2011. október 10. 
Képzelje el egy pillanatra, hogy Ön egy lyukas hordó, amiben víz (pénz) van, ez a víz (pénz) azonban szünet nélkül csordogál az alul és oldalt lévő lyukakon. Alul állandóan folyik, amíg egyáltalán van minek folynia: ezek az Ön lakbér-, élelmiszer-, benzin- és hasonló kiadásai. Az oldalsó lyukakon csak akkor folyik, ha elég magasan áll: ezek azok a költekezések, amiket Ön csak olyankor enged meg magának, amikor éppen megengedheti őket magának. Az Ön hordójába több különböző, többé vagy kevésbé hozzáférhető forrásból folyik a víz (a pénz): ilyenek a munkaadóktól származó jövedelmek, az esetleges vevőitől befolyó pénz, a lottónyeremények, a szociális támogatások és más, többé vagy kevésbé vékony sugárban becsorgó pénzek.
2011. január 13. A gazdasági események növekedéseket vagy csökkenéseket okozhatnak az immateriális javak értékében, állományában. Sajátos gazdasági esemény az értékhelyesbítés elszámolása, ez ugyanis közvetlenül nem változtatja meg egyik eszköz értékét sem.
A tipikus növekedési formák:
beszerzés, saját előállítás, apportként történő átvétel, térítés nélküli átvétel, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök, követelés fejében, csereszerződés keretében átvett eszközök (a követeléseknél fogjuk tárgyalni), terven felüli értékcsökkenés visszaírása, értékhelyesbítés.
Megjegyzés: a többlet az immateriális javak esetében nem jellemző gazdasági esemény.
A csökkenések leggyakoribb formái:
értékcsökkenés (terv szerinti, terven felüli), értékesítés, apportként történő átadás, térítés nélküli átadás, selejtezés, megsemmisülés, értékhelyesbítés csökkenése, kötelezettség fejében történő átadás.
2011. január 13. Az immateriális javakat – az immateriális javakra adott előlegek kivételével – a főkönyvi könyvelésben az 1. Befektetett eszközök számlaosztályban kell nyilvántartani.
Itt kell elszámolni és nyilvántartani a nyitó értéket, a bekövetkezett növekedéseket és csökkenéseket (beszerzés, előállítás, értékcsökkenés, selejtezés, értékesítés, gazdasági társaságba adás, egyéb növekedés, illetve csökkenés), továbbá az év végi záró értékeket.
Az immateriális javakra adott előlegek könyvviteli elszámolása történhet az 1. Befektetett eszközök és a 3. Követelések, pénzügyi eszközök, aktív időbeli elhatárolások számlaosztályban. (Tananyagunkban az utóbbit – 3. számlaosztály – alkalmazzuk.)
Külön célszerű kimutatni az immateriális javak bruttó (beszerzési, előállítási) értékét, az elszámolt terv szerinti értékcsökkenést, a terven felüli értékcsökkenést és annak visszaírását, valamint az értékhelyesbítéseket. Ily módon biztosítható a mérlegben kimutatandó érték (nettó érték, értékhelyesbítés) meghatározása (lásd számlatükör).
A részletezés kialakításakor figyelemmel kell lenni a vállalkozó információ igényén túlmenően arra is, hogy a kiegészítő mellékletben az immateriális javakkal összefüggésben be kell mutatni többek között az értékcsökkenés és az értékhelyesbítés alakulását mérlegtételenkénti bontásban. Ebből következően a részletező (egyedi) nyilvántartást úgy célszerű megszervezni és kialakítani, hogy annak alapján a vállalkozó a számviteli törvényben meghatározott kötelezettségeknek eleget tudjon tenni, segítséget nyújtson a vagyon megállapításához, ellenőrzéséhez (tartalmazza az immateriális javak egyedi beazonosításához
2011. január 13. Alapítás-átszervezés aktivált értéke
Terv szerinti értékcsökkenési leírással csökkentett bekerülési érték (nettó érték).
Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt bekerülési érték (nettó érték).
Vagyoni értékű jogok
Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt bekerülési érték (nettó érték).
Szellemi termékek
Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt bekerülési érték (nettó érték).
Üzleti vagy cégérték
Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt bekerülési érték (nettó érték).
Immateriális javakra adott előlegek
Mérlegkészítéskori érték az átutalt – levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeg (bekerülési érték), illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési érték (könyv szerinti érték).
2011. január 13. Terv szerinti értékcsökkenés
Felső határ: alapítás-átszervezés aktivált értéke, kísérleti fejlesztés aktivált értéke esetében maximum 5 év
Egyösszegű elszámolás: 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek esetében (a vállalkozó döntésétől függően)
Egyéb feltétel: alapítás-átszervezés aktivált értéke, kísérleti fejlesztés aktivált értéke esetében a tevékenység befejezése
Terven felüli értékcsökkenés és visszaírása
Kísérleti fejlesztés aktivált értéke, a vagyoni értékű jogok, a szellemi termékek és az üzleti vagy cégérték esetében számolandó el.
Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális javaknál elszámolni akkor, ha
a) az immateriális javak közé tartozó eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke,
b) az immateriális jószág értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan,
c) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető,
d) a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz.
e) az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke – a
2011. január 13. Az immateriális javakra adott előlegek az ilyen címen a szállítóknak átutalt (készpénzben kifizetett) – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeg.
Az immateriális javakra adott előlegek valójában követelést testesítenek meg a szállítóval szemben, a mérlegben azonban az eszközöket rendeltetésük szerint kell besorolni, ezért – a jövőbeni helyzetnek megfelelően – az immateriális javak között szerepelnek.
2011. január 13. Alapítás-átszervezés aktivált értéke: a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos – beruházásnak, felújításnak nem minősülő – külső vállalkozók által számlázott, valamint saját tevékenység során közvetlenül felmerült költség.
Az alapítás-átszervezés tehát megvalósítható saját és idegen kivitelezéssel, illetve a kettő kombinációjával. Idegen kivitelezésnél a számlázott érték, míg saját kivitelezés esetén az előállítási költség lesz a bekerülési érték.
Kísérleti fejlesztés aktivált értéke: a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan számlázott összeg, és a saját tevékenység során közvetlenül felmerült költségek, amelyek aktiválható termékben – szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet – nem vehetők számításba, mivel a létrehozott termék piaci (várható piaci) árát meghaladják, továbbá a tárgyévben megkezdett, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig be nem fejezett kísérleti fejlesztés közvetlen költségei.
A kísérleti fejlesztés jellemzően saját kivitelezésben valósul meg, de előfordulhat egyes témák, esetleg résztémák megbízással történő elvégeztetése, azaz idegen kivitelezés. Idegen kivitelezésnél a számlázott érték, saját kivitelezésnél az előállítási költség a bekerülési érték.
Vagyoni értékű jogok: bekerülési érték a beszerzési érték (a jog megszerzéséért fizetett ellenérték). Az előállítási költség nem értelmezhető, önmaga javára ilyen jogot senki nem alapíthat.
Szellemi termékek bekerülési értéke a beszerzési érték, illetve saját előállítás esetén az előállítási
2011. január 12. Üzleti vagy cégértékként kell kimutatni cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetés összegét.
Az üzleti vagy cégérték a teljes vagy részleges cégfelvásárláshoz kapcsolódik.
Cégvásárlás:
a) A vállalkozó valójában megvásárolja a cég eszközeit, átvállalja kötelezettségeit, a megvásárolt eszközöket és az átvállalt kötelezettségeket tételesen állományba veszi.
b) A vállalkozó annak érdekében vásárolja fel az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit, hogy ezzel az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást (azaz legalább 75%-os részesedést) szerezzen (tőzsdén jegyzett, tőzsdén nem jegyzett részvények).
Minősített többséget biztosító befolyás: amikor a részvényes, a tag az ellenőrzött társaságnál a szavazatok legalább háromnegyed részével (minimum 75%-ával) rendelkezik.
A különbözet lehet: pozitív vagy negatív
A negatív üzleti vagy cégérték nem mutatható ki az immateriális javak között, hanem passzív időbeli elhatárolás alá kell vonni (halasztott bevétel).
2011. január 12. A szellemi termékek: olyan tartós, nem anyagi javak, amelyek felhasználásával (alkalmazásával) hasznosítható anyagi javak és/vagy nem anyagi javak állíthatók elő.
A szellemi termékekre vonatkozóan a számviteli törvény nem ad fogalmi meghatározást, csak tételes felsorolást.
Tételei:
a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta; a szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek; az egyéb szellemi alkotások; a jogvédelemben nem részesülő, de titkossága révén monopolizált javak közül a know-how és a gyártási eljárás; a védjegy; a márkanév (döntéstől függően lehet vagyoni értékű jog is),
függetlenül attól, hogy azt vásárolták, vagy a vállalkozó állította elő, illetve használatba vették-e vagy sem.
2011. január 12. A kísérleti fejlesztés [1] aktivált értéke a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülő, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan számlázott összeg és a saját tevékenység során felmerült közvetlen önköltségbe tartozó költség, amely aktiválható termékben – szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet – nem vehető számításba, mivel a létrehozott termék piaci – várható piaci – árát meghaladja. A kísérleti fejlesztés állományba vett aktivált értéke nem haladhatja meg azt az összeget, ami várhatóan megtérül a kapcsolódó jövőbeni gazdasági haszonból a további fejlesztési költségek, a várható termelési költségek, illetve a termék értékesítése során közvetlenül felmerülő költségek levonása után.
Kísérleti fejlesztés aktivált értékeként mutatható ki: a megkezdett, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig be nem fejezett kísérleti fejlesztés – a jövőben várhatóan megtérülő – közvetlen költsége is.
Ebben az esetben a kísérleti fejlesztés aktivált értéke nemcsak a kísérleti fejlesztés többletköltségeit foglalja magában, hanem azon termékek közvetlen költségeit is, amelyeket csak később, a kísérleti fejlesztés befejezésekor lehet a készletek, a tárgyi eszközök, a szellemi termékek között állományba venni a kísérleti fejlesztés aktivált értékének csökkentésével.
Az alap [2]– és alkalmazott [3] kutatás költségei, valamint a kísérleti fejlesztés közvetett és általános
|
|
Legfrissebb hozzászólások