2011. október 28.
Így AIDS-es betegek is köthetnek életbiztosítást, a karitatív portfóliók pedig a tőzsdeindexek esése mellett is stabilak maradtak. Esélyt jelent az életre? A napi alig néhány dollárból élő, fejlődő országbeli lakosok pénzügyi szolgáltatásokhoz gyakran csak a szegények bankja típusú intézményeknél juthatnak. A mikrohitel mellett azonban más pénzügyi szolgáltatásokra is szüksége lehet a világ szegény rétegének. A biztosítás például a veszélyeztetett réteg számára sokáig szinte teljesen elérhetetlen volt. A filantróp természetű befektetők megcélozták a hiányosan kiszolgált piacszegmenst: az üzlet pedig a világjobbítás mellett jelentős hasznot hozott számukra.
2011. október 21.
Helyénvaló megemlékezni egy különös, méltatlanul félvállról kezelt prófétáról, Silvio Gesellről (1862-1930), akinek a munkáiban mélyreható felismerések villannak fel, és aki kis híján lehatolt a dolog lényegéhez. Tisztelői a háborút követő években valósággal bombáztak engem könyvei példányaival; minthogy azonban érvelésében voltak bizonyos kézzelfogható hibák, egyáltalán nem ismertem fel érdemét. Amint ez nemegyszer megesik a nem teljesen végigelemzett intuitív meglátásokkal. Csak akkor vált nyilvánvalóvá előttem a jelentőségük, amikor a magam útján már én is eljutottam saját következtetéseimhez. Addig azonban, hasonlóan a többi akadémikus közgazdászhoz, magam is csak egy kificamodott agyú ember gondolatainak tartottam Silvio Gesell mélyenszántó és eredeti következtetéseit. Minthogy olvasóimnak valószínűleg csak kis része ismeri jól Gesell jelentőségét, kissé aránytalan terjedelemben fogom ismertetni elméletét.
2011. augusztus 3.
David Walker, az amerikai kormányzati ellenőrzési hivatal korábbi operatív vezérigazgatója és volt főszámvevő komoly figyelmeztetést adott ki az adósságplafon megemelésére vonatkozó kompromisszumos megállapodás megkötését követően.
„Kevesebb, mint három év múlva ott fogunk tartani, ahol ma Görögország, az adósság nemzeti össztermékhez viszonyított mértékét illetően,” mondta.
2011. január 12. Az alapítás-átszervezés aktivált értéke a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos – beruházásnak, felújításnak nem minősülő – a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan közvetlen önköltségbe tartozó költségek, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Ide tartoznak a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei is.
Az alapítás-átszervezéssel kapcsolatos munkálatok célja lehet: • a tevékenység megkezdése (alapítás), • a tevékenység jelentős bővítése, átalakítása, átszervezése.
A tevékenység megkezdésével kapcsolatos munkálatok egy része az alapítással kapcsolatos dokumentumok cégbíróságra történő benyújtása előtt, más része a cégbírósági bejegyzés előtt jelentkezik. Természetesen – amennyiben szabályszerű bizonylatokkal rendelkezünk ezen gazdasági eseményekről – a tevékenység, a könyvelés tényleges megkezdésekor elszámolhatók.
Az alapítás-átszervezés költségei a vállalkozó döntésétől függően kerülnek aktiválásra, azaz az alapítás-átszervezés kimutatása nem kötelező az immateriális javak között!
Amennyiben a vállalkozó nem akarja az immateriális javak között kimutatni az alapítás-átszervezés értékét, úgy az ezzel összefüggésben a tárgyév során elszámolt (közvetett) költségek a vállalkozó tárgyévi eredményét csökkentik.
Ha a vállalkozó kimutatja az immateriális javak között az alapítás-átszervezés aktivált értékét, akkor az aktivált értékkel azonos összeget el kell különíteni, ami azt jelenti, hogy az
2011. január 11. A vállalkozás választhat az eredménykimutatás módszerét illetően:
Összköltségeljárás módszere: elsődlegesen a tárgyév költségeinek gyűjtését és a hozamokkal való összehasonlítását hangsúlyozza, a költségeket fajtánként, költség-nemenként mutatja be, a költségek nem értékesítés-meghatározottak, valamennyi felmerült tárgyévi ráfordítás figyelembe veendő az eredmény megállapításakor, bruttó szemléletű. Forgalmiköltség-eljárás módszere: a tárgyév értékesítésének hozamaival az értékesítés költségeit állítja szembe, az értékesítés költségeit megbontja közvetlen és közvetett költségekre, további elemzési lehetőségeket biztosítva, a közvetett költségeket fő funkciók szerint is taglalja (értékesítési, igazgatási és egyéb általános költségek), aminek informatív hatása van, nettó szemléletű.
Az eredmény-kimutatás választott formája befolyásolja a költségelszámolás kialakítandó rendjét. A számviteli törvény szerint csak a költségnemek szerinti elszámolás kötelező, mert a forgalmi költség eljárásnál is be kell mutatni a kiegészítő mellékletben. A 6-os és 7-es számlaosztály vezetése nem kötelező, de biztosítja a vezetői információk szélesebb körét:
költséggazdálkodás, önköltségszámítás, vállalkozáson belüli önelszámoló egységek elszámoltatása.
Azoknál a vállalkozásoknál, ahol
éves nettó árbevétel – (ELÁBÉ + alvállalkozói teljesítmények) > 1 milliárd Ft, költségnemek szerinti költségek összege – (ELÁBÉ + alvállalkozói teljesítmények) > 500 millió Ft,
a saját előállítású termékek és végzett szolgáltatások megállapítása utókalkulációval kötelező.
Költségelszámolási módszerek:
A vállalkozó a költségeket elsődlegesen az 5-ös Költségnemek
2011. január 11. A pénzügyi intézmények könyvvezetésének sajátosságai:
A pénzügyi intézmény az üzletszerű tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait magyar nyelven – a magyar számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával – a felügyeleti és a jegybanki ellenőrzésre is alkalmas módon vezeti. Az üzleti nyilvántartások vezetésével szemben támasztott követelmények: tegye lehetővé a pénzügyi intézmény belső ellenőrzését, biztosítsa a gondos és megbízható irányítást, vezetést, ideértve a vezető állású személyek tevékenységének a megítélését, valamint a tulajdonosok, a könyvvizsgáló, a Felügyelet és az MNB által történő ellenőrzést, továbbá segítse a pénzügyi intézményt abban, hogy eleget tegyen a jogszabályokban és a szerződésekben előírt kötelezettségek teljesítésének. A pénzügyi intézmény köteles, az arra jogosult testület által elfogadott – könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó – éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a Felügyeletnek annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.-ig, az összevont (konszolidált) éves beszámolót annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 30.-ig megküldeni. A kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat végző jogi személy könyvvezetésére és könyvvizsgálatára e rendelkezéseket nem kell alkalmazni. Magyarországon fiókteleppel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény a saját joga alapján elkészített és könyvvizsgálóval hitelesített mérlegének és eredmény-kimutatásának magyar nyelvű hiteles fordítását, a jóváhagyást követő harminc napon belül két országos
2011. január 11. A költségek helye a számlakeret-tükörben:
51. Anyagköltség 511. Vásárolt anyagok költségei 512. Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök költségei 513. Egyéb anyagköltség 519. Anyagköltség megtérülés 52. Igénybevett szolgáltatások költségei 521. Szállítás-rakodás, raktározás költségei 522. Bérleti díjak 523. Karbantartási költségek 524. Hirdetés, reklám, propaganda költségek 525. Oktatás, és továbbképzés költségei 526. Utazási és kiküldetési költségek 529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei 53. Egyéb szolgáltatások költségei 531. Hatósági, igazgatási, szolgáltatási díjak, illetékek 532. Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak 533. Biztosítási díj 534. Költségenként elszámolandó adók, járulékok, termékdíj 539. Különféle egyéb költségek 54. Bérköltség 541. Bérköltség 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések 551. Munkavállalóknak, tagoknak fizetett személyi jellegű kifizetések 552. Jóléti és kulturális költségek 559. Egyéb személyi jellegű kifizetések 56. Bérjárulékok 561. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék 562. Egészségügyi hozzájárulás 563. Munkaadói járulék 564. Szakképzési hozzájárulás 569. Egyéb bérjárulék 57. Értékcsökkenési leírás 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás 572. Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás 58. Aktivált saját teljesítmények értéke 581. Saját termelésű készletek állományváltozása (STKÁV) 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke (SEEAÉ) 59. Költségnem átvezetési számla Elsődleges költségnem-elszámolás esetén, kizárólag összköltség eljárással) 59. Költségnem átvezetési számla Elsődleges költségnem-elszámolás esetén, kizárólag forgalmiköltség eljárással) 59. Költségnem átvezetési számla Elsődleges költségnem-elszámolás esetén 59. Költségnem ellen számla
2011. január 10. Eredménykimutatás: a vállalkozó tárgyévi mérleg szerint, a vállalkozónál maradó adózott eredményének levezetését – az ellenőrzés megállapításai alapján az előző üzleti évek mérleg szerinti eredményét módosító jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását elkülönítetten – tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a MSZE összetevőit, kialakulását mutatja be.
Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye kétféleképpen állapítható meg:
összköltség eljárással („A” típusú), forgalmi költség eljárással („B” típusú).
Összköltség típusú eredménykimutatás: az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként állapítható meg.
Két módja lehet:
A változat. B változat.
Az összköltség típusú eredménykimutatás jellemzői:
Egyikről a másikra való áttéréskor biztosítani kell, hogy a tárgyév adataival az előző üzleti év adatai összehasonlíthatók legyenek. A kiegészítő mellékletben tájékoztatást kell adni, és az áttérést indokolni kell. Az ellenőrzés által megállapított nem jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák. A tételek további tagolása megengedett, amennyiben az egyes tételek további részletezése az eredmény valós értéke kialakulásának megismeréséhez, alátámasztásához ez szükséges. Új tételek is felvehetők, ha azok jogszabály
2011. január 10. Bekerülési érték:
az az érték, amekkora összegen a vagyon- és tőkeelemeket a nyilvántartásokba, a könyvekbe bevezetik, két formája ismert: beszerzési érték (beszerzési költség) vásárláskor, előállítási érték (előállítási költség) saját előállításkor.
A nyilvántartásba vett tőke- és vagyonelemek bekerülési értékét különféle hatások érik. Bizonyos körülmények hatására azok értékét korrigálnunk, módosítanunk kell.
Ezek a módosítások, korrekciók a következők:
a befektetett eszközök többségénél terv szerinti értékcsökkenési leírást és adott esetben terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, illetve azt visszaírni, az eszközök többségénél értékvesztést kell elszámolni, illetve azt visszaírni, a külföldi pénzértékre szóló követeléseknél, kötelezettségeknél, valuta- és devizakészleteknél árfolyam-különbözetet kell elszámolni, egyéb korrekciók (pl. többletkötelezettségek elszámolása).
Ezekkel a korrekciókkal módosított bekerülési értéket nevezzük könyv szerinti értéknek.
Könyv szerinti érték (mérlegérték):
bekerülési érték – korrekciós tételek (értékcsökkenés, értékvesztés, árfolyam-különbözet, stb.)
Beszerzési költség:
ráfordítások, amelyek az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerülnek és az eszközhöz egyedileg hozzá kapcsolhatóak, Tartalma: számla szerinti áfa nélküli vételár + szállítási, rakodási költségek + alapozási, szerelési, üzembe helyezési költségek + a beszerzéssel kapcsolatos közvetítői költségek, bizományi díjak + a vámköltségek (vám, vámpótlék, vámkezelési díj) + a beszerzéshez kapcsolódó adók (fogyasztási adó, jövedéki adók) + az üzleti partnernek
2011. január 9. Az adók helye a számlakeret-tükörben:
465-47. Rövid lejáratú kötelezettségek 461. Társasági adó elszámolása 462. Személyi jövedelemadó elszámolása 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése 465. Vám- és pénzügyőrség elszámolási számla 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó 467. Fizetendő általános forgalmi adó 468. Általános forgalmi adó elszámolási számla 469. Helyi adók elszámolásai számla
Az adók helye a mérlegben:
F. Kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
A költségvetési kapcsolatokat 2 fő részre oszthatjuk:
Költségvetési kiutalási igények: az igényelt, de még nem teljesített támogatások összegei ilyen jogcím lehet, pl. fogyasztói árkiegészítés, termelési árkiegészítés, beruházási támogatás, táppénz, családi pótlék, egyéb támogatások, a költségvetéssel szembeni követelésként kell kimutatni még: a különféle adók előlegfizetésének összegeit a fizetendő adó megállapításáig, a különféle adók visszatérítendő összegeit, a költségvetéssel szembeni követelések részben a tárgy üzleti évvel kapcsolatos, részben az üzleti évvel kapcsolatos tételeket tartalmaznak, az egyes igénybe vehető támogatások és kiutalási igények pontos tartalmát, mértékét, az eljárásra vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Költségvetési befizetési kötelezettségek: adóhatósággal szemben fennálló kötelezettségek: társasági adó és osztalékadó, általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó, fogyasztási adó, jövedéki adó, munkaadói járulék, munkavállalói járulék, szakképzési hozzájárulás, magánnyugdíj-pénztárakkal szemben fennálló kötelezettségek, helyi önkormányzatokkal
|
|
Legfrissebb hozzászólások