Könyvvezetési rendszerek és átállással kapcsolatos feladatok

Könyvvezetés: az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év végével lezárja.

Egyszerűsített beszámolót készíthet:

• iskolai szövetkezet,
• jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség,
• jogi személyiség nélküli GT, ha: a törvény hatálybalépésekor is ezt készíti és a vállalkozási tevékenységéből származó éves nettó árbevétele – két egymást követő évben – nem haladja meg az 50 millió Ft-ot, függetlenül a foglalkoztatottak létszámától és a mérlegfő-összegtől.

Egyszeres, vagy kettős könyvvitelt vezethet (kormányrendelettől függően):

• államháztartás szervezetei,
• MNB, hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, biztosító intézet,
• egyéb szervezet,
• gazdálkodó, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény.

Kettős könyvvitel:

• Köteles vezetni minden olyan vállalkozó, aki nem egyszeres könyvvitelt vezet. (készít: összevont konszolidált éves beszámolót, vagy éves beszámolót, vagy egyszerűsített beszámolót).
• A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja.
• Egységes számlakeret: célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítse a gazdálkodó számvitelének megszervezését és a beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat biztosítsa.
• Számlarend: elkészítése az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével.
• Könyvviteli zárlat: a könyvviteli számlákból az általa választott időszakonként, számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítését megelőzően, annak alátámasztására főkönyvi kivonatot köteles készíteni.
• Követelmény: pontosság, megbízhatóság, valóság tükrözése.
• Gazdasági események: folyamatosan, okmányokkal alátámasztva, jellemzően pénzértékben.
  • Idősorosan: a folyamatosság, ellenőrizhetőség érdekében a gazdasági műveleteket megtörténtük időrendjében, megszakítás nélkül rögzítik, összesítik.
  • Számlasorosan: a gazdasági művelet rögzítése az érintett számlákon a bizonylatok, naplók alapján történik.

Egyszeres könyvvitel:

• Köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő vállalkozó.
• A gazdálkodó a kezelésében, használatában, illetve tulajdonában lévő pénzeszközökről és azok forrásairól, a pénzforgalmi műveletekhez kapcsolódó, de tényleges pénzmozgást nem eredményező végleges vagyonváltozásokról, nem pénzben kiegyenlített bevételekről, ráfordításokról olyan könyvviteli nyilvántartást (pénzforgalmi könyvvitel) köteles vezetni, amely ezen eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően mutatja.
• Könyvviteli nyilvántartási kötelezettségnek naplófőkönyv, vagy más, a követelményeknek megfelelő nyilvántartás vezetésével lehet eleget tenni.
• A nyilvántartási rendszer olyan, hogy a teljes üzleti pénzforgalmat, a pénzforgalomhoz kapcsolódó, de pénzmozgással nem járó vagyon- és eredményváltozásokat az elszámolások egyezőségét biztosító formában mutatja ki.
• A könyvvezetés folyamatosságáért és helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős.
• Könyvviteli zárlat: a gazdálkodó által választott időszakonként, de legalább az egyszerűsített éves beszámoló alátámasztásához, valamint a más jogszabályokban előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatáshoz köteles lezárni.
• Pénzügyi, realizációs elvre épül: a befolyt bevételek és kifizetések árbevételként illetve költségként történő elszámolása.
• Egyszerűsített beszámoló: korlátozások, egyszerűsítések az éves beszámoló mérlegéhez viszonyítva.
• Pénzforgalmi könyvvitel.

Az átállás feltételei:

• Kettős könyvvitelt vezető vállalkozó a törvény hatályba lépését követően nem térhet át egyszeres könyvvitelre.
• Egyszeres könyvvitelt vezető:
  • áttérhet saját elhatározás alapján bármelyik év január 1-jétől,
  • köteles áttérni azt az évet követő második év január 1-jével, amikor az egyszerűsített beszámoló készítésének feltételei két egymást követő évben már nem állnak fenn.

Az átállással kapcsolatos feladatok (Szt. 163 §):

• Az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor az egyszerűsített mérleg alapján kell a nyitómérleget elkészíteni úgy, hogy a mérleg főösszege ne változzon meg.
• A nyitómérleg eredménytartalék sorába az egyszerűsített mérlegben kimutatott eredménytartalék és tartalék együttes összegét kell beállítani.
• Az egyszerűsített mérleg szerinti eredményt a nyitómérlegben a mérleg szerinti eredmény sorban kell szerepeltetni.

Nyitás utáni teendők:

• a vevők – fizetendő általános forgalmi adót nem tartalmazó – állományával azonos összegű árbevételt el kell számolni az eredménytartalékkal szemben,
• a szállítók mérleg szerinti – levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – állományából azon tételeket, amelyek a vásárolt készletek nyitómérleg szerinti állományában nem szerepelnek (szolgáltatások, előző üzleti évben már felhasznált, értékesített, vásárolt készletek), költségként el kell számolni az eredménytartalékkal szemben,
• az egyszerűsített mérleg eszközoldalára beállított saját termelésű készletek, a fizetendő ÁFA-t nem tartalmazó vevőkkel szembeni követelések, a jogszerűen igényelt, de a mérleg fordulónapig pénzügyileg még nem teljesített támogatások, a pénzkiadásból származó követelések, a pénzbevételből származó kötelezettségek bevételként még el nem számolható árfolyamnyeresége együttes összegét – ide nem értve a vevőkkel szembeni követeléseket – el kell számolni rendkívüli bevételként az eredménytartalékkal szemben,
• a céltartalékok nyitómérlegben szereplő összegével azonos összeget el kell számolni rendkívüli ráfordításként az eredménytartalékkal szemben,
• a szállítóval szembeni kötelezettségek, a tulajdonosok részére jóváhagyott osztalék összegei, a nem áruvásárlásból, a nem szolgáltatás igénybevételéből, a nem hitel- és kölcsönfelvételből származó, a tárgyidőszakot terhelő kötelezettségek, a költségvetéssel, a helyi önkormányzatokkal az üzleti évre elszámolt, de pénzügyileg a mérleg-fordulónapig még nem rendezett adókötelezettségek összegei közül azokat, amelyeket az egyszeres könyvvitelben költségként, ráfordításként még nem lehetett érvényesíteni, rendkívüli ráfordításként az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni,
• az egyszerűsített mérlegben kötelezettségként kimutatott, a tevékenységhez jogszabály, vagy államközi megállapodás alapján kapott vissza nem térítendő támogatás még fel nem használt összegét a kötelezettségek közül – rendkívüli bevételként elszámolva – ki kell vezetni; ezt a rendkívüli bevételt a halasztott bevételek között időbelileg el kell határolni.

Az áttérés előtti üzleti évről az eredmény-levezetés alapján nem kell eredmény-kimutatást készíteni.