2011. január 10. A beszámolási kötelezettség általános szabályai:
A beszámolási kötelezettség a Magyarország területén működő gazdálkodókra terjed ki, kivétel az egyéni vállalkozókat. A vállalkozások az üzleti évet érintő eredményhatásokról, az üzleti év utolsó napjával, mint mérleg-fordulónappal beszámolót köteles készíteni. A beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok változásáról megbízható és valós képet kell mutatnia. A beszámoló írásos jelentés, dokumentáció, a tájékoztatás eszköze.
A beszámolóval kapcsolatos időpontok:
Fordulónap: december 31. a beszámolási időszak, tárgyév utolsó napja. Letétbehelyezés napja: az adott üzleti év mérleg fordulónapjától számított 150. nap. Beszámoló- mérlegkészítés napja: amikor a tulajdonosok a beszámolót elfogadják, a gazdálkodó megválaszthatja a fordulónap és a letétbehelyezés napja között.
Az üzleti év (Szt. 11 §):
Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama megegyezik – a Szt. 11 § (2)-(13) bekezdésben foglaltak kivételével – a naptári évvel. Az üzleti év a naptári évtől eltérhet: a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha az a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér; a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a biztosítóintézetek kivételével a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalatánál, ezen leányvállalat leányvállalatánál, ha az a külföldi anyavállalatnál, illetve a külföldi
2011. január 7. A céltartalékok helye a számlakeret-tükörben:
42. Céltartalékok 421. Céltartalékok a várható kötelezettségekre 422. Céltartalékok a jövőbeni költségekre 424. Árfolyamveszteség időbeli elhatárolása alapján képzett céltartalék 429. Egyéb céltartalékok
A céltartalékok helye a mérlegben:
E. Céltartalékok 1. Céltartalékok a várható kötelezettségekre 2. Céltartalékok a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalék
Az adózás előtti eredmény terhére – a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben – céltartalék képezhető az olyan várható jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (pl. fenntartási, átszervezési, környezetvédelemmel kapcsolatos költségek), amelyek – a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint – feltételezhetően vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. Céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető.
Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó tartozások nem realizált árfolyamveszteségét halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia.
Amennyiben az előző üzleti év végéig
2010. január 28. A váltó megszületését követően elsősorban készpénz-helyettesítő értékpapír volt, ma már egyre inkább hiteleszköz funkciót tölt be. Kibocsátásának alapját egy bizonyos kereskedelmi alapügylet szolgálja, azaz adásvétel. A vevő nem készpénzzel fizeti ki az ellenértéket, hanem elfogadja az eladó által kibocsátott, rá intézvényezett váltót, elismerve az eladó vele szemben fennálló követelését. A váltó tehát olyan rendeletre szóló, rövidlejáratú értékpapír, amelyben adós-hitelezői viszony testesül meg. A váltó forgatható illetve átruházható, azaz minden váltóból eredő követelést át lehet ruházni egy harmadik személyre, hacsak nem tartalmaz erre vonatkozó tiltó rendelkezést. A váltó csupán fizetési ígéret, a vevő a váltó kiállításával vagy elfogadásával még nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, csupán fizetést ígér. A fizetési kötelezettség a váltó beváltásával a lejárat napján szűnik meg. A lejárat előtt azonban a váltót el lehet adni a banknak, vagy forgatással át lehet ruházni. A bank a váltót váltóleszámítolással vásárolja meg, így kamatlevonással ugyan, de előbb hozzá lehet jutni a váltó összegéhez, mint a váltón szereplő lejárati idő.
A váltó legfontosabb kellékei:
A váltó elnevezés a szövegben; Idegen váltó esetén meghatározott összegre szóló fizetési meghagyás, saját váltó esetén fizetési ígéret; A fizetésre kötelezett neve (címe), azaz a címzett intézvényezett; Az esedékesség megjelölése; A fizetési hely megjelölése; Annak
2010. január 8. A szövetkezeti hitelintézet tevékenysége nem terjedhet ki arra, hogy kezességet vagy bankgaranciát vállaljon, befektetési alap letétkezelést végezzen, hitelreferencia szolgáltatást nyújtson, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár vagyonát kezelje. Valutával, devizával, váltóval, csekkel kizárólag saját számlára végezhet kereskedelmi tevékenységet. A kiegészítő pénzügyi szolgáltatások közül pedig csak pénzváltási tevékenységet végezhet. Az eltérés a többi hitelintézettől nem a tevékenységi körben van, hanem a szövetkezeti formából származó sajátosságok szabályozásában. Ide tartoznak a takarékszövetkezetek és a hitelszövetkezetek.
2010. január 7. A készfizető kezes fizetési kötelezettségének teljesítését nem teheti függővé attól, hogy a hitelező milyen intézkedéseket tett követelése behajtása érdekében, és azok milyen eredménnyel jártak.
2010. január 7. A hitelező követelése behajtása érdekében először az adóst keresi fel, és csak akkor fordulhat a kezeshez, ha az adóssal szemben indított eljárás eredménytelen.
2010. január 7. A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy ha a fizetésre kötelezett esedékességkor nem fizet, ő maga fog helyette a jogosultnak fizetni.
|
|
Legfrissebb hozzászólások