Immateriális javak nyilvántartása

Az immateriális javakat – az immateriális javakra adott előlegek kivételével – a főkönyvi könyvelésben az 1. Befektetett eszközök számlaosztályban kell nyilvántartani.

Itt kell elszámolni és nyilvántartani a nyitó értéket, a bekövetkezett növekedéseket és csökkenéseket (beszerzés, előállítás, értékcsökkenés, selejtezés, értékesítés, gazdasági társaságba adás, egyéb növekedés, illetve csökkenés), továbbá az év végi záró értékeket.

Az immateriális javakra adott előlegek könyvviteli elszámolása történhet az 1. Befektetett eszközök és a 3. Követelések, pénzügyi eszközök, aktív időbeli elhatárolások számlaosztályban. (Tananyagunkban az utóbbit – 3. számlaosztály – alkalmazzuk.)

Külön célszerű kimutatni az immateriális javak bruttó (beszerzési, előállítási) értékét, az elszámolt terv szerinti értékcsökkenést, a terven felüli értékcsökkenést és annak visszaírását, valamint az értékhelyesbítéseket. Ily módon biztosítható a mérlegben kimutatandó érték (nettó érték, értékhelyesbítés) meghatározása (lásd számlatükör).

A részletezés kialakításakor figyelemmel kell lenni a vállalkozó információ igényén túlmenően arra is, hogy a kiegészítő mellékletben az immateriális javakkal összefüggésben be kell mutatni többek között az értékcsökkenés és az értékhelyesbítés alakulását mérlegtételenkénti bontásban. Ebből következően a részletező (egyedi) nyilvántartást úgy célszerű megszervezni és kialakítani, hogy annak alapján a vállalkozó a számviteli törvényben meghatározott kötele­zettségeknek eleget tudjon tenni, segítséget nyújtson a vagyon megállapításához, ellenőrzéséhez (tartalmazza az immateriális javak egyedi beazonosításához

Immateriális javak értékcsökkenése

Terv szerinti értékcsökkenés

Felső határ: alapítás-átszervezés aktivált értéke, kísérleti fejlesztés aktivált értéke esetében maximum 5 év

Egyösszegű elszámolás: 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek esetében (a vállalkozó döntésétől függően)

Egyéb feltétel: alapítás-átszervezés aktivált értéke, kísérleti fejlesztés aktivált értéke esetében a tevékenység befejezése

Terven felüli értékcsökkenés és visszaírása

Kísérleti fejlesztés aktivált értéke, a vagyoni értékű jogok, a szellemi termékek és az üzleti vagy cégérték esetében számolandó el.

Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális javaknál elszámolni akkor, ha

a) az immateriális javak közé tartozó eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke,

b) az immateriális jószág értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan,

c) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető,

d) a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz.

e) az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke – a

Immateriális javak bekerülési értéke

Alapítás-átszervezés aktivált értéke: a vállalkozási tevékenység indításával, meg­kezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos – beruházásnak, felújításnak nem minősülő – külső vállalkozók által számlázott, valamint saját tevékenység során közvetlenül felmerült költség.

Az alapítás-átszervezés tehát megvalósítható saját és idegen kivitelezéssel, illetve a kettő kombinációjával. Idegen kivitelezésnél a számlázott érték, míg saját kivitelezés esetén az előállítási költség lesz a bekerülési érték.

Kísérleti fejlesztés aktivált értéke: a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan számlázott összeg, és a saját tevékenység során közvetlenül felmerült költségek, amelyek aktiválható termékben – szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet – nem vehetők számításba, mivel a létrehozott termék piaci (várható piaci) árát meghaladják, továbbá a tárgyévben megkezdett, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig be nem fejezett kísérleti fejlesztés közvetlen költségei.

A kísérleti fejlesztés jellemzően saját kivitelezésben valósul meg, de előfordulhat egyes témák, esetleg résztémák megbízással történő elvégeztetése, azaz idegen kivitelezés. Idegen kivitelezésnél a számlázott érték, saját kivitelezésnél az előállítási költség a bekerülési érték.

Vagyoni értékű jogok: bekerülési érték a beszerzési érték (a jog megszerzéséért fizetett ellenérték). Az előállítási költség nem értelmezhető, önmaga javára ilyen jogot senki nem alapíthat.

Szellemi termékek bekerülési értéke a beszerzési érték, illetve saját előállítás esetén az előállítási

Szellemi termékek

A szellemi termékek: olyan tartós, nem anyagi javak, amelyek felhasználásával (alkalmazásával) hasznosítható anyagi javak és/vagy nem anyagi javak állíthatók elő.

A szellemi termékekre vonatkozóan a számviteli törvény nem ad fogalmi meg­határozást, csak tételes felsorolást.

Tételei:

a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta; a szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek; az egyéb szellemi alkotások; a jogvédelemben nem részesülő, de titkossága révén monopolizált javak közül a know-how és a gyártási eljárás; a védjegy; a márkanév (döntéstől függően lehet vagyoni értékű jog is),

függetlenül attól, hogy azt vásárolták, vagy a vállalkozó állította elő, illetve használatba vették-e vagy sem.

Költségelszámolás lehetőségei

A költségelszámolás lehetőségeinek összefoglalása

A költségelszámolás lehetőségei:

I./1. A vállalkozó a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztályban könyveli, termék-előállítással nem foglalkozik, saját termelésű készlete nincs. I./2. A vállalkozó a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztályban könyveli, termék-előállítással foglalkozik, saját termelésű készlete van, a saját termelésű készleteiről folyamatos nyilvántartást nem vezet. I./3. A vállalkozó a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztályban könyveli, termék-előállítással foglalkozik, saját termelésű készlete van, a saját termelésű készleteiről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, a közvetlen és a közvetett költségeket nem különíti el egymástól. I./4. A vállalkozó a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztályban könyveli, termék-előállítással foglalkozik, saját termelésű készlete van, a saját termelésű készleteiről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, a közvetlen és a közvetett költségeket elkülöníti egymástól. I./5. A vállalkozó a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztályban könyveli, termék-előállítással foglalkozik, saját termelésű készlete van, a saját termelésű készleteiről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, elsődlegesen elszámolási egységáron, a közvetlen és a közvetett költségeket elkülöníti egymástól, az értékadatokat folyamatosan a ténylegesre módosítja. I./6. A vállalkozó a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztályban könyveli, termék-előállítással foglalkozik, saját termelésű készlete van, a saját termelésű készleteiről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást

Mutatók, éves beszámoló elemzése

Beszámolók elemzése:

Számviteli törvény: a vállalkozás pénzügyi, vagyoni helyzetét reálisan mutassa be! A mérleg elemzés feladata: a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetének, az abban bekövetkezett változásoknak az elemzése. Ehhez segítségül szolgál egy állandó mutatószámrendszer kialakítása.

A mérleg elemzés három fő területe:

Vagyoni helyzet elemzése Pénzügyi helyzet elemzése Jövedelmezőség elemzése Hatékonyság elemzése

Vagyoni helyzet elemzése:

Eszköz / Forrás összetételi mutatók: megoszlási viszonyszámok (például: befektetett eszközök aránya) Eszköz / Forrás fajtánkénti megoszlás: például: készlet összetételi; saját tőke-szerkezeti mutatók Dinamikus viszonyszámok: Eszköz / Forrás tételek időben hogyan változtak? bázis-, és láncviszonyszámok Tárgyi eszközök leírtsági mutatója / Elhasználódás foka: számítása tárgyi eszköz összes értékcsökkenése / tárgyi eszköz összes bruttó értéke

Pénzügyi helyzet elemzése:

Likviditás-elemzés likviditási mutatók: például: Forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek; az egy éven belül pénzzé tehető eszközök milyen hányadban fedezik a rövid lejáratú kötelezettségeket? de fenntartások: például céltartalékot, elfekvő készleteket stb. nem veszi figyelembe a Likviditási Mérlegből lehetne ezeket pontosan kiszámítani Eladósodottság elemzése Adósság / Saját vagyon aránya Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések / (Forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek = működő tőke) Kamatfedezeti arány Adózás előtti eredmény / Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések Készletek forgási sebesség (ELÁBÉ + alvállalkozói teljesítmények) / Készletek mérlegértéke Vevő

Számlarend

Az egységes számlakeret célja:

A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés a Számviteli törvényben előírt beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja. A Szt. 160 §-a elrendeli az egységes számlakeret alkalmazását, meghatározza az egyes számlaosztályok tartalmát. 1-4. számlaosztály: mérlegszámlák (1-3. eszközszámlák, 4. forrásszámlák). 5-7. számlaosztály: költségszámlák. 8-9. számlaosztály: eredményszámlák. 0. számlaosztály: technikai számlák.

Az egységes számlakeret tartalma:

1. számlaosztály: Immateriális javak, tárgyi eszközök (ideértve az üzembe nem helyezett beruházásokat és a tenyészállatokat is) és befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartására szolgál. Itt kell kimutatni a befektetett eszközök meghatározott körére vonatkozó értékhelyesbítés összegeit is. 2. számlaosztály: A vásárolt és a saját előállítású készleteket tartalmazza. Itt találjuk az anyagkészleteket, közöttük az egy éven belül elhasználódó, de több termelési vagy forgalmi folyamatot kiszolgáló anyagi eszközöket is. A vásárolt készletek között kell kimutatni az eladásra szánt árukészleteket, göngyölegeket és közvetített szolgáltatásokat. A saját termelésű készletek között kell kimutatni a növendék-, hízó- és egyéb állatok, a befejezetlen és félkész termékek, továbbá a késztermékek készleteit. 3. számlaosztály: A készletek kivételével a forgóeszközöket tartalmazza. Itt találhatók a vevőkkel, a váltókkal, a jegyzett, de még be nem fizetett tőkével, az alapítókkal, az adósokkal, a munkavállalókkal és a tagokkal, az

Könyvviteli zárlat, analitikák, leltározás rendje

A beszámoló összeállítása feltételezi azoknak a számviteli tevékenységeknek az előzetes elvégzését, amelyek biztosítják a beszámolók könyvviteli megalapozottságát és az adatok megfelelő ellenőrzöttségét.

E tevékenységek körébe tartozik:

a könyvviteli zárlat, az analitikákkal való egyeztetés és a leltár összeállítása, a leltározás végrehajtása.

Könyvviteli zárlat:

A könyvviteli zárlathoz az üzleti év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák és a számlák technikai lezárása tartoznak. A teljessé tétel az alábbiakban valósul meg: Feladások: az elsődlegesen analitikus nyilvántartásokban, analitikus könyvelésben rögzített gazdasági műveletek (meghatározott időszakonként) összegzett értékadatait könyveljük a főkönyvi könyvelés számára. Speciális naplók zárása: a naplók heti, havi stb. adatait a napló egyidejű zárásával felvezetik a megfelelő főkönyvi számlákra. Rendező tételek könyvelése: meghatározott időszakonként szükségessé váló gazdasági műveletek könyvelését jelenti. A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a könyvviteli számlákból az általa választott időszakonként, de legalább a beszámoló elkészítését, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítését megelőzően, annak alátámasztására főkönyvi kivonatot köteles készíteni. Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a naplófőkönyvet vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást az általa választott időszakonként, de legalább az egyszerűsített beszámoló alátámasztásához, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli

Számviteli bizonylati rend

A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem:

Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát, vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. A gazdasági események folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági eseményre vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak. A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következőket is: a pénzeszközöket érintő gazdasági események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell; az egyéb gazdasági események bizonylatainak adatait a gazdasági események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve, más jogszabály eltérő rendelkezésekor), legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni. A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi, vagy gépi) technikájától, logikailag zárt rendszerrel biztosítani

A kettős könyvvitel jellemzői

Könyvvezetési kötelezettség:

A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről – a törvényben rögzített szabályok szerint – folyamatosan nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év végével lezárja. A könyvvezetés az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében, csak magyar nyelven történhet.

Kettős könyvvitelt köteles vezetni minden vállalkozó (kivéve az egyszerűsített beszámolót készítő vállalkozó), a Magyar Nemzeti Bank, továbbá a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a biztosító intézet, egyéb szervezet, ha ezt kormányrendelet előírja.

A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, használatában, illetve a tulajdonában levő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja.

Az egységes számlakeret: célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa a törvény szerinti, illetve a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat.

Számlaosztályok:

1 – 4. számlaosztály: mérlegszámlák 1 – 3. számlaosztály: eszközszámlák 1-es számlaosztály: az immateriális

1 / 612345...Utolsó »