2011. október 10.
Képzelje el egy pillanatra, hogy Ön egy lyukas hordó, amiben víz (pénz) van, ez a víz (pénz) azonban szünet nélkül csordogál az alul és oldalt lévő lyukakon. Alul állandóan folyik, amíg egyáltalán van minek folynia: ezek az Ön lakbér-, élelmiszer-, benzin- és hasonló kiadásai. Az oldalsó lyukakon csak akkor folyik, ha elég magasan áll: ezek azok a költekezések, amiket Ön csak olyankor enged meg magának, amikor éppen megengedheti őket magának. Az Ön hordójába több különböző, többé vagy kevésbé hozzáférhető forrásból folyik a víz (a pénz): ilyenek a munkaadóktól származó jövedelmek, az esetleges vevőitől befolyó pénz, a lottónyeremények, a szociális támogatások és más, többé vagy kevésbé vékony sugárban becsorgó pénzek.
2011. október 4.
Saját pénzt vezettek be, és új közösségi bank is megkezdte működését Rio de Janeiro egyik nyomornegyedében. Az új pénz a CDD nevet viseli, bevezetésével akarják növelni a helyi kereskedők forgalmát, a közösségi bank segítségével pedig fejleszteni kívánják a kisvárossá dagadt nyomornegyed gazdaságát a Rio de Janeiró-i vezetők, akik a szegénység csökkentésére hozták meg intézkedéseiket. “A pénz, ami a gettóban termelődik, maradjon is itt. Bebizonyosodott, hogy ez a politika hatékonyan szorítja vissza a szegénységet” – fogalmazott Eduardo Paes, a brazil metropolisz polgármestere.
2011. szeptember 21.
Balatoni korona elnevezéssel helyi pénzt bocsátanak ki január 1-jétől Veszprémben és térségében – mondta Porga Gyula (Fidesz-KDNP), Veszprém polgármestere. Közlése szerint a hatféle címletű bankjegy Vagyóczky Károlynak, a Magyar Nemzeti Bank művészeti tervezőjének a munkája (ő tervezte valamennyi forgalomban lévő papírpénzünket), s az egyes bankjegyeken Veszprém és környéke nevezetességei, illetőleg történelmi személyiségei láthatók majd.
2011. szeptember 17.
A fejlett országokban kortársainkat a leginkább aggasztó három kérdés – munkanélküliség, a környezet és a társadalom széthullása – észrevehetően összefut egymásba és minden jel arra mutat, hogy ugyanezek a problémák a legégetőbbek maradnak a következő században is. A folyamatos technikai fejlődés biztosítja, hogy a munkanélküliség továbbra is egy fő probléma legyen, akkor is, ha a nyugati világnak sikerül kilábalnia a recesszióból. Továbbá a társadalom széthullása az utóbbi 30 év egyik legmélyebb, legösszetettebb változása annak leghalványabb jele nélkül, hogy esetleg ez az irány megfordulna.
2011. szeptember 16.
A soproni kékfrank mintájára sic néven pénzhelyettesítő utalványok bevezetését tervezik Hargita megyében – írja a Krónika című kolozsvári napilap szerdai számában. „A sic helyi pénz a cserekereskedelem katalizátora lehet, ami élénkíti a gazdaságot” – mondta el a napilapnak a székely pénz ötletgazdája, a tusnádi Éltes Zoltán, hozzátéve, hogy közösségi pénzintézet létrehozását tervezik, amelynek tagjai magánszemélyek és vállalkozók egyaránt lehetnek majd.
2011. szeptember 12.
Helyi pénz – a Pécsi Tüke – bevezetését szorgalmazza Páva Zsolt, Pécs polgármestere. Az ezzel kapcsolatos felmérést és előkészítést a Pécs-Baranyai Origóház Egyesület végzi. Mint Kis Varga István egyesületi elnök, polgármesteri megbízott elmondta, Pécsett is túlságosan sebezhető a gazdaság, egymást váltják a foglalkoztatók, ezáltal nem csak az általános válság, hanem a helyi nehézségek miatt is kiszolgáltatott helyzetben vannak az itt élők. Ezért is indokolt a Pécsi Tüke bevezetése, amely 2012 végére várható.
2011. szeptember 7.
Meglehetősen szokatlan feladatra vállalkozott a Kétezeregy Kiadó Silvio Gesell magyarul mindeddig meg nem jelent művének kiadásával, hiszen a könyv 1916-ban, 88 éve jelent meg először. Annak idején Gesell alternatív gazdasági modellje nagy visszhangra talált, majd a gazdasági és politikai erők váltakozásától függően hol megpróbálták elfelejteni, hol elkezdték újragondolni elméletét.
2011. augusztus 27.
A helyi gazdaság fellendítésére és közösségépítésre szolgálnak az általában egyetlen városban használatos lokális pénzeszközök, amelyek már mind az öt földrészen megtalálhatóak. A minap arról számolt be a BBC, hogy a hajdani NDK területén fekvő Magdeburgban forgalomban van egy helyi fizetőeszköz, az Urstromtaler, amelyet csak a városban és közvetlen környékén használnak.
2011. augusztus 24.
A XIX-XX. század fordulóján egy német származású, Argentínában élő kereskedő eltöpreng az argentin gazdaság válságain, az aranystandard okozta pénzügyi bizonytalanságokon, a gazdaság optimális működéséhez szükséges pénzmennyiség megállapításán – és főleg azon, hogy jó-e, ha bármely termelőeszköz vagy a pénz magánmonopóliumban van. Gondolatait „A természetes gazdasági rend (”Die Natürliche Wirtschaftsordnung”) címmel írja meg.
|
|
Legfrissebb hozzászólások