatai alapján, világos és áttekinthető formában kell összeállítani.
• Az egyszerűsített mérleget és az eredmény-levezetést magyar nyelven kell elkészíteni, az adatokat ezer forintban kell megadni.
• Az egyszerűsített mérleget és az eredmény-levezetést a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni.
• Az egyszerűsített mérlegben, az eredmény-levezetésben – minden tételnél – fel kell tüntetni az előző üzleti év megfelelő adatát. Amennyiben az ellenőrzés az előző üzleti év(ek) egyszerűsített mérlegében, eredmény-levezetésében – a vállalkozó számviteli politikájában rögzített feltételek szerint – jelentős összegűnek minősülő hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző üzleti év(ek)re vonatkozó módosításokat az egyszerűsített mérleg és az eredmény-levezetés minden tételénél az előző üzleti év adatai mellett be kell mutatni. Ilyen esetben az egyszerűsített mérlegben is, az eredmény-levezetésben is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző évi adatok, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások, illetve a tárgyévi adatok.
• Az egymást követő üzleti évek egyszerűsített mérlegeiben, eredmény-levezetéseiben az összehasonlíthatóságot a szerkezeti felépítés, a tagolás és a tartalom, a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biztosítani.

Egyszerűsített beszámolót készíthet:

• az iskolai szövetkezet,
• jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség,
• jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,
• amelynek vállalkozási tevékenységből származó éves nettó árbevétel két egymást követő évben nem haladja meg az 50 millió Ft-ot.

Egyszerűsített mérleg felépítése, tartalma:

• Kétfajta mérlegséma közül lehet választani:.
  • „A” változat: mérlegszerű elrendezésű mérleg
  • „B” változat: soros felépítésű, finanszírozási szemléletű mérleg
• Az egyszerűsített mérleg alapvető eltérései a mérlegtől:
  • csak a nagybetűvel és római számmal jelzett sorokat kell tartalmaznia, azaz a mérlegsémák összevontabbak, egyszerűbbek,
  • nem alkalmazhatják a mérlegcsoportokon belüli összevonást és az üres sorok elhagyását sem,
  • alkalmazhatják azonban a mérlegtételek további tagolására, valamint új mérlegtételek felvételére vonatkozó szabályokat.
• Egyszerűsítések az értékelési eljárásokban:
  • az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó mentesülhet választása szerint a terven felüli értékcsökkenések és visszaírásának kötelezettsége alól,
  • mentesülhet továbbá a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beszerzésekor keletkezett árfolyam-különbözet adott üzleti évre eső időarányos részének időbeli elhatárolási kötelezettsége alól,
  • a törvény szerint 2001-től nem lehet egyszeres könyvvitelt választani, így egyszerűsített mérleget sem készíthet az újonnan alakuló vállalkozás,
• Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás áttérhet saját elhatározása alapján bármelyik év január 1-jével más beszámolási formára.
• Köteles azonban áttérni, ha két egymást követő évben nem felel meg az egyszerűsíett éves beszámoló feltételeinek (a 3 mutatószámból legalább 2 teljesül).

Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása

Eszközök (aktívák)

• A. Befektetett eszközök
  • I. Immateriális javak
  • II. Tárgyi eszközök
  • III. Befektetett pénzügyi eszközök
• B. Forgóeszközök
  • I. Készletek
  • II. Követelések

Ebből: pénzkiadásból származó követelések

pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések

• • III. Értékpapírok
  • IV. Pénzeszközök

Források (passzívák)

• C. Saját tőke
  • I. Jegyzett tőke
  • II. Tőketartalék
  • III. Eredménytartalék
  • IV. Lekötött tartalék
  • V. Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény
• D. Tartalék
• E. Céltartalékok
• F. Kötelezettségek
  • I. Hosszú lejáratú kötelezettségek
  • II. Rövid lejáratú kötelezettségek

Ebből: pénzbevételből származó kötelezettségek

pénzmozgáshoz nem kapcsolódó kötelezettségek

Az eredmény-levezetés előírt tagolása

A. Végleges pénzbevételek, elszámolt bevételek (III+IV)

1. Pénzügyileg rendezett nettó árbevétel

2. Pénzügyileg rendezett adóköteles egyéb bevételek

I. Adóköteles pénzbevételek (1+2)

3. Nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevétele

4. Nem pénzben kiegyenlített egyéb bevételek

II. Pénzbevételt nem jelentő adóköteles bevételek (3+4)

III. Adóköteles bevételek (I+II)

5. Pénzbevételt is jelentő jövedelemadózás alá nem vont bevételek

6. Pénzbevételt nem jelentő jövedelemadózás alá nem vont bevételek

IV. Jövedelemadózás alá nem vont bevételek (5+6)

B. Végleges pénzkiadások, elszámolt ráfordítások (VIII+IX)

7. Anyag- és árubeszerzés költségei

8. Személyi jellegű ráfordítások

9. Egyéb termelési és kezelési költségek, ráfordítások

V. Ráfordításként érvényesíthető kiadások (7+8+9)

10. Nem pénzben kiegyenlített, nem beruházási célú beszerzések

11. Természetbeni juttatások munkavállalóknak, tagoknak

12. Nem pénzben kiegyenlített ráfordítások

VI. Ráfordítást jelentő eszközváltozások (10+11+12)

13. Értékcsökkenési leírás

14. Értékvesztés

15. Kifizetett vásárolt készletek állományváltozása +

VII. Ráfordítást jelentő elszámolások (13+14+15)

VIII. Ráfordítások összesen (V+VI+VII)

16. Beruházási kiadások

17. Egyéb kiadások

IX. Jövedelemadózásban ráfordításként nem érvényesíthető kiadások (16+17)

C. Pénzügyi eredmény adóköteles tárgyévi változása (I-V)

D. Pénzügyi eredmény jövedelemadózás alá nem vont tárgyévi változása (5-IX)

E. Pénzügyi eredmény tárgyévi változása (+C+D)

F. Nem pénzben realizált eredmény (II+6-VI-VII)

G. Adózás előtti eredmény (C+F-6)=(III-VIII)

18. Fizetendő társasági adó

H. Adózott eredmény (G-18)

19. Jóváhagyott osztalék

I. Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény (H-19)