Az egyes beszámolófajták mérlegei, fő jellemzői

A mérleg olyan okmány, amely:

• Az eszközöket és forrásokat

• Eszközök (aktívák):
  • a vállalkozás vagyonának fizikai megjelenési formája
  • pl.: készpénz, ingatlan, felszerelési tárgyak, értékpapírok, készlet stb.
  • két fajtája:
    • befektetett eszköz: a tevékenységet tartósan (éven túl) szolgálják, például: épület
    • forgóeszköz
• Források (passzívák):
  • ugyanennek a vagyonnak eredet szerinti besorolása
  • pl.: saját forrás, kölcsönvett forrás (visszafizetési kötelezettséget jelent)
  • két fajtája:
    • saját forrás: az alapítók bocsátják a vállalkozás rendelkezésére
    • idegen forrás: visszafizetési kötelezettség terheli (tartozás).

• Adott időpontra vonatkozóan
  • állományi adatokat tartalmaz,
  • fordulónapra vonatkozik,
  • mérlegkészítésig megismert, tárgyévre vonatkozó hatásokat is tartalmaz.
• Megfelelően értékelve
  • tételes előírások,
  • számviteli alapelvek,
  • választási lehetőségek számviteli politikában rögzített változatai.
• Pénzben összesítve
  • belföldi cégeknél ezer forintban (kivétel 100 milliárd Ft felett, millió forintban)
  • vámszabadterületi társaságok és devizakülföldinek minősülő társaságok külföldi pénznemben, az MNB árfolyamlista szerinti nagyságrendben (a könyveiket ezek a társaságok is magyar nyelven kötelesek vezetni, és a beszámolót elkészíteni).
• Előírt struktúrában tartalmazza
  • forma: egyoldalas („A” típusú), vagy kétoldalas („B” típusú)
  • értékrovatok: bázis és tárgy, valamint ellenőrzés – önellenőrzés miatti rovatok
  • eszköz- és forráscsoportosítások:
    • főcsoportok (A, B, C, … G)
      • csoportok (I, II, III, … )
        • tételek (1, 2, …)
          • (tájékoztató adatok (a, b, …))

A mérleg számviteli okmány jellegét biztosítják:

• számviteli nyilvántartásokra és dokumentációra épül (szintetika, analitika, leltározás),
• aláírások,
• hitelesítés,
• letétbe helyezés.

Az éves beszámoló „A” típusú mérlegének jellemzői:

• mérlegszerű elrendezés, az eszközök és források elkülönítetten mutathatók ki a mérleg két oldalán,
• biztosított az automatikus ellenőrzés, az eszközök és a források összege meg kell, hogy egyezzen,
• az eszközök bemutatása fordított likviditási sorrendben történik,
• a forrásoknál fordított lejárati sorrend érvényesül.

Az éves beszámoló „B” típusú mérlegének jellemzői:

• a mérlegszerkezet lépcsőzetes elrendezésű,
• a mérlegséma részben finanszírozás szemléletű,
• sajátos egyeztethetőség érvényesül.

Mindkét séma kiemelten mutatja be a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni tételeket

A mérleg előírt tagolása

„A” változat

Eszközök (aktívák)

• A. Befektetett eszközök
  • I. Immateriális javak
    • 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke
    • 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
    • 3. Vagyoni értékű jogok
    • 4. Szellemi termékek
    • 5. Üzleti vagy cégérték
    • 6. Immateriális javakra adott előlegek
    • 7. Immateriális javak értékhelyesbítése
  • II. Tárgyi eszközök
    • 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok
    • 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek
    • 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
    • 4. Tenyészállatok
    • 5. Beruházások, felújítások
    • 6. Beruházásokra adott előlegek
    • 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
  • III. Befektetett pénzügyi eszközök
    • 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
    • 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban
    • 3. Egyéb tartós részesedés

• 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban
• 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

• • • 5. Egyéb tartósan adott kölcsön
    • 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
    • 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
• B. Forgóeszközök
  • I. Készletek
    • 1. Anyagok
    • 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek
    • 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok
    • 4. Késztermékek
    • 5. Áruk
    • 6. Készletekre adott előlegek
  • II. Követelések
    • 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)
    • 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

• • • 4. Váltókövetelések
    • 5. Egyéb követelések
  • III. Értékpapírok
    • 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban
    • 2. Egyéb részesedés
    • 3. Saját részvények, saját üzletrészek
    • 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
  • IV. Pénzeszközök
    • 1. Pénztár, csekkek
    • 2. Bankbetétek
• C. Aktív időbeli elhatárolások
  • 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása
  • 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
  • 3. Halasztott ráfordítások
• Eszközök összesen

Források (passzívák)

• D. Saját tőke
  • I. Jegyzett tőke

Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken

• • II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (–)
  • III. Tőketartalék
  • IV. Eredménytartalék
  • V. Lekötött tartalék
  • VI. Értékelési tartalék
  • VII. Mérleg szerinti eredmény
• E. Céltartalékok
  • 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre
  • 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre
  • 3. Egyéb céltartalék
• F. Kötelezettségek
  • I. Hátrasorolt kötelezettségek
    • 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

• 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
• 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

• • • 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben
  • II. Hosszú lejáratú kötelezettségek
    • 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
    • 2. Átváltoztatható kötvények
    • 3. Tartozások kötvénykibocsátásból
    • 4. Beruházási és fejlesztési hitelek
    • 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek
    • 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

• • • 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
  • III. Rövid lejáratú kötelezettségek
    • 1. Rövid lejáratú kölcsönök

Ebből: az átváltoztatható kötvények

• • • 2. Rövid lejáratú hitelek
    • 3. Vevőktől kapott előlegek
    • 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
    • 5. Váltótartozások
    • 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

• 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

• • • 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
• G. Passzív időbeli elhatárolások
  • 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása
  • 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
  • 3. Halasztott bevételek
• Források összesen

„B” változat

A. Befektetett eszközök

• I. Immateriális javak
  • 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke
  • 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
  • 3. Vagyoni értékű jogok
  • 4. Szellemi termékek
  • 5. Üzleti vagy cégérték
  • 6. Immateriális javakra adott előlegek
  • 7. Immateriális javak értékhelyesbítése
• II. Tárgyi eszközök
  • 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok
  • 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek
  • 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
  • 4. Tenyészállatok
  • 5. Beruházások, felújítások
  • 6. Beruházásokra adott előlegek
  • 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
• III. Befektetett pénzügyi eszközök
  • 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
  • 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban
  • 3. Egyéb tartós részesedés
  • 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban
  • 5. Egyéb tartósan adott kölcsön
  • 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
  • 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

B. Forgóeszközök

• I. Készletek
  • 1. Anyagok
  • 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek
  • 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok
  • 4. Késztermékek
  • 5. Áruk
  • 6. Készletekre adott előlegek
• II. Követelések
  • 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)
  • 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
  • 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
  • 4. Váltókövetelések
  • 5. Egyéb követelések
• III. Értékpapírok
  • 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban
  • 2. Egyéb részesedés
  • 3. Saját részvények, saját üzletrészek
  • 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
• IV. Pénzeszközök
  • 1. Pénztár, csekkek
  • 2. Bankbetétek

C. Aktív időbeli elhatárolások

• 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása
• 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
• 3. Halasztott ráfordítások

D. Egy éven belül esedékes kötelezettségek

• 1. Rövid lejáratú kölcsönök

Ebből: az átváltoztatható kötvények

• 2. Rövid lejáratú hitelek
• 3. Vevőktől kapott előlegek
• 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
• 5. Váltótartozások
• 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

• 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

• 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

E. Passzív időbeli elhatárolások

• 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása
• 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
• 3. Halasztott bevételek

F. Forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek különbözete (B+C–D–E)

G. Az eszközök összértéke az egy éven belül esedékes kötelezettségek levonása után (A±F)

H. Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek

• I. Hosszú lejáratú kötelezettségek
  • 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
  • 2. Átváltoztatható kötvények
  • 3. Tartozások kötvénykibocsátásból
  • 4. Beruházási és fejlesztési hitelek
  • 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek
  • 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

• 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
• 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

• • 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
• II. Hátrasorolt kötelezettségek
  • 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

• • 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben

I. Céltartalékok

• 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre
• 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre
• 3. Egyéb céltartalék

J. Saját tőke

• I. Jegyzett tőke

Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken

• II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (–)
• III. Tőketartalék
• IV. Eredménytartalék
• V. Lekötött tartalék
• VI. Értékelési tartalék
• VII. Mérleg szerinti eredmény

Egyszerűsített beszámoló:

• Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó az üzleti évről december 31-i fordulónappal egyszerűsített beszámolót köteles készíteni.
• Az egyszerűsített beszámoló egyszerűsített mérlegből és eredmény-levezetésből áll. Az egyszerűsített mérleg és az eredmény-levezetés tételei továbbtagolhatók.
• Az egyszerűsített mérleget és az eredmény-levezetést a tételek törvény szerinti sorrendjében, bizonylatokkal alátámasztott, szabályszerűen vezetett egyszeres könyvvitel (a pénzforgalmi könyvvitel, illetve az eszközökről és a forrásokról vezetett részletező nyilvántartások, a leltárak) adatai alapján, világos és áttekinthető formában kell összeállítani.
• Az egyszerűsített mérleget és az eredmény-levezetést magyar nyelven kell elkészíteni, az adatokat ezer forintban kell megadni.
• Az egyszerűsített mérleget és az eredmény-levezetést a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni.
• Az egyszerűsített mérlegben, az eredmény-levezetésben minden tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év megfelelő adatát. Amennyiben az ellenőrzés az előző üzleti év(ek) egyszerűsített mérlegében, eredmény-levezetésében – a vállalkozó számviteli politikájában rögzített feltételek szerint – jelentős összegűnek minősülő hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző üzleti év(ek)re vonatkozó módosításokat az egyszerűsített mérleg és az eredmény-levezetés minden tételénél az előző üzleti év adatai mellett be kell mutatni. Ilyen esetben az egyszerűsített mérlegben és az eredmény-levezetésben is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző évi adatok, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások, illetve a tárgyévi adatok.
• Az egymást követő üzleti évek egyszerűsített mérlegeiben, eredmény-levezetéseiben az összehasonlíthatóságot a szerkezeti felépítés, a tagolás és a tartalom, a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biztosítani.
• Az egyszerűsített beszámolót készítő vállalkozó az árbevételt, az egyéb bevételeket, valamint a költségeket, a ráfordításokat – az értékcsökkenési leírás és az értékvesztés kivételével – és az egyéb kiadásokat a pénz tényleges beérkezése és kifizetése időszakában, illetve a nem pénzben történt kiegyenlítés időszakában köteles a könyvekben elszámolni.
• A teljesítés időszakában el kell számolni azt is, ha az ügylet ellenértékét más eszköz (ideértve a váltóval történő kiegyenlítést is) átadás-átvételével rendezik. Az ilyen ügyleteket azok valós tartalma szerint, bruttó módon kell elszámolni.
• Az egyszerűsített mérleg a vállalkozó december 31-én meglévő, a leltárba értékkel felvett valamennyi eszközét és azok forrásait bruttó módon tartalmazza, függetlenül attól, hogy az ügyletek teljesítésekor tényleges pénzkiadásra, vagy pénzbevételre sor került-e, vagy sem.

Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása

Eszközök (aktívák)

• A. Befektetett eszközök
  • I. Immateriális javak
  • II. Tárgyi eszközök
  • III. Befektetett pénzügyi eszközök
• B. Forgóeszközök
  • I. Készletek
  • II. Követelések

Ebből: pénzkiadásból származó követelések

pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések

• • III. Értékpapírok
  • IV. Pénzeszközök

Források (passzívák)

• C. Saját tőke
  • I. Jegyzett tőke
  • II. Tőketartalék
  • III. Eredménytartalék
  • IV. Lekötött tartalék
  • V. Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény
• D. Tartalék
• E. Céltartalékok
• F. Kötelezettségek
  • I. Hosszú lejáratú kötelezettségek
  • II. Rövid lejáratú kötelezettségek

Ebből: pénzbevételből származó kötelezettségek

pénzmozgáshoz nem kapcsolódó kötelezettségek