Beruházások

A beruházások helye a számlakeret-tükörben:

• 16. Beruházások, felújítások
  • 161. Befejezetlen beruházások
  • 162. Felújítások
  • 168. Beruházások terven felüli értékcsökkenése
• 35. Adott előlegek
  • 352. Beruházásokra adott előlegek

A beruházások helye a mérlegben:

• A. Befektetett eszközök
  • II. Tárgyi eszközök
    • 5. Beruházások, felújítások
    • 6. Beruházásokra adott előlegek

Beruházások, felújítások: itt kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök (A/II/1–4) bekerülési értékét. Továbbá a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák – még nem aktivált – bekerülési értékét.

Beruházásokra adott előleg: itt kell kimutatni a beruházási szállítónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának ilyen címen átutalt – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeget.

Beruházásnak minősül [Szt. 3 § (4) 7. pont]:

• a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása,
• a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel-igénybevételt, a biztosítást is);
• a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt.

Nem minősül beruházásnak:

• az apportként kapott tárgyi eszközök átvétele a társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor,
• a társaság megszűnésekor a részesedés névértéke fejében kapott tárgyi eszköz átvétele,
• térítés nélkül átvett tárgyi eszköz,
• ajándékként hagyatékként kapott tárgyi eszköz,
• leltári többletek,
• a tévesen anyagköltségként elszámolt és átsorolással a tárgyi eszközök közé felvett eszközök.

Az ilyen tárgyi eszközök üzembe helyezésével kapcsolatos pótlólagos költségek beruházásnak, vagy felújításnak minősülnek.

Felújításnak minősül [Szt. 3 § (4) 8. pont]: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy

• az adott eszköz élettartama megnövekszik,
• eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll,
• az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak.

Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. Nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától;

Karbantartásnak minősül [Szt. 3 § (4) 9. pont]: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi.

A beruházások csoportosítása:

• Tárgya (célja) szerint lehet
  • ingatlan beruházás,
  • gépi beruházás,
  • felújítás,
  • komplex beruházás,
• kivitelezője szerint lehet
  • saját vállalkozásban végzett,
  • vállalkozásba adott (idegen kivitelezésű),
  • vegyes kivitelezésű,
• a finanszírozás formája szerint lehet
  • saját erőből végzett beruházás,
  • idegen forrásból megvalósított beruházás,
  • vegyes finanszírozású beruházás,
• tárgyi eszköz-állomány változására gyakorolt hatás szerint lehet
  • nemzetgazdasági beruházás
    • országos szinten új beruházás,
    • összgazdasági szinten bővül a tárgyi eszköz-állomány,
    • például új épület építése,
  • üzemgazdasági beruházás
    • a vállalkozás tárgyi eszköz-állománya változik,
    • összgazdasági szinten a tárgyi eszköz-állomány változatlan,
    • például: épület megvásárlása.

Beruházások értékcsökkenése:

• Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés az üzembe nem helyezett beruházásnál.
• Terven felüli értékcsökkenés nem számolható el a beruházásoknál, ha annak könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a beruházás piaci értéke.
• Terven felüli értékcsökkenést kell a beruházásoknál elszámolni akkor, ha a beruházás értéke tartósan lecsökken, mert a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan.
• Az értékcsökkenést olyan mértékben kell elszámolni, hogy a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben.
• Amennyiben a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt – a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után – ki kell vezetni.

Étekhelyesbítés: a beruházásoknál nem számolható el!

Beruházások analitikus nyilvántartása:

A tárgyi eszközök állománynövekedései elsődlegesen a beruházás-számlán kerülnek könyvelésre. A beruházási analitikák nyilvántartásánál különbséget tehetünk az egyszerű és az összetett beruházások között. Egyszerű beruházás például a számítógép beszerzés (amely azonnal üzembe helyezésre kerül), mert feltehetően egyetlen költségtételt jelent a szállítói számla alapján. Az olyan beruházások, amelyek több tételből álló és különböző címeken keletkezett költségeket vonzanak, bonyolultabb nyilvántartást igényelnek.

Analitikus nyilvántartás tartalmazza:

• a beruházás megnevezését,
• a kapcsolódó főkönyvi számla számát,
• a kivitelező megnevezését,
• a szerződés szerinti összegeket, a benyújtott számlákat szállítók szerint, időpontjaikat, a helyesbítő számlákat,
• a hitelkerettel kapcsolatos adatokat,
• a pénzügyi teljesítés forrását, időpontját,
• a saját teljesítmények előállítási költségeit,
• a beruházási statisztika szerinti bontást.

Beruházásként kell elszámolni a tárgyi eszközök beszerzését és a saját vállalkozásban végzett előállítását az üzembe helyezésig (raktárba szállításig) felmerült közvetlen költségeket, beleértve a vámköltségeket, közvetítői költségeket, biztosítási díjakat, aktiválásig felmerült hitelkamatokat. Amennyiben az áfa része a tárgyi eszköz értékének, akkor annak összegét is aktiválni kell.

A beruházások főkönyvi elszámolása:

• Saját kivitelezésben végzett beruházás
  • T 5 – K 1-4 (a beruházással kapcsolatban felmerült költségek),
    • T 511 – K 21-22 (anyagköltség),
    • T 541 – K 471 (bérköltség),
    • T 561 – K 473 (TB járulék),
    • T 571 – K 129-159 (ÉCS leírás),
  • T 16 – K 582 (a közvetlen költségek aktiválása),
  • T 466 – K 467 (ÁFA vonzat),
• Idegen kivitelezésben végzett beruházás
  • T 16 – K 455 (valamilyen tárgyi eszköz vásárlása, minden költség, ami a beruházás értékét növeli),
  • T 466 – K 455 (ÁFA vonzat),
  • T 16 – K 463 (áru-behozatali, telekátírásai illeték elszámolása),
  • T 16 – K 465 (vámterhek és illetékek elszámolása),
  • T 368 – K 465 (a vámhatóság által kivetett import ÁFA elszámolása),
  • T 161 – K 479 (aktiválásig időarányosan esedékes hitelkamat elszámolása, beruházás, szállítás biztosítási díja),
• Beruházás aktiválása
  • T 12-15 – K 16 (bruttó érték, nem tartozik bele a folyamatos működést szolgáló karbantartási költség, a vámhivatal által kivetett ÁFA, a kapott támogatás, és a kapott engedményt le kell vonni belőle),
• Terven felüli értékcsökkenés elszámolása
  • T 866 – K 168,
• Terven felüli értékcsökkenés visszaírása
  • T 168 – K 966.

Az ingatlanok kapcsolata az eredménykimutatással:

• Közvetlenül nem találhatók meg, de hatást gyakorolnak az eredmény-kimutatásra.
• Összköltség eljárással:

Terv szerinti értékcsökkenési leírás à Értékcsökkenési leírás à Saját előállítású ingatlanok à Saját előállítású eszközök aktivált értéke

• Forgalmi költség eljárással:

Terv szerinti értékcsökkenési leírás à Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége à Értékesítés közvetett költségei

• Értékesítés, káresemény bevétele à Egyéb bevételek
• Értékesítés, káresemény, selejtezés, hiány könyv szerinti értéke à Egyéb ráfordítások
• Terven felüli értékcsökkenés à Egyéb ráfordítások
• Értékvesztés à Egyéb ráfordítások
• Értékvesztés visszaírása à Egyéb bevételek
• Apport (alapító okirat szerinti értéke) à Rendkívüli bevételek
• Apportként történő átadás à Rendkívüli ráfordítások
• Térítés nélküli átadás à Rendkívüli ráfordítások
• Követelés fejében átvétel à Rendkívüli bevételek
• Részesedés fejében átvétel à Rendkívüli bevételek
• Térítés nélküli átvétel à Rendkívüli bevételek

Az ingatlanokkal kapcsolatosan a kiegészítő mellékletben a következőket kell kimutatni:

• Bruttó értékkel kapcsolatosan:
  • a nyitó állomány értékét,
  • a növekedés értékét (beszerzés, előállítás, apportként átvétel, átsorolás, egyéb növekedés),
  • a csökkenés értékét (értékesítés, apportként bevitel, térítésmentes átadás, átsorolás, egyéb csökkenés).
• Értékcsökkenés (halmozott) összegének:
  • nyitó értékét,
  • növekedési értékét,
  • csökkenési értékét,
  • külön az átsorolások értékét.
• A tárgyévi értékcsökkenési leírás:
  • terv szerinti leírás (lineárisan, degresszíven, teljesítményarányosan és értékhatár alattiként leírt összeg),
  • terven felüli leírás és visszaírás összegét, jogcímenként (jelentősebb eseményeket indokolni is kell).
• Értékhelyesbítésekkel kapcsolatban:
  • nyitó értéket,
  • növekedéseket,
  • csökkenéseket,
  • záró értéket.
• Ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit.
• Ismertetni kell továbbá a környezet védelmét közvetlenül szolgáló ingatlanok:
  • nyitó bruttó értékét, növekedéseket, csökkenéseket, átsorolásokat,
  • halmozott értékcsökkenés nyitó értékét, növekedéseit, csökkenéseit, átsorolásait,

Az ingatlanok megjelenése az üzleti jelentésben:

• Ki kell térni a telephelyek bemutatására.
• Be kell mutatni:
  • a környezetvédelemnek a vállalkozó pénzügyi helyzetét meghatározó, befolyásoló szerepét, a vállalkozó környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségét,
  • a környezetvédelem területén történt és várható fejlesztéseket, az ezzel összefüggő támogatásokat,
  • a környezetvédelem eszközei tekintetében a vállalkozó által alkalmazott politikát,
  • a környezetvédelmi intézkedések bevezetését, a munkák állását.

Az ingatlanok bizonylatai:

• tárgyi eszköz állományba vételi jegy,
• üzembe helyezési okmány,
• átsorolási jegyzőkönyv,
• selejtezési jegyzőkönyv,
• áthelyezési bizonylat,
• leírt tárgyi eszközök jegyzéke,
• alapító okirat,
  • megegyezési
  • állományból kivezetési
• leltárhiány.