Értékpapírok számvitele

Az értékpapírok helye a számlakeret-tükörben:

  • 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések)
    • 171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
    • 172. Egyéb tartós részesedés
    • 177. Részesedések értékhelyesbítése
    • 179. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása
  • 18. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
    • 181. Államkötvények
    • 182. Kapcsolt vállalkozások értékpapírjai
    • 183. Egyéb vállalkozások értékpapírjai
    • 184. Tartós diszkont értékpapírok
    • 189. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása
  • 37. Értékpapírok (Forgóeszközök)
    • 371. Részesedés kapcsolt vállalkozásban
    • 372. Egyéb részesedés
    • 373. Saját részvények, saját üzletrészek
    • 374. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
    • 378. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása

Az értékpapírok helye a mérlegben:

Az értékpapír valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okirat. Csoportosításuk többféle szempont alapján történhet, pl. lejárat, kibocsátók, stb. szerint, de pénzügyi szempontból az a csoportosítás a legjobb, amely az értékpapírokat a velük megtestesített jogok alapján határolja el.

Értékpapírok a velük megtestesített jogok alapján:

  • követelést megtestesítő értékpapírok (váltó, csekk, kötvény, stb.),
  • áruval kapcsolatos jogot magában foglaló értékpapírok (raktárjegyek, zálogjegyek),
  • részesedési jogot (tulajdoni hányadot) megtestesítő értékpapírok (részvények, üzletrészek vagyonjegyek, stb.)

A Szt. két nagy csoportra bontja az értékpapírokat:

  • Befektetett pénzügyi eszközök: ide tartoznak azok az értékpapírok, ame­lyeket a vállalkozó tartós jövedelem – éven túli – vagy befolyásolási irányítási, ellenőrzési lehetőség megszerzésének szándékával vásárolt meg.
  • Forgóeszközök: ide tartoznak azok az értékpapírok, amelyeket nem tartós befektetési szándékkal, hanem forgatási céllal, átmeneti befektetésként, rövidtávú kamathozam, árfolyamnyereség céljából vásárolt meg a vállalkozó.

Értékpapírok értékelése:

  • Eladásra vásárolt kötvények
    • évközben vásárláskor a belföldi kötvény a beszerzési áron kerül nyilvántartás­ba, a külföldi kötvény a deviza vételár vásárláskori időpontban érvényes MNB hivatalos deviza vételi árfolyamon átszámított forintértéken kerül be a nyilvántartásba,
    • a kötvény tulajdonosa kamatot kap, amely a pénzügyi bevételek között számolandó el, a törlesztő részletek pedig a kötvény nyilvántartás szerinti értékét csökkentik,
    • értékesítéskor az eladási ár általában eltér a beszerzési értéktől:
      • eladási ár > beszerzési ár: árfolyamnyereség,
      • eladási ár < beszerzési ár: árfolyamveszteség,
    • árfolyam különbözet csak akkor számolható el, ha a pénzügyi teljesítés megtörtént,
    • mérlegkészítéskor értékvesztést kell elszámolni a fordulónapon a vállalkozó tulajdonában levő eladásra vásárolt kötvények esetében, ha a piaci érték tartósan 1 évet meghaladóan csökken; ha a kötvény külföldi pénznemre szól és az év végi deviza vételi árfolyam alacsonyabb a vásárláskori árfolyamnál, árfolyamveszteséget kell elszámolni pénzügyi műveletek ráfordításaként,
  • Saját részvények, üzletrészek:
    • ezeket az értékpapírokat a vételkor fizetett ellenérték összegé­vel kell szerepeltetni a mérlegben,
  • Eladásra vásárolt részvények:
    • értékelési szabályainál az eladásra vásárolt kötvényeknél leírtak az irányadók,
  • Egyéb értékpapírok:
    • ezeket az értékpapírokat a beszerzési értéken kell nyilvántartásba venni
    • mérlegkészítéskor, ha külföldi követelésre szóló értékpapír is van a vállalkozás tulajdonában, akkor össze kell hasonlítani a könyv szerinti érték számításánál alapul vett és a december 31-i deviza vételi árfolyamot, ha ez az utóbbi kisebb, étekvesztést kell elszámolni; étekvesztést kell elszámolni akkor is, ha az értékpapír árfolyam csökkenése megállapítható, vagy a kibocsátó anyagi helyzete úgy alakul, hogy a vissza­fizetés veszélybe kerül.

Értékpapírok értékelése a mérlegben:

+ Bekerülési érték
Évközi csökkenések
= Bekerülési (könyv szerinti érték) év végén
Értékvesztések
+ Értékvesztések visszaírása
± Devizás részesedések és értékpapírok árfolyam különbözete

Értékpapírok aktiválása:

  • Részesedések
    • beszerzéskor: beszerzési ár,
    • térítés nélküli átvételkor: átadó által közölt könyv szerinti érték és a piaci érték közül a kisebb,
    • ajándék, hagyaték, többlet: piaci érték,
    • apport behozatal: apport érték,
    • átsoroláskor: könyv szerinti érték,
  • Forgóeszközök
    • a bizományosi díjat és opciós díjat nem kötelező aktiválni, de lehet; ha nem lett aktiválva, akkor költségként leírandó (vételi opció díja: pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként), vagy időben elhatárolható, realizáláskor kivezetendő,
  • Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
    • vételárban szereplő kamat nem aktiválható, az “egyéb kapott (járó) kamatok, kamatjellegű. bevételek” közé kerül,
    • beszerzéshez kapcsolódó időbeli elhatárolás forgóeszközöknél nem alkalmazható,
    • diszkont értékpapír aktiválása bekerülési értéken történik (december 31-én: aktív időbeli elhatárolás az időarányos “kamat” összegében, kapott kamatként).

Értékpapírok főkönyvi elszámolása (növelő tételek):

  • beszerzés azonnali kiegyenlítéssel T 17, 37 – K 384 (vételár elszámolása),
  • beszerzés halasztott fizetéssel
    • T 17, 37 – K 479 (vételár elszámolása),
    • T 479 – K 384 (pénzügyi rendezés),
  • beszerzés közvetlen irányítást biztosító részesedéseknél
    • T 17, 37 – K 384 (vételár elszámolása),
    • T 115 – K 17, 37 (pozitív üzleti vagy cégérték, ha a piaci érték < ellenérték),
    • T 17, 37 – K 969 ((negatív üzleti vagy cégérték, ha a piaci érték > ellenérték),
    • T 969 – K 483 (negatív üzleti vagy cégérték elhatárolása, feloldás min 5 év),
  • apportba vétel
    • T 17, 37 – K 479 (átvett részesedés kimutatása),
    • T 32/33 – K 411 (cégbejegyzéskor),
    • T 479 – K 32/33 (kötelezettség megszüntetése),
  • ajándék, hagyaték, térítés nélküli átvétel:
    • T 17, 37 – K 989 (piaci érték, vagy az átadó által közölt könyv szerinti érték közül a kisebb értéken),
    • T 989 – K 483 (halasztott bevétel elhatárolása),
  • hozamok elszámolása
    • T 368 – K 971 és T 384 – K 368 (ha a tárgyévben nem kerül kifizetésre),
    • T 384 – K 971 (tárgyévi kifizetés esetén),
  • saját részvény visszavásárlása T 373 – K 384 (visszavásárlási értéken),
  • hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír beszerzése
    • T 18, 374 – K 384 (fizetett ellenérték),
    • T 974 – K 18, 374 (vételárban lévő kamat elszámolása, ami nem illet meg),
    • T 53/877 – K 384/368 (bizományosi díj/opciós díj lehívása),
    • T 392 – K 53/877 (bizományosi díj/opciós díj elhatárolása),
    • T 368 – K 384 (bizományosi díj átutalása),
    • T 18, 374 – K 368 (opciós díj elszámolása lehíváskor),
  • diszkont értékpapír beszerzése T 18, 37 – K 384 (fizetett ellenérték),
  • értékvesztés visszaírása T 17, 37 – K 874.

Értékpapírok főkönyvi elszámolása (csökkentő tételek):

  • saját részvény bevonása
    • T 887 – K 373 (könyv szerinti érték kivezetése),
    • T 411 – K 987 (tőkecsökkenés névértéken),
  • saját részvény értékesítése
    • T 379 – K 373 (könyv szerinti érték kivezetése),
    • T 384 – K 379 (befolyt ellenérték elszámolása),
    • T 379 – K 975 (árfolyamnyereség),
    • T 875 – K 379 (árfolyamveszteség),
      • kapcsolódó tétel
      • T 877 – K 482 (bekerülési érték és a névérték közötti különbség arányos részének elhatárolása),
      • T 391 – K 977 [tárgyévi elhat = különbözet*(eltelt idő/összes idő)],
  • kamatozó értékpapír törlesztése
    • T 384 – K 379 (vételár, névértékkel arányos),
    • T 379 – K 18, 374 (könyv szerinti érték kivezetése, névértékkel arányos),
    • T 379 – K 973, 975 (árfolyamnyereség),
    • T 871, 875 – K 379 (árfolyamveszteség),
    • T 977 – K 391 (elhatárolt nyereség visszavezetése),
    • T 482 – K 877 (elhatárolt veszteség visszavezetése),
  • kamatozó értékpapír beváltása, értékesítése
    • T 379 – K 18, 374 (könyv szerinti érték kivezetése),
    • T 384 – K 379 (befolyt ellenérték),
    • T 379 – K 973, 974 (eladási árban lévő kamat, ami minket illet meg),
    • T 379 – K 973, 975 (árfolyamnyereség),
    • T 871, 875 – K 379 (árfolyamveszteség),
  • diszkont értékpapír beváltása
    • T 379 – K 18, 37 (könyv szerinti érték kivezetése),
    • T 384 – K 379 (befolyt ellenérték),
    • T 379 – K 391 (még fel nem oldott elhatárolás),
    • T 379 – K 973, 975 (árfolyamnyereség),
    • T 871, 875 – K 379 (árfolyamveszteség),
  • értékesítés
    • T 379 – K 17, 37 (könyv szerinti érték kivezetése),
    • T 384 – K 379 (befolyt ellenérték),
    • T 366 – K 379 (halasztott fizetés elszámolása),
    • T 384 – K 366 (halasztott fizetés pénzügyi rendezése),
    • T 379 – K 973, 975 (árfolyamnyereség, vételár > KSZÉ),
    • T 871, 875 – K 379 (árfolyamveszteség, vételár < KSZÉ),
  • apportként átadás
    • T 881 – K 17, 37 (könyv szerinti érték kivezetése),
    • T 368 – K 981 (társasági szerződés szerinti érték elszámolása),
    • T 17, K 368 (cégbejegyzéskor az új részesedés kimutatása),
  • térítés nélküli átadás T 889 – K 17, 37 (könyv szerinti érték kivezetése),
  • értékvesztés T 874 – K 17, 37.

Értékpapírok értékvesztésére és annak visszaírására vonatkozó szabályok:

  • Részesedések értékvesztése
    • ha a piaci érték tartósan és jelentősen a könyv szerinti érték alatt marad, függetlenül attól, hogy a részesedés A/III vagy B/III között szerepel,
    • ÉV = piaci érték – KSZÉ = negatív [Szt. 54 § (1)],
    • a piaci érték a mérlegkészítéskor ismert információk szerinti érték,
    • a részesedések piaci értékének meghatározásánál figyelembe kell venni:
      • a gazdasági társaság piaci megítélését és ennek tendenciáját,
      • a várható megtérülést a megszűnő társaságból (pl. felszámolás miatt),
      • az idevonatkozó arányszámokat (ST / JT, ill. befekt KSZÉ / befekt NÉ)
  • Részesedések értékvesztésének visszaírása [Szt. 54 § (3)]
    • ha a részesedés mérlegkészítéskor ismert piaci értéke tartósan és jelentősen magasabb a könyv szerinti értéknél, akkor a korábban elszámolt értékvesztést – maximum ennek összegéig, legfeljebb az eredeti bekerülési értékig – visszaírással csökkenteni kell,
  • Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése
    • az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál értékvesztést kell elszámolni, ha a – felhalmozott kamatot nem tartalmazó – piaci érték tartósan és jelentősen a könyv szerinti érték alatt marad, függetlenül attól, hogy az értékpapír az A/III vagy a B/III között szerepel,
    • ÉV = Piaci érték – KSZÉ = negatív [Szt. 54 § (4)],
    • a piaci érték a mérlegkészítéskor ismert információk szerinti érték,
    • a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok piaci értékének meghatározásánál figyelembe kell venni:
      • az ép kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, ennek tendenciáját,
      • az ép kibocsátójának tartós piaci megítélését, ennek tendenciáját,
    • éven belüli lejáratú értékpapíroknál, ha a névérték (és a kamat) megtérülése bizonytalan, értékvesztést kell elszámolni,
  • Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztésének visszaírása
    • csak az éven túli lejáratú értékpapíroknál van értelme,
    • ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mérlegkészítéskor ismert piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb a könyv szerinti értéknél, akkor a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell; maximum az eredeti bekerülési értékig, de legfeljebb a névértékig lehet [Szt. 54 § (6)].
  • Devizás részesedések, devizás értékpapírok értékvesztése és visszaírása
    • az év végi értékelésnél először az értékvesztést, illetőleg a visszaírást kell meghatározni devizában és ennek a nyilvántartási árfolyamon átszámított forintértékét kell elszámolni, majd ezt követően kerülhet sor a devizás eszközök értékelésére az általános szabályok szerint.

Analitikus nyilvántartások:

  • eladásra vásárolt kötvények esetében olyan nyilvántartást kell vezetni, amely
    • egyeztetési lehetőséget biztosit,
    • tartalmazza kibocsátóként a beszerzési értéket és időpontját, a névértéket, az átutalt törlesztő részletek összegeit és időpontját, devizában vásárolt kötvény esetén a vételkori árfolyamot, az elszámolt árfolyamveszteségek összegeit és a meg fennálló követelés összegét,
  • saját részvények, üzletrészek analitikus nyilvántartása tulajdonosi jegyzék vezetését igényli.
  • részvénytársaságoknál a saját részvényekről – a névre szóló részvényekről név szerinti – az egyéb részvényekről pedig részvényfajtánkénti nyilvántartást kell vezetni,
  • egyéb értékpapírok esetén olyan nyilvántartást kell vezetni értékpapír-fajtánként, amely
    • egyeztetési lehetőséget biztosit,
    • tartalmazza kibocsátóként a beszerzési értéket és időpontját, a névértéket, a devizában történt vásárlás esetén a vételkori árfolyamot, az elszámolt árfolyamveszteségek összegeit és időpontját, a beváltás összegét és időpontját,
  • saját részvények, üzletrészek
    • ezen értékpapírok után osztalék nem fizethető ki,
    • saját részvényeket a vállalkozás max. 1/3 részig vásárolhat meg és max. 3 évig tarthat meg,
    • saját üzletrészt a vállalkozás 1 évig tarthat meg,
    • ezeket az értékpapírokat újra értékesítik vagy bevonjak a társasági törvény előírásai szerint,
  • eladásra vásárolt részvények
    • bekerülési érték a fizetett ellenérték, de a névérték alapján számított osztalék növeli a pénzügyi műveletek bevételeit,
  • egyéb értékpapírok
    • minősítési kritériumaik, értékesítésük eredményre gyakorolt ha­tásai megegyezik az eladásra vásárolt kötvények és részvényekével,
    • konkrét formájuk más, ide tartoznak pl. letéti jegyek, hozamjegyek, pénztárjegyek, stb.

Az Értékpapírok bizonylatai:

  • Adott kölcsönök analitikus nyilvántartó lapja
  • Befektetési céllal vásárolt értékpapír analitikus nyilvántartó lapja
  • Értékpapír egyedi nyilvántartó lapja
  • Szerződések (alapító okirat, adás-vételi szerződés, stb.)
  • Számlák, számlát helyettesítő okmányok
  • Jegyzőkönyvek
  • Térítés nélküli átvételi bizonylatok
  • Belső bizonylatok (számítási anyagok)

Könyvviteli zárlat, leltár:

  • az értékpapírok könyvviteli zárlatakor elsődlegesen analitikus nyilvántartásokban analitikus könyvelésben rögzített gazdasági műveletek meghatározott időszakonként (havonta, negyedévente, évente) összegzett értékadatait könyveljük a forgalmi könyvelés számláira,
  • ennek ellenönzése úgy történik, hogy a főkönyvi számlák adatait egyeztetik a hozzá kapcsolódó analitikus nyilvántartásokkal, amelyek tartalmi helyességét a leltározás biztosítja,
  • megfelelő ellenönzés mellett leltár­nak tekintjük a szabályszerűen végrehajtott leltározás alapján helyesbített és ellenőrzött főkönyvi könyveléssel egyező nyilvántartásokat is, ilyen pl. az értékpapírok analitikus nyilvántartása is.

Az értékpapírok kapcsolata az eredménykimutatással:

  • a pénzügyi műveletek eredménye tételben
  • a pénzügyi műveletek bevételei között
    • forgatási céllal vásárolt értékpapírok
      • a tárgyégben befolyt kamatok, részesedések, osztalékok összege,
      • a tárgyévben még be nem folyt időarányos kamat, részesedések összege,
      • osztalékok összege,
      • értékesítésből, eladásból származó árfolyamnyereség összege,
  • pénzügyi műveletek ráfordításai között
    • az értékesítéskor keletkező árfolyamveszteség összege,
    • az elszámolt értékvesztés összege,
  • a rendkívüli eredmény tételben
  • a rendkívüli bevételek között
    • visszavásárolt saját részvény, üzletrész, vagyonjegy bevonása esetén annak névértéke,
  • a rendkívüli ráfordítások között
    • visszavásárolt saját részvény, üzletrész, vagyonjegy bevonása esetén annak visszavásárlási értéke.

Az Értékpapírok és a kiegészítő melléklet: jelezni és ismertetni kell, ha a befektetett forgóeszközök minősítése megváltozik.

Az Értékpapírok és az üzleti jelentés: számot kell adni a vállalkozás saját részvénypolitikájáról, milyen pénzügyi technikákkal, milyen célból kívánják saját részvényeiket felvásárolni, és hogyan kívánják ezeket hasznosítani (dolgozóknak átadni, befektetni). Ki kell térni a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra. Továbbá a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokra.

Penziós ügyletek:

  • valamely vagyontárgy, főleg értékpapír (kivéve deviza, valuta), azonnali eladása egy jövőbeni határidős visszavásárlási megállapodás mellett, illetve azonnali vétele egy jövőbeni, határidős viszonteladási megállapodás mellett,
  • nem valódi penziós ügylet:
    • ha az azonnali ügylet vevője dönti el, hogy él-e a viszonteladási lehetőséggel,
    • emiatt nem biztos, hogy lesz viszonteladási ügylet,
    • ezért a vevő a vásárlás általános szabályai szerint könyvel,
    • az eladó az értékesítés általános szabályai szerint könyvel,
  • valódi penziós ügylet:
    • biztosan lesz visszavásárlási (viszonteladási) ügylet,
    • a kapott összeg követelésként, a fizetett (fizetendő) összeg kötelezettségként könyvelendő,
    • a penziós ügylet lezárásakor a különbözet kamatbevétel, illetve kamatráfordítás lesz.

Önnek mi a véleménye?

  

  

  

A következő HTML tag-ek használata engedélyezett:

<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>