A számviteli beszámoló rendszere, fajtái, alkalmazási köre, változtatási szabályok

A beszámolási kötelezettség általános szabályai:

  • A beszámolási kötelezettség a Magyarország területén működő gazdálkodókra terjed ki, kivétel az egyéni vállalkozókat.
  • A vállalkozások az üzleti évet érintő eredményhatásokról, az üzleti év utolsó napjával, mint mérleg-fordulónappal beszámolót köteles készíteni.
  • A beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok változásáról megbízható és valós képet kell mutatnia.
  • A beszámoló írásos jelentés, dokumentáció, a tájékoztatás eszköze.

A beszámolóval kapcsolatos időpontok:

  • Fordulónap: december 31. a beszámolási időszak, tárgyév utolsó napja.
  • Letétbehelyezés napja: az adott üzleti év mérleg fordulónapjától számított 150. nap.
  • Beszámoló- mérlegkészítés napja: amikor a tulajdonosok a beszámolót elfogadják, a gazdálkodó megválaszthatja a fordulónap és a letétbehelyezés napja között.

Az üzleti év (Szt. 11 §):

  • Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama megegyezik – a Szt. 11 § (2)-(13) bekezdésben foglaltak kivételével – a naptári évvel.
  • Az üzleti év a naptári évtől eltérhet:
    • a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha az a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér;
    • a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a biztosítóintézetek kivételével a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalatánál, ezen leányvállalat leányvállalatánál, ha az a külföldi anyavállalatnál, illetve a külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) beszámolójánál is eltér.
  • Az üzleti év mérleg fordulónapjának újabb megváltoztatására három, beszámolóval lezárt üzleti év után, vagy az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van lehetőség, a létesítő okirat ennek megfelelő módosítása mellett. Ez esetben a megváltoztatott mérleg fordulónappal készített éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni a mérleg és az eredménykimutatás adatai mellett az azokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel korábbi) bázisadatokat tartalmazó mérleget és eredmény-kimutatást is.
  • Az üzleti év időtartama 12 naptári hónap, kivéve:
    • a jogelőd nélkül alapított vállalkozónál: az alapítás időpontjától (létesítő okirata ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától) létrejöttének (a cégjegyzékbe való bejegyzésének), illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig terjedő időszak, függetlenül annak időtartamától (előtársasági időszak);
    • 12 naptári hónapnál rövidebb időtartamú lehet az előtársasági időszak, valamint az azt követő üzleti év esetében, továbbá a naptári évről a naptári évtől eltérő üzleti évre, illetve az üzleti évről új üzleti évre történő áttéréskor;
    • az átalakulás során megszűnő vállalkozónál az előző üzleti év mérleg fordulónapját követő naptól az átalakulás cégbírósági (bírósági) bejegyzésének napjáig terjedő időszak;
    • az átalakulással létrejövő új vállalkozónál az átalakulás cégbírósági bejegyzésének napját követő naptól a vállalkozó által az üzleti év végeként megjelölt napig terjedő időszak;
    • a beszámolóban rögzített adatoknál forintról devizára, devizáról forintra, illetve devizáról más devizára való áttéréskor, továbbá a gazdasági társaságokról szóló törvényben nem szabályozott átalakulásnál az üzleti év az meghatározható azzal, hogy a mérlegfordulónap az áttérés, az átalakulás napja;
    • a vállalkozó felszámolása, illetve végelszámolása esetén az előző üzleti év mérleg fordulónapját követő naptól a felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontját megelőző napig terjedő időszak. Amennyiben a felszámolás, a végelszámolás úgy fejeződik be, hogy a vállalkozó nem szűnik meg, az eljárás befejezését követő üzleti év az erről szóló végzés jogerőre emelkedésének napját követő naptól a vállalkozó által az üzleti év végeként megjelölt napig terjedő időszak;
    • a felszámolás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától;
    • a végelszámolás időszaka általában egy üzleti év. Amennyiben a végelszámolás 12 naptári hónap alatt nem fejeződik be, a végelszámolás időszaka alatt az üzleti év(ek) időtartama 12 hónap, míg az utolsó üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet;
    • az anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolóját az anyavállalat éves beszámolójának üzleti évéről kell elkészíteni. Amennyiben az anyavállalat leányvállalatainak üzleti éve eltér az anyavállalat éves beszámolójának üzleti évétől, akkor az összevont (konszolidált) éves beszámoló üzleti éve lehet a leglényegesebb leányvállalat vagy a leányvállalatok többsége éves beszámolójának üzleti éve is.

A beszámoló mérésmódja:

  • Értékbeli mérésmód; az egymást követő naptári évek éves beszámolóinak összehasonlíthatóságát biztosítani kell.
  • A mérlegben és az eredmény-kimutatásban fel kell tüntetni az előző naptári év adatát, és ha az adatok nem hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.
  • Ha az ellenőrzés, önellenőrzés a mérleg főösszegének 1 %-át vagy 500 millió Ft-ot meghaladó hibát állapított meg, akkor az előző évekre vonatkozó, mérlegkészítésig megismert módosításokat az előző év adatai mellett be kell mutatni. Ez esetben, a mérlegben, az eredmény-kimutatásban is külön oszlopban szerepelnek az előző évi adatok, a lezárt évre vonatkozó módosítások, és a tárgyévi módosítások.

A beszámoló formája:

  • A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől függ.
  • A beszámoló lehet:
    • éves beszámoló,
    • egyszerűsített éves beszámoló,
    • összevont (konszolidált) éves beszámoló,
    • egyszerűsített beszámoló.
  • A vállalkozónak a beszámolót kettős könyvvitellel kell alátámasztania.
  • Ha törvény másként nem rendelkezik, egyszeres könyvvitellel alátámasztott egyszerűsített beszámolót készíthet
    • az iskolai szövetkezet,
    • a jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség,
    • a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,

akkor, ha a vállalkozási tevékenységből származó éves nettó árbevétele – két egymást követő évben – nem haladja meg az 50 millió forintot, függetlenül az általa foglalkoztatottak létszámától és a mérleg-főösszegtől.

Éves beszámoló: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás az üzleti évről az üzleti év utolsó napjával, mint mérleg-fordulónappal éves beszámolót köteles készíteni.

Egyszerűsített éves beszámoló:

  • A kettős könyvvitelt vezető vállalkozás készítheti, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
    • a mérlegfőösszeg a 150 millió forintot,
    • az éves nettó árbevétel a 300 millió forintot,
    • a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 100 főt.

Ezt az előírást részvénytársaság, a konszolidálásba bevont vállalkozás, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe nem alkalmazhatja.

  • Nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót az a vállalkozás, ahol az üzleti év a naptári évtől eltér a következő módon:
    • a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha az a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér;
    • a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a biztosítóintézetek kivételével a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalatánál, ezen leányvállalat leányvállalatánál, ha az a külföldi anyavállalatnál, illetve a külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) beszámolójánál is eltér.
  • Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni – a Szt. 116-117. §-ban foglaltak kivételével – az a vállalkozás, amely egy, vagy több vállalkozáshoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül.

Összevont (konszolidált) éves beszámoló:

  • A meghatározó befolyás megítélésénél a leányvállalatok bármelyikét megillető  jogokat az anyavállalatnál kell számításba venni.
  • Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség megítélése során az anyavállalatnál kell figyelembe venni azokat a jogokat is, amelyeket közvetlenül nem az anyavállalat, vagy a leányvállalat gyakorol, de azt harmadik személyek az anyavállalat, vagy egy leányvállalata javára gyakorolják.
  • Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség megítélése során figyelmen kívül kell hagyni azokat a jogokat, amelyeket
    • szerződés alapján átruházott jogkörben mások helyett gyakorolnak,
    • biztosítékként átvettek, és a jogokat harmadik személy utasításai szerint gyakorolják,
    • mint kezességvállalónak birtokba adtak, és a jogokat a kezes érdekében gyakorolják.
  • A leányvállalati viszony létrejöttét az anyavállalat állapítja meg és egyidejűleg köteles ezt a minősítést a leányvállalattal közölni.
  • Nem kötelező összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést készítenie annak az anyavállalatnak (mentesíthető anyavállalat), amely maga is leányvállalata egy vállalatnak (fölérendelt anyavállalat):
  • Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
    • a mérlegfőösszeg a 2700 millió forintot,
    • az éves nettó árbevétel a 4000 millió forintot,
    • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.
  • A mutatóértékek meghatározásánál az anyavállalat és leányvállalatainak, valamint közös vezetésű vállalkozásainak konszolidálás előtt összesített adatait kell figyelembe venni. A közös vezetésű vállalkozás adatait a tőkerészesedés mértékében kell figyelembe venni.
  • A hitelintézeti, a biztosítóintézeti anyavállalatra, a pénzügyi vállalkozásra, mint anyavállalatra a mutatóérték szerinti mentesítés nem vonatkozik.
  • A mentesítés nem alkalmazható, ha a mérleg fordulónapján az anyavállalat, vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat részvényei, üzletrészei, illetve az általuk kibocsátott értékpapírok tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték.
  • Nem kell az anyavállalatnak az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha leányvállalatait, közös vezetésű vállalkozásait felmentette.
  • Az anyavállalat éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles tájékoztatást adni arról, hogy a nevesített felmentési lehetőségek közül melyiket alkalmazta.

Egyszerűsített mérleg és eredmény-levezetés:

  • Készítheti: iskolai szövetkezet, jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség, jogi személyiség nélküli Gt, amelynek vállalkozási tevékenységből származó éves nettó árbevétel két egymást követő évben nem haladja meg az 50 millió Ft-ot.
  • Ez a forma az éves beszámolás legegyszerűbb formája, leltárra, egyszeres könyvvezetésre, analitikus nyilvántartásokra épül.
  • A költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási kötelezettségét a számviteli törvény és kormányrendelet szabályozza.

A beszámoló formájának megváltoztatása:

  • A kötelező formánál magasabbat bármikor lehet választani.
  • Egyszerűsített mérleg és eredmény-levezetés változtatása: kötelező azt az évet követő második év január 1-jén, amikor az egyszerűsített mérleg és eredmény-levezetés készítési feltételének már nem felel meg, vagy saját elhatározásból bármely jan. 1-jén.
  • Egyszerűsített éves beszámoló változtatása: kötelező azt az évet követő második év január 1-jén, amikor a méretre vonatkozó feltételeknek két egymást követő évben nem felel meg. Saját elhatározásból:
    • magasabbra: bármely január 1-jén,
    • alacsonyabbra: azt az évet követő második év január 1-jén, amikor az egyszerűsített mérleg és eredmény-levezetés készítésére a feltételek legalább két évben fennállnak.
  • Éves beszámoló változtatása: saját elhatározásból alacsonyabbra: azt az évet követő második év január 1-jén, amikor az egyszerűsített éves beszámoló feltételei legalább két évben fennállnak.

Önnek mi a véleménye

  

  

  

A következő HTML tag-ek használata engedélyezett:

<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>