A jótékonyság is hozhat pénzt: befektetés mikrobiztosításba

Így AIDS-es betegek is köthetnek életbiztosítást, a karitatív portfóliók pedig a tőzsdeindexek esése mellett is stabilak maradtak. Esélyt jelent az életre? A napi alig néhány dollárból élő, fejlődő országbeli lakosok pénzügyi szolgáltatásokhoz gyakran csak a szegények bankja típusú intézményeknél juthatnak. A mikrohitel mellett azonban más pénzügyi szolgáltatásokra is szüksége lehet a világ szegény rétegének. A biztosítás például a veszélyeztetett réteg számára sokáig szinte teljesen elérhetetlen volt. A filantróp természetű befektetők megcélozták a hiányosan kiszolgált piacszegmenst: az üzlet pedig a világjobbítás mellett jelentős hasznot hozott számukra.

Az egyik legismertebb jótékonysági kockázati tőke-társaság a LeapFrog Investment, amely három biztosítási csomaggal próbál segíteni az afrikai és ázsiai, alacsony életszínvonalon élő ügyfeleinek – írja a The Economist egyik cikkében.

“Visszahozni valakit az életbe” – lehetne a mottója a LeapFrog Investment tevékenységének Jim Roth, a társaság társalapítója szerint.

Két évvel ezelőtt a társaság 6,7 milliárd dolláros részesedést szerzett az AllLife dél-afrikai vállalatban, amely életbiztosítást kínál AIDS-es, illetve HIV vírussal fertőzött emberek számára. Egyedüli feltételként azt szabták meg, hogy az ügyfelek meghatározott időközönként vérvizsgálatnak vessék alá magukat, amellyel bizonyítják a gyógyszerek rendszeres szedését.

„Ez olyan személyek számára is fedezetet jelenthet, akik más biztosítási formától elesnek. Ezáltal más pénzügyi szolgáltatásokhoz is hozzáférhetnek, mint például a jelzálog” – emelte ki Roth.
Az AllLife a társadalomra gyakorolt pozitív hatás mellett komoly nyereséget is elkönyvelt működése alatt, ügyfélbázisa az elmúlt évben 200%-kal nőtt. Néhány éven belül el szeretnék érni, hogy 50 ezer HIV- és cukorbeteg ügyfelet biztosítsanak, a távolabbi jövőben számuk akár a 250 ezret is elérheti.

Nemrég segítettünk egy fiatal srácon, aki saját töltőállomást akart nyitni. Közel két millió randos hitelt kellett felvegyen, közben azonban kiderült, hogy HIV pozitív. Nagyon félt attól, hogy elveszítheti mindazt, amiért addig dolgozott. Az AllLife segítségével fedezetet nyújtottunk a kölcsönéhez, amelyet néhány napon belül meg is kapott a banktól. (leapfrog.org)

A Leapfrog portfoliójának másik eleme az Apollo biztosítási csoport, amely Kenyában, Tanzániában és Ugandában tevékenykedik, elsősorban a mezőgazdasági és a tenyészállatok mikrobiztosításával foglalkozik.

Az alacsony jövedelemmel rendelkező indiai lakosság számára a Shriram CCL nyújt biztosítást, ügyfeleik száma eléri a tíz milliót. A kedvezményezettek 98%-a ennek révén jutott először életében pénzügyi szolgáltatásokhoz.

A Leapfrog célpiacát 25 millió alacsony-jövedelmű és veszélyeztetett személy alkotja, ezek közül 15 millió nő vagy gyermek. A Lloyds’ Insurance feltörekvő piaci tanulmánya szerint a világon összesen 1,5-3 milliárd személy nem részesül a szükséges biztosítási szolgáltatásban.

A Leapfrog 135 millió dolláros alappal rendelkezik, ezzel mind a pénzügyi, mind a társadalmi hasznot igyekszik növelni. A Swiss Re becslése szerint a teljes mikrobiztosítási piac 40 milliárd dolláros is lehet. A szükségletpiramis alján élő lakosság kiszolgálásához köthető befektetési piac 400 milliárd és egy billió dollár közti értéket ölel fel, amely az elkövetkező tíz évben összesen 183 és 667 milliárd dollár közti nyereséget fog termelni a JP Morgan szerint.

Noha a Leapfrog 135 millió dolláros alapja kicsinek mondható, a JP Morgan szerint a termékek egy feltörekvő, alternatív eszközosztályt képeznek, amelyet „társadalmi-befektetésnek” is nevezhetnénk. A Shriram például 15 millió dolláros befektetéssel egy év alatt 10 millió ügyfelet szerzett, 85%-uk naponta 2,5 dollárnál kevesebből él meg. Az évi több százalékpontos növekedés a tőzsdeindexek teljesítményét is lepipálja.

Természetesen nincs mindenki megyőződve arról, hogy a társadalmi-befektetés valóban egy új eszközosztályt jelent. Ron Cordes, az Impact Assets megalapítója szerint ezek a biztosítások tulajdonképpen minden eszközosztály érintenek. Cordes korábban a hagyományos pénzügyi szférában gazdagodott meg, most pedig új vállalkozásba kezdett.

Az Impact Assets egy nonprofit pénzügyi szolgáltatásnyújtó szervezet, amely katalizálja a befektetési tőkét a maximális környezeti, szociális és pénzügyi haszon elérése érdekében. Tulajdonképpen adományokat gyűjt be, legkevesebb 5000 dollár értékben, amelyeket különböző közösségi intézményekhez vagy karitatív befektetési alapokhoz csoportosít, így közvetve támogatni lehet zöld energia-fejlesztéseket, egészségügyi korszerűsítéseket,vagy vízhálózat-kiépétést. Az adományozónak adóleírás, a szervezetnek a hozam jut, de direkt lehet adományozni jótékonysági szervezetek számára is.

Az Impact Assets működési ábrája

A Leapfrog szerint már számos befektető érdeklődött hasonló jellegű lehetőségek iránt, mint például Soros György tőzsdeguru, Pierre Omidyar, az eBay alapítója, illetve bankok, viszontbiztosítók és nyugdíjalapok is.

A filantróp szellemű vállalkozók előtt ezáltal új befektetési lehetőségek nyíltak meg. Öt évvel ezelőtt, aki a pénzügyi haszon mellett jótékonykodni is szeretett volna, csak a gazdag országok szegény lakosai részére felállított szociálos lakásokba, mikrohitelekbe és néhány „etikus” befektetési alapba (amelyek nem tartalmaznak cigaretta és hadiipari részvényeket) fektethetett.

Miért más, mint a többi?

Sokat vitatott téma, hogy mi különbözteti meg a jótékonysági befektetőket a hagyományosoktól. Jed Emerson, egy, a témáról szóló könyv szerzője szerint “a világ fejlődése legalább olyan fontos kell legyen számára, mint a pénzkeresés, a társadalmi hatást pedig folyamatosan értékelni kell”. Roth egy ellenpéldát is felhoz, amelyben rávilágít, hogy az etikusság szempontja a döntő: agy afrikai, gyorsan növekvő biztosító hatalmas profitokat ért el azáltal, hogy minden lehetséges módon megpróbálta elkerülni a kárigények kifizetését.

Tony taxisofőr Accrában. A családból mindenki besegített, hogy megvehesse az autót, azonban múlt februárban szinte meg kellett váljon tőle. Labdarugás közben eltörte a kezét, kórházba került, a megtakarításaik nem voltak elegendők a kezelésre. Egy korábban kötött egészségügyi mikrobiztosításnak köszönhetően szerencsére nem kényszerült arra, hogy felhagyjon munkájával, a kezelés költségeit ugyanis térítette a biztosító. (leapfrog.org)

A The Economist szerint további akadályokat is le kell még küzdeni ahhoz, hogy a társadalmi befektetési ágazat valóban szárnyra kapjon. Új szabályozásokat kell beiktatni, például arra vonatkozóan, hogy a nyugdíjalapok is befektethetnek-e kifejezetten szociális célú eszközökbe, emellett több embert kell rávenni arra, hogy alternatív pénzügyi befektetéseket is eszközöljenek, a társadalmi hatásnak is jobb mércét kell találni. Cordes azonban bizakodik, mondván, hogy a 2008-as pénzügyi piaci összeomlás során a “mikrofinanszírozási papírok voltak a legjobban teljesítő elemek a portfóliómban”.

Forrás: The Economist, leapfrog.org, impactassets.org, penzcsinalok.ro