2011. január 10. A beszámolási kötelezettség általános szabályai:
A beszámolási kötelezettség a Magyarország területén működő gazdálkodókra terjed ki, kivétel az egyéni vállalkozókat. A vállalkozások az üzleti évet érintő eredményhatásokról, az üzleti év utolsó napjával, mint mérleg-fordulónappal beszámolót köteles készíteni. A beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok változásáról megbízható és valós képet kell mutatnia. A beszámoló írásos jelentés, dokumentáció, a tájékoztatás eszköze.
A beszámolóval kapcsolatos időpontok:
Fordulónap: december 31. a beszámolási időszak, tárgyév utolsó napja. Letétbehelyezés napja: az adott üzleti év mérleg fordulónapjától számított 150. nap. Beszámoló- mérlegkészítés napja: amikor a tulajdonosok a beszámolót elfogadják, a gazdálkodó megválaszthatja a fordulónap és a letétbehelyezés napja között.
Az üzleti év (Szt. 11 §):
Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama megegyezik – a Szt. 11 § (2)-(13) bekezdésben foglaltak kivételével – a naptári évvel. Az üzleti év a naptári évtől eltérhet: a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha az a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér; a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a biztosítóintézetek kivételével a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalatánál, ezen leányvállalat leányvállalatánál, ha az a külföldi anyavállalatnál, illetve a külföldi
2011. január 7. A céltartalékok helye a számlakeret-tükörben:
42. Céltartalékok 421. Céltartalékok a várható kötelezettségekre 422. Céltartalékok a jövőbeni költségekre 424. Árfolyamveszteség időbeli elhatárolása alapján képzett céltartalék 429. Egyéb céltartalékok
A céltartalékok helye a mérlegben:
E. Céltartalékok 1. Céltartalékok a várható kötelezettségekre 2. Céltartalékok a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalék
Az adózás előtti eredmény terhére – a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben – céltartalék képezhető az olyan várható jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (pl. fenntartási, átszervezési, környezetvédelemmel kapcsolatos költségek), amelyek – a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint – feltételezhetően vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. Céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető.
Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó tartozások nem realizált árfolyamveszteségét halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia.
Amennyiben az előző üzleti év végéig
2010. január 28. A váltó megszületését követően elsősorban készpénz-helyettesítő értékpapír volt, ma már egyre inkább hiteleszköz funkciót tölt be. Kibocsátásának alapját egy bizonyos kereskedelmi alapügylet szolgálja, azaz adásvétel. A vevő nem készpénzzel fizeti ki az ellenértéket, hanem elfogadja az eladó által kibocsátott, rá intézvényezett váltót, elismerve az eladó vele szemben fennálló követelését. A váltó tehát olyan rendeletre szóló, rövidlejáratú értékpapír, amelyben adós-hitelezői viszony testesül meg. A váltó forgatható illetve átruházható, azaz minden váltóból eredő követelést át lehet ruházni egy harmadik személyre, hacsak nem tartalmaz erre vonatkozó tiltó rendelkezést. A váltó csupán fizetési ígéret, a vevő a váltó kiállításával vagy elfogadásával még nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, csupán fizetést ígér. A fizetési kötelezettség a váltó beváltásával a lejárat napján szűnik meg. A lejárat előtt azonban a váltót el lehet adni a banknak, vagy forgatással át lehet ruházni. A bank a váltót váltóleszámítolással vásárolja meg, így kamatlevonással ugyan, de előbb hozzá lehet jutni a váltó összegéhez, mint a váltón szereplő lejárati idő.
A váltó legfontosabb kellékei:
A váltó elnevezés a szövegben; Idegen váltó esetén meghatározott összegre szóló fizetési meghagyás, saját váltó esetén fizetési ígéret; A fizetésre kötelezett neve (címe), azaz a címzett intézvényezett; Az esedékesség megjelölése; A fizetési hely megjelölése; Annak
2010. január 16. A bizományosi ügylettípus a XII. században, az olasz városállamokban fellendülő gazdasági forgalom, tengeri kereskedés hatására alakul ki. Az áru tulajdonosa feljogosította a hajóskapitányt arra, hogy a szállítmányt a tengerentúli kikötőkben értékesítse, majd a megbízó számára más árut vásároljon.
A bizomány gazdasági funkcióját ma is az képezi, hogy az áru tényleges vagy későbbi tulajdonosa helyett valaki más köt ügyletet. Ez az aktív szereplő a saját nevében – tehát nem képviselőként – hozza létre a szerződést, és tevékenységéért ellenértéket kap.
A bizomány fogalma és jogi szabályozása
A bizományi szerződés alapján az egyik szerződő fél ellenérték fejében köteles a másik szerződő fél javára, de a saját nevében szerződést kötni harmadik személlyel (Ptk. 507. §).
A bizományos az ügyletet a saját nevében hozza létre. A bizományos által kötött szerződésben tehát maga a bizományos szerepel félként.
A bizományi ügylet a magyar kereskedelmi jogban először 1840. évi XVI. törvényben került szabályozásra.
Az 1875. évi kereskedelmi törvény (Kt.) rendszerében a bizomány, mint kereskedelmi ügylet szerepelt. A Kt. 368. §-a szerint: „A kereskedelmi ügylet megkötése bizománynak tekintetik, ha azt valaki megbízásból saját nevében, de más (a megbízó) részére eszközli. Ki az ügyletek ily megkötésével iparszerűen foglalkozik,
2010. január 8. A szövetkezeti hitelintézet tevékenysége nem terjedhet ki arra, hogy kezességet vagy bankgaranciát vállaljon, befektetési alap letétkezelést végezzen, hitelreferencia szolgáltatást nyújtson, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár vagyonát kezelje. Valutával, devizával, váltóval, csekkel kizárólag saját számlára végezhet kereskedelmi tevékenységet. A kiegészítő pénzügyi szolgáltatások közül pedig csak pénzváltási tevékenységet végezhet. Az eltérés a többi hitelintézettől nem a tevékenységi körben van, hanem a szövetkezeti formából származó sajátosságok szabályozásában. Ide tartoznak a takarékszövetkezetek és a hitelszövetkezetek.
2010. január 7. A készfizető kezes fizetési kötelezettségének teljesítését nem teheti függővé attól, hogy a hitelező milyen intézkedéseket tett követelése behajtása érdekében, és azok milyen eredménnyel jártak.
2010. január 7. A hitelező követelése behajtása érdekében először az adóst keresi fel, és csak akkor fordulhat a kezeshez, ha az adóssal szemben indított eljárás eredménytelen.
2010. január 7. A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy ha a fizetésre kötelezett esedékességkor nem fizet, ő maga fog helyette a jogosultnak fizetni.
2010. január 4. Az uzsorás szerződés a polgári jogban a másik szerződő fél helyzetének kihasználásával, feltűnően aránytalan előny kikötésével kötött szerződés. (Az uzsora szót a jogi nyelv már nem használja.)
Az uzsora szó eredete
A latin usura szóból származik, amely a római jogban eredetileg egyszerűen kamatot jelentett. Bár a kamatlábat az ókori Rómában már a XII táblás törvényben korlátozták, a kamatmaximumot sokszor nem tartották be. Kialakult ezért a fogalom negatív értelmezése, tehát az uzsora embertelen mértékű kamatot jelentett. Ez a jelentése mára kizárólagossá vált.
Az uzsora története Magyarországon
Az 1883. évi XXV. törvény az uzsorát az alábbi módon definiálta:
„aki másnak szorultságát, könnyelműségét vagy tapasztalatlanságát felhasználva, olyan kikötések mellett hitelez vagy ad fizetési halasztást, melyek a neki vagy egy harmadik engedett túlságos mérvű vagyoni előnyök által az adósnak vagy a kezesnek anyagi romlását előidézni, vagy fokozni alkalmasak, vagy oly mérvűek, hogy az eset körülményeihez képest a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között szembeötlő aránytalanság mutatkozik”
Minősített eset, vagyis súlyosabb büntetési tétel alá esik:
az uzsorának a törvényben meghatározott módon elpalástolása a fizetési kötelezettség biztosítása céljából az adós becsületszavának lekötése, vagy esküvel, vagy hasonló igérettel megerősíttetése az uzsora üzletszerűsége tíz esztendőn belül
|
|
Legfrissebb hozzászólások