2011. január 11. Könyvvezetési kötelezettség:
A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről – a törvényben rögzített szabályok szerint – folyamatosan nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év végével lezárja. A könyvvezetés az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében, csak magyar nyelven történhet.
Kettős könyvvitelt köteles vezetni minden vállalkozó (kivéve az egyszerűsített beszámolót készítő vállalkozó), a Magyar Nemzeti Bank, továbbá a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a biztosító intézet, egyéb szervezet, ha ezt kormányrendelet előírja.
A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, használatában, illetve a tulajdonában levő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja.
Az egységes számlakeret: célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa a törvény szerinti, illetve a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat.
Számlaosztályok:
1 – 4. számlaosztály: mérlegszámlák 1 – 3. számlaosztály: eszközszámlák 1-es számlaosztály: az immateriális
2011. január 11. Könyvvezetés: az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év végével lezárja.
Egyszerűsített beszámolót készíthet:
iskolai szövetkezet, jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség, jogi személyiség nélküli GT, ha: a törvény hatálybalépésekor is ezt készíti és a vállalkozási tevékenységéből származó éves nettó árbevétele – két egymást követő évben – nem haladja meg az 50 millió Ft-ot, függetlenül a foglalkoztatottak létszámától és a mérlegfő-összegtől.
Egyszeres, vagy kettős könyvvitelt vezethet (kormányrendelettől függően):
államháztartás szervezetei, MNB, hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, biztosító intézet, egyéb szervezet, gazdálkodó, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény.
Kettős könyvvitel:
Köteles vezetni minden olyan vállalkozó, aki nem egyszeres könyvvitelt vezet. (készít: összevont konszolidált éves beszámolót, vagy éves beszámolót, vagy egyszerűsített beszámolót). A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja. Egységes számlakeret: célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes
2011. január 10. A beszámolási kötelezettség általános szabályai:
A beszámolási kötelezettség a Magyarország területén működő gazdálkodókra terjed ki, kivétel az egyéni vállalkozókat. A vállalkozások az üzleti évet érintő eredményhatásokról, az üzleti év utolsó napjával, mint mérleg-fordulónappal beszámolót köteles készíteni. A beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok változásáról megbízható és valós képet kell mutatnia. A beszámoló írásos jelentés, dokumentáció, a tájékoztatás eszköze.
A beszámolóval kapcsolatos időpontok:
Fordulónap: december 31. a beszámolási időszak, tárgyév utolsó napja. Letétbehelyezés napja: az adott üzleti év mérleg fordulónapjától számított 150. nap. Beszámoló- mérlegkészítés napja: amikor a tulajdonosok a beszámolót elfogadják, a gazdálkodó megválaszthatja a fordulónap és a letétbehelyezés napja között.
Az üzleti év (Szt. 11 §):
Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama megegyezik – a Szt. 11 § (2)-(13) bekezdésben foglaltak kivételével – a naptári évvel. Az üzleti év a naptári évtől eltérhet: a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha az a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér; a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a biztosítóintézetek kivételével a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalatánál, ezen leányvállalat leányvállalatánál, ha az a külföldi anyavállalatnál, illetve a külföldi
2011. január 10.
Tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztése:
A tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. A befektetés piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját, a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeget, a gazdasági társaság saját tőkéje és a jegyzett tőkéje, illetve a befektetés könyv szerinti értéke és névértéke arányát.
Tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztésének visszaírása:
Amennyiben a befektetésnek a meghatározott, mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a beszerzési értéket.
Hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírok értékvesztése:
A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök
2010. január 8. A pénzügyi vállalkozás olyan pénzügyi intézmény, amely egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végez. A pénzügyi vállalkozás a betétgyűjtésen és a számlavezetésen kívül valamennyi pénzügyi, ill. kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végezheti.
|
|
Legfrissebb hozzászólások