2011. január 11. Egyszeres könyvvitel:
Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá a pénzforgalmi gazdasági műveletekről, a pénzforgalmi műveletekhez közvetve kapcsolódó, de tényleges pénzmozgást nem eredményező végleges vagyonváltozásokról, nem pénzben kiegyenlített bevételekről, ráfordításokról olyan könyvviteli nyilvántartást (pénzforgalmi könyvvitel) köteles vezetni, amely ezen eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően mutatja. E könyvviteli nyilvántartáshoz kapcsolódóan az egyszerűsített beszámoló összeállításához szükséges, hogy a gazdálkodó az eszközökről, a forrásokról részletező nyilvántartásokat is a valóságnak megfelelően és folyamatosan vezessen.
A pénzeszközökről és azok forrásairól, valamint az azokban beállott változásokról vezetett könyvviteli nyilvántartási kötelezettségnek naplófőkönyv vagy más, a követelményeknek megfelelő nyilvántartás vezetésével lehet eleget tenni. Az alkalmazott nyilvántartási rendszernek olyannak kell lennie, amely a teljes üzleti pénzforgalmat, a pénzforgalomhoz kapcsolódó, de pénzmozgással nem járó vagyon- és eredményváltozásokat az elszámolások egyezőségét biztosító formában mutatja ki.
A könyvvezetés folyamatosságáért és helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős.
Egyszerűsített beszámoló:
Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó az üzleti évről december 31-i fordulónappal egyszerűsített beszámolót köteles készíteni. Az egyszerűsített beszámoló részei: egyszerűsített mérleg, eredmény-levezetés. Az egyszerűsített mérleg és az eredmény-levezetés tételei továbbtagolhatók. Az egyszerűsített mérleget és az eredmény-levezetést
2011. január 11. Mérlegelemzés feladata: a vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzetének, és az abban bekövetkezett változások elemzése, a vállalat gazdálkodásának megismerése.
Mérlegelemzés technikája:
bázis adatokhoz viszonyítva, tervadatokhoz viszonyítva.
Mérlegelemzés módszerei:
Átfogó pénzügyi elemzés a vagyoni és pénzügyi helyzetre vonatkozóan, Az egyes mérlegtételek alakulásának részletes elemzése.
Elemzési módszerek:
Mutatók (valamely jelenséget egyszerűsítenek le) eredeti adatokból, származtatott adatokból (összeg), viszonyszámokból. Összehasonlítás (ha azonos tartalommal bírnak az adatok) dinamikus (időszak eltér) térbeli tervbeli. Tényezőkre bontás (a változás okát mutatja be).
Mérlegelemzési mutatók (átfogó elemzés):
Vagyoni helyzet elemzése: Megoszlási viszonyszámok: adott eszköz (forrás) / mérlegfőösszeg vagyoni szerkezet változását mutatja Tőkeerősség = saját tőke / mérlegfőösszeg Kötelezettségek aránya = kötelezettségek / mérlegfőösszeg 70% felett elfogadható Tőkegyarapodás = mérleg szerinti eredmény / saját tőke Tőkenövekmény = saját tőke./ jegyzett tőke Befektetett eszközök fedezete I:= saját tőke / befektetett eszközök értéke minimum 1 Befektetett eszközök fedezete II =
saját tőke + hosszú lejáratú kötelezettségek / befektetett. eszközök
Forgótőke = forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek (saját forrással finanszírozott forgóeszközök) Forgótőke aránya = forgótőke / saját tőke Céltartalékok aránya = céltartalékok / mérlegfőösszeg. Pénzügyi helyzet elemzése: Likviditás elemzése: Likviditási mutató = forgóeszközök /
2011. január 10. A törvény az éves beszámoló kötelezően elkészítendő részeként határozza meg az üzleti év gazdálkodására vonatkozó, csak számszaki adatokat tartalmazó mérlegen és eredmény-kimutatáson túl az azokat kiegészítő, értékelő és magyarázó kiegészítő mellékletet.
A kiegészítő melléklet elkészítésének és nyilvánosságra hozatalának célja, hogy az éves beszámoló részeként a mérleg és az eredménykimutatás számszerű adatait további információkkal kiegészítve hozzájáruljon ahhoz, hogy az éves beszámoló a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet mutasson, így
a beszámoló mérlegében és eredmény-kimutatásában nem szereplő olyan információkat is bemutasson, amelyek a lényegesség alapelvnek megfelelően jelentősen befolyásolják a beszámolót felhasználók által az adott, a beszámolót összeállító gazdálkodóról kialakítandó hű és valós képet, a beszámoló mérlegében és eredmény-kimutatásában megjelenő olyan adatokat, amelyek nem kellően részletezettek, vagy külön magyarázat nélkül önállóan nem értelmezhetők a kiegészítő melléklet továbbrészletezzen, szöveges magyarázatot fűzzön hozzájuk, a vállalkozás valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét értékelje.
A kiegészítő melléklet:
számszerű adatokat és szöveges kiegészítéseket, magyarázatokat tartalmaz.
A kiegészítő mellékletbe azokat az adatokat, információkat kell felvenni, amelyeket
az Szt. kötelezően – tételesen – előír, továbbá mindazokat, amelyek a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének megbízható és valós bemutatásához – a beszámoló többi részén túlmenően – szükségesek.
2011. január 10. Eredménykimutatás: a vállalkozó tárgyévi mérleg szerint, a vállalkozónál maradó adózott eredményének levezetését – az ellenőrzés megállapításai alapján az előző üzleti évek mérleg szerinti eredményét módosító jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását elkülönítetten – tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a MSZE összetevőit, kialakulását mutatja be.
Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye kétféleképpen állapítható meg:
összköltség eljárással („A” típusú), forgalmi költség eljárással („B” típusú).
Összköltség típusú eredménykimutatás: az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként állapítható meg.
Két módja lehet:
A változat. B változat.
Az összköltség típusú eredménykimutatás jellemzői:
Egyikről a másikra való áttéréskor biztosítani kell, hogy a tárgyév adataival az előző üzleti év adatai összehasonlíthatók legyenek. A kiegészítő mellékletben tájékoztatást kell adni, és az áttérést indokolni kell. Az ellenőrzés által megállapított nem jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák. A tételek további tagolása megengedett, amennyiben az egyes tételek további részletezése az eredmény valós értéke kialakulásának megismeréséhez, alátámasztásához ez szükséges. Új tételek is felvehetők, ha azok jogszabály
2011. január 10. A mérleg olyan okmány, amely:
Az eszközöket és forrásokat Eszközök (aktívák): a vállalkozás vagyonának fizikai megjelenési formája pl.: készpénz, ingatlan, felszerelési tárgyak, értékpapírok, készlet stb. két fajtája: befektetett eszköz: a tevékenységet tartósan (éven túl) szolgálják, például: épület forgóeszköz Források (passzívák): ugyanennek a vagyonnak eredet szerinti besorolása pl.: saját forrás, kölcsönvett forrás (visszafizetési kötelezettséget jelent) két fajtája: saját forrás: az alapítók bocsátják a vállalkozás rendelkezésére idegen forrás: visszafizetési kötelezettség terheli (tartozás). Adott időpontra vonatkozóan állományi adatokat tartalmaz, fordulónapra vonatkozik, mérlegkészítésig megismert, tárgyévre vonatkozó hatásokat is tartalmaz. Megfelelően értékelve tételes előírások, számviteli alapelvek, választási lehetőségek számviteli politikában rögzített változatai. Pénzben összesítve belföldi cégeknél ezer forintban (kivétel 100 milliárd Ft felett, millió forintban) vámszabadterületi társaságok és devizakülföldinek minősülő társaságok külföldi pénznemben, az MNB árfolyamlista szerinti nagyságrendben (a könyveiket ezek a társaságok is magyar nyelven kötelesek vezetni, és a beszámolót elkészíteni). Előírt struktúrában tartalmazza forma: egyoldalas („A” típusú), vagy kétoldalas („B” típusú) értékrovatok: bázis és tárgy, valamint ellenőrzés – önellenőrzés miatti rovatok eszköz- és forráscsoportosítások: főcsoportok (A, B, C, … G) csoportok (I, II, III, … ) tételek (1, 2, …) (tájékoztató adatok (a, b, …))
A mérleg számviteli okmány jellegét biztosítják:
számviteli nyilvántartásokra és dokumentációra épül (szintetika, analitika, leltározás),
2011. január 9. Immateriális javak: azok a nem anyagi eszközök, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a gazdálkodó tevékenységét, forgalomképesek és általában vagyoni jogokat testesítenek meg. Többségében vásárlás útján, apportként (a társasági szerződésben meghatározott értékben), vagy saját előállítással (kísérleti fejlesztés) kerülhetnek be a nyilvántartásba. A mérlegben a tárgyi eszközök között kell kimutatni az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat.
Értékük amortizálódik, emiatt terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni a termelés, tevékenység költségei között, ennek alapján beszélhetünk az immateriális javak bruttó és nettó értékéről.
Az immateriális javak tartalma:
Alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos – beruházásnak, felújításnak nem minősülő – a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Idetartoznak a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei is. A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülő, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan számlázott összeget és a saját tevékenység során felmerült közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet figyelembe venni, amelyek aktiválható termékben – szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet – nem vehetők számításba, mivel a létrehozott
2011. január 9. Tárgyi eszközök: azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, tenyészállatok, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozás tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegek és a beruházások, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítése.
Ingatlanok: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták, vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg. (Bővebben az 1/A tételben!)
Műszaki berendezések, gépek, járművek: rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozás tevékenységét közvetlenül szolgáló erőgépek, erőművi berendezések, egyéb gépek, berendezések, műszerek és szerszámok, szállítóeszközök, hírközlő berendezések, számítástechnikai eszközök, a tevékenységi profilt meghatározó vasúti, közúti, vízi- és légi közlekedési eszközök, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás.
Egyéb berendezések, felszerelések, járművek: rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó gépek, berendezések, felszerelések, járművek, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetetten szolgálják. Ilyenek különösen: az egyéb üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések, járművek, az irodai, igazgatási berendezések, felszerelések, az üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek,
2011. január 8. A befektetett pénzügyi eszközök helye a számlakeret-tükörben:
17-19. Befektetett pénzügyi eszközök 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések) 171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 172. Egyéb tartós részesedés 177. Részesedések értékhelyesbítése 179. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása 18. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 181. Államkötvények 182. Kapcsolt vállalkozások értékpapírjai 183. Egyéb vállalkozások értékpapírjai 184. Tartós diszkont értékpapírok 189. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása 19. Tartósan adott kölcsönök 191. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban 192. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 196. Tartós bankbetétek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 199. Tartósan adott kölcsönök (és bankbetétek) értékvesztése és annak visszaírása 193. Egyéb tartósan adott kölcsönök 195. Tartós bankbetétek kapcsolt vállalkozásban 197. Egyéb tartós bankbetétek 198. Pénzügyi lízing miatti tartós követelés
A befektetett pénzügyi eszközök helye a mérlegben:
A. Befektetett eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
A mérlegben azokat az eszközöket (részesedés, értékpapír, adott kölcsön) kell kimutatni:
amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak,
2011. január 8. A saját tőke helye a számlakeret-tükörben:
41. Saját tőke 411. Jegyzett tőke 412. Tőketartalék 413. Eredménytartalék 414. Lekötött tartalék 417. Értékelési tartalék 419. Mérleg szerinti eredmény
A saját tőke helye a mérlegben (zárójelben a „B” változat):
D. Saját tőke (J) I. Jegyzett tőke
Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken
II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (–) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény
Saját tőke jellemzői:
A gazdálkodó vagyonának saját forrása, amelyet a gazdálkodó alapítói, tulajdonosai bocsátottak véglegesen a vállalkozás rendelkezésére. A saját tőke felépítése mindenkor a gazdálkodó valós vagyoni helyzetét mutatja be, a tőkerészek mindegyike véglegesen és teljes összegben áll a gazdálkodó rendelkezésére. Az alapítók, tulajdonosok által véglegesen átadott tőkeösszeget a gazdálkodó a tevékenység során szabadon felhasználhatja, általában sem időbeli, sem a felhasználás céljára vonatkozó megkötést az alapítók, tulajdonosok nem adnak. A saját tőkének finanszíroznia kell a társaság gazdálkodását, a negatív saját tőke csak matematikailag értelmezhető az eszköz-forrás összefüggés alapján. A Gt tv a hitelezők védelme érdekében csak átmeneti állapotként engedi meg, hogy a saját tőke a jegyzett tőke – Rt esetében 2/3, Kft esetében 50% – alá csökkenjen. Ebben az esetben az
2011. január 8. A követelések helye a számlakeret-tükörben:
31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 311. Belföldi követelések (forintban) 312. Belföldi követelések (devizában) 315. Belföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása 316. Külföldi követelések (forintban) 317. Külföldi követelések (devizában) 319. Külföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása 32. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 321. Követelések az anyavállalattal szemben 322. Követelések a leányvállalattal szemben 323. Követelések a közös vezetésű vállalkozással szemben 324. Követelések a társult vállalkozással szemben 325. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke az anyavállalattól 326. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke a leányvállalattól 327. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke a közös vezetésű vállalkozástól 328. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke a társult vállalkozástól 329. Kapcsolt vállalkozással szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása 33. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 331. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 332. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 339. Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása 35. Adott előlegek 351. Immateriális javakra adott előlegek 352. Beruházásokra adott előlegek 353. Készletekre adott előlegek 354. Egyéb adott előlegek 358. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke, részesedési viszonyban nem lévő vállalkozástól 359. Adott
|
|
Legfrissebb hozzászólások