Kiegészítő melléklet célja, tartalma

A törvény az éves beszámoló kötelezően elkészítendő részeként határozza meg az üzleti év gazdálkodására vonatkozó, csak számszaki adatokat tartalmazó mérlegen és eredmény-kimutatáson túl az azokat kiegészítő, értékelő és magyarázó kiegészítő mellékletet.

A kiegészítő melléklet elkészítésének és nyilvánosságra hozatalának célja, hogy az éves beszámoló részeként a mérleg és az eredménykimutatás számszerű adatait további információkkal kiegészítve hozzájáruljon ahhoz, hogy az éves beszámoló a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet mutasson, így

• a beszámoló mérlegében és eredmény-kimutatásában nem szereplő olyan információkat is bemutasson, amelyek a lényegesség alapelvnek megfelelően jelentősen befolyásolják a beszámolót felhasználók által az adott, a beszámolót összeállító gazdálkodóról kialakítandó hű és valós képet,
• a beszámoló mérlegében és eredmény-kimutatásában megjelenő olyan adatokat, amelyek nem kellően részletezettek, vagy külön magyarázat nélkül önállóan nem értelmezhetők a kiegészítő melléklet továbbrészletezzen, szöveges magyarázatot fűzzön hozzájuk,
• a vállalkozás valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét értékelje.

A kiegészítő melléklet:

• számszerű adatokat és
• szöveges kiegészítéseket, magyarázatokat tartalmaz.

A kiegészítő mellékletbe azokat az adatokat, információkat kell felvenni, amelyeket

• az Szt. kötelezően – tételesen – előír, továbbá
• mindazokat, amelyek a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének megbízható és valós bemutatásához – a beszámoló többi részén túlmenően – szükségesek.

Szerkezet, forma: a törvény nem rendelkezik, de kialakítása során figyelemmel kell lenni a valódiság, a világosság, a következetesség, a folytonosság, a teljesség, a költség-haszon összevetés elvére.

Közzététel: a gazdálkodó köteles az éves beszámolóját (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) a letétbehelyezéssel egyidejűleg közzétenni. A kiegészítő melléklet egészének, vagy részének közzétételétől el lehet tekinteni, ha az éves beszámoló felülvizsgálatát végző könyvvizsgáló állásfoglalása szerint a gazdálkodó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete egyértelmű megítéléséhez a mérlegben és eredmény-kimutatásban szereplő adatok elegendőek.

Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalma

• A. Általános jellegű kiegészítések
• B. Specifikus jellegű kiegészítések
  • mérleghez kapcsolódó kiegészítések
  • eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések
• C. Tájékoztató jellegű kiegészítések
• D. Cash-flow kimutatás.

A. Általános jellegű kiegészítések tartalma:

• A gazdálkodó tevékenységének, tevékenységi körének rövid bemutatása, kitérve az üzleti év során bekövetkezett főbb változásokra, tekintettel arra, hogy ezek ismerete egyértelműen befolyásolja a gazdálkodó megítélését.
• A számviteli politika általános előírásainak bemutatása:
  • a beszámoló formája,
  • mérleg fordulónapja, mérlegkészítés időpontja,
  • értékelésre vonatkozó előírások,
  • céltartalék képzés alkalmazott területei, módszerei, eljárásai,
  • számviteli alapelvek sajátos érvényesülései.
• A beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások bemutatása:
  • egyes eszköz és forráscsoportok értékelésére alkalmazott eljárások,
  • bekerülési érték tartalmának a meghatározása,
  • egyedi értékelés elvének sajátos érvényesülése,
  • értékvesztések elszámolása.
• Amortizációs politika:
  • terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának alapja,
  • várható hasznos élettartam, maradványérték meghatározásának alapja,
  • értékcsökkenés elszámolásának módszerei,
  • értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága,
  • kis értékű tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog, szellemi termék értékcsökkenésének egyösszegű elszámolása (50 000 Ft-os határ),
  • tervezett leírás megváltoztatásának alapvető kritériumai,
  • terven felüli értékcsökkenés elszámolásának feltételei, meghatározott módszerei, visszaírás feltételei.
• Az értékelési eljárások változásából adódó eltérések összegei, a változásból eredő hatások a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi helyzetére és az eredményre, változtatás indoklása.
• Az üzleti év mérleg fordulónapjának megváltoztatása esetén az összehasonlítható bázisadatok bemutatása.
• A gazdálkodó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének, az eszközök és források összetételének, a saját tőke és kötelezettség tételei alakulásának, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulásának értékelése.

B. Mérleghez kapcsolódó specifikus jellegű kiegészítések tartalma:

• Az immateriális javak és tárgyi eszközök:
  • nyitó bruttó értéke, annak növekedései, csökkenései és az átsorolások,
  • halmozott értékcsökkenés nyitó értéke, tárgyévi növekedései, csökkenései és az átsorolások.
• A tárgyévi értékcsökkenési leírás összege mérlegtételek szerinti bontásban:
  • lineáris terv szerinti értékcsökkenési leírás,
  • degresszív terv szerinti értékcsökkenési leírás,
  • teljesítményarányos terv szerinti értékcsökkenési leírás,
  • egyéb módszerű terv szerinti értékcsökkenési leírás.
• A terven felüli értékcsökkenés és a visszaírt terven felüli értékcsökkenés összegei, valamint a jelentős tételek értékelése.
• A környezet védelmét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök:
  • nyitó bruttó értéke, annak növekedései, csökkenései és az átsorolások,
  • halmozott értékcsökkenés nyitó értéke, tárgyévi növekedései, csökkenései és az átsorolások.
• Meghatározó jelentőségű tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenésének változása esetén az eredményre gyakorolt számszerűsített hatás.
• Az üzleti vagy cégérték 5 évnél hosszabb leírásának indoklása.
• A negatív üzleti vagy cégérték 5 évnél hosszabb leírásának indoklása.
• A befektetett pénzügyi eszközök értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés:
  • nyitó értéke, annak növekedései, csökkenései,
  • visszaírt értékvesztés összege,
  • értékvesztés záróértéke legalább mérlegtételek szerinti bontásban,
• Az értékhelyesbítések nyitó értéke, növekedései, csökkenései, záró értéke legalább:
  • vagyoni értékű jogok,
  • szellemi termékek,
  • ingatlanok és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok,
  • műszaki berendezések, gépek, járművek,
  • egyéb berendezések, felszerelések, járművek,
  • tenyészállatok,
  • tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések bontásban.
• Az értékhelyesbítések esetén be kell mutatni a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit.
• A készletek esetében legalább a mérleg szerinti bontásban az elszámolt értékvesztés nyitó értéke, növekedései, csökkenései, visszaírt értékvesztése, záróértéke.
• Veszélyes hulladékok, környezetre káros anyagok veszélyességi osztályok szerint részletezve.
• A követelések eredeti, nyilvántartásba vételi értéke, az üzleti évben elszámolt, illetve visszaírt, a halmozottan elszámolt értékvesztés összege, legalább mérlegtételek szerinti bontásban.
• A tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, a követelések kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-, illetve leányvállalattal szembeni követelés.
• Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitó értéke, növekedései, csökkenései, visszaírt értékvesztése, záróértéke legalább a mérlegtételek szerinti részletezésben.
• Az aktív időbeli elhatárolások és passzív időbeli elhatárolások jelentősebb összegei és azok időbeli alakulása.
• Rt-nél a kibocsátott részvények száma és névértéke részvénytípusonként.
• A saját tőke üzleti éven belüli változása, annak okai.
• A lekötött tartalék jogcímek szerint megbontva.
• A képzett céltartalék, illetve felhasználásának összege jogcímek szerinti részletezésben.
• Kibocsátott átváltoztatható kötvények száma és névértéke.
• A hosszú lejáratú kötelezettségek következő üzleti évben esedékes törlesztő részletei.
• A kötelezettség visszafizetendő összege, ha nagyobb a kapott összegnél.
• Az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eszközökre és forrásokra gyakorolt hatásai évenkénti bontásban.
• A mérlegben szereplő, az előző évvel össze nem hasonlítható adatok tételes megjelölése és indoklása.
• Az új mérlegtételek tartalma, az elkülönítés indokaival.
• Mérlegen kívüli függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségvállalások összege fajtánkénti részletezésben.
• Hátrasorolt eszközök értéke jogcímek szerint.
• Mérlegen kívüli egyéb tételek.
• Az előírtakon túlmenő, további információk, ha a Szt. előírásainak alkalmazása, a számviteli alapelvek érvényesítése nem elegendő a megbízható és valós összkép a mérlegben történő bemutatásához (indokai, számszerűsített hatásuk).
• A mérleg korábban alkalmazott formája változtatásának indoka.

B. Eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó specifikus jellegű kiegészítések tartalma:

• Az értékesítés nettó árbevétele a létesítő okiratban megjelölt főbb tevékenységenkénti bontásban.
• Az export értékesítés nettó árbevétele földrajzilag elhatárolt piacok szerinti bontásban.
• Az értékesítés nettó árbevételei, az egyéb bevételek és rendkívüli bevételek között kimutatott halasztott bevételekből a kapcsolt vállalkozásokkal szemben elszámolt összegek.
• A forgalmi költség eljárás szerinti eredmény-kimutatást készítő vállalkozónál az aktivált saját teljesítmények értékének részletezése.
• Kutatás és kísérleti fejlesztés tárgyévi költségei.
• Az aktív időbeli elhatárolások és passzív időbeli elhatárolások jelentősebb összegei és azok időbeli alakulása.
• Rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások összegei jogcímenként, ha azok eredményre gyakorolt hatása jelentős.
• Ellenőrzés során feltárt, jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatása évenkénti bontásban.
• Az előírtakon túlmenő, további információk, ha a Szt. előírásainak alkalmazása, a számviteli alapelvek érvényesítése nem elegendő a megbízható és valós összképnek az eredmény-kimutatásban történő bemutatásához (indokai, számszerűsített hatásuk).
• Az eredménykimutatás korábban alkalmazott formája változtatásának indoka.
• Az össze nem hasonlítható adatok tételei részletesen és a megjelenésük indoklása.

C. A tájékoztató jellegű kiegészítések tartalma:

• A társasági adó alapjának meghatározása során figyelembe veendő módosító tételek és azok összegei.
• Minden olyan gazdasági társaság neve, székhelye, saját tőkéje, jegyzett tőkéje, tartalékai, a birtokolt részesedés aránya, a mérleg szerinti eredmény összege, amely a beszámolót készítő gazdálkodó:
  • leányvállalata
  • más vállalkozással közösen vezetett vállalkozása,
  • társult vállalkozása.
• Minden olyan vállalkozó neve és székhelye, amellyel a beszámolót készítő gazdálkodó egyéb részesedési viszonyban áll.
• A Gt tv szerinti ellenőrzött gazdasági társaság kiegészítő mellékletében
  • a jelentős befolyással,
  • többségi irányítást biztosító befolyással,
  • a közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkező tag neve, székhelye, szavazatinak aránya.
• Tételesen minden olyan Gt neve, székhelye, jegyzett tőkéjének összege, szavazatok aránya, ahol a gazdálkodó a Gt tv szerint:
  • a jelentős befolyással,
  • többségi irányítást biztosító befolyással,
  • a közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik.
• A tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók:
  • átlagos statisztikai létszáma,
  • bérköltsége,
  • személyi jellegű egyéb kifizetései állománycsoportok szerinti részletezésben,
• Gt-nél a vezető tisztségviselők, az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak:
  • tevékenységükért járó járandóság összegei összevontan,
  • folyósított előlegek és kölcsönök összege (összevontan), nevükben vállalt garanciák, kamat, feltételek, a visszafizetett összegek és a visszafizetés feltételei.
• Minden olyan, a gazdálkodó képviseletére jogosult személynek a neve és lakóhelye, aki az éves beszámolót köteles aláírni.

D. Cash-flow kimutatás tartalma:

• I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás
• (Működési Cash-flow, 1-13. sorok)
  • 1. Adózás előtti eredmény ±
  • 2. Elszámolt amortizáció +
  • 3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás ±
  • 4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete ±
  • 5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ±
  • 6. Szállítói kötelezettség változása ±
  • 7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása ±
  • 8. Passzív időbeli elhatárolások változása ±
  • 9. Vevőkövetelés változása ±
  • 10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása ±
  • 11. Aktív időbeli elhatárolások változása ±
  • 12. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) –
  • 13. Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés –
• II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás
• (Befektetési Cash-flow, 14-16. sorok)
  • 14. Befektetett eszközök beszerzése –
  • 15. Befektetett eszközök eladása +
  • 16. Kapott osztalék, részesedés +
• III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás
• (Finanszírozási Cash-flow, 17-27. sorok)
  • 17. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele +
  • 18. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele +
  • 19. Hitel és kölcsön felvétele +

• 20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása +
• 27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása ±

• • 21. Véglegesen kapott pénzeszköz +
  • 22. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) –
  • 23. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése –
  • 24. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése –
  • 25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek –
  • 26. Véglegesen átadott pénzeszköz –

• IV. Pénzeszközök változása (I±II±III. sorok) ±

• A törvényben előírt CF kimutatás három fő részből áll:
  • működési Cash-flow (szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozás),
  • befektetési Cash-flow (befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás),
  • finanszírozási Cash-flow (pénzügyi műveletekből származó pénzeszközváltozás).
• Mindezek együttesen az üzleti év teljes pénzeszköz állományváltozását adják meg.
• A Cash-flow kimutatásban a vállalkozó – választásának függvényében – a tervezett és a tényadatokat, illetve az előző év és a tárgyév adatait köteles feltüntetni.
• A Cash-flow kimutatás elkészítéséhez nem elegendőek a mérleg és az eredmény-kimutatás adatai. Elkészítésénél abból kell kiindulni, hogy a Cash-flow kimutatás fő sorai az elnevezéseknek megfelelő pénzeszközváltozásokat tartalmazzák. Ehhez olyan korrekciós tételeket kell alkalmazni, amelyek segítségével – a levezetés alapján mutatkozó – halmozódások kiszűrésre kerülnek.
• Ha valamely tétel a befektetési Cash-flow-ba tartozik (mint a kapott osztalék, a tárgyi eszközök eladásának bevétele), akkor azt a tételt a működési Cash-flow nem tartalmazhatja, az eredmény hatását ki kell szűrni. A véglegesen kapott pénzeszköz a finanszírozási Cash-flow-ba tartozik, és így annak időbelileg elhatárolt összegét a működési Cash-flow passzív időbeli elhatárolások változása nem tartalmazhatja.

Korrekciós tételek, amelyeket a Cash-flow elkészítésénél figyelembe kell venni:

• Az “1. Adózás előtti eredmény” sorban a tulajdoni részesedések után kapott osztalékkal, részesedéssel az adózás előtti eredményt csökkenteni kell.
• A “3. Elszámolt értékvesztés” sorban az adott időszakban elszámolt értékvesztéseket, terven felüli értékcsökkenési leírásokat pozitív előjellel, azok visszaírását negatív előjellel kell figyelembe venni.
• A “4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete” soron az adott időszaki céltartalék képzés többletét pozitív előjellel, a céltartalék felhasználás többletét negatív előjellel kell figyelembe venni.
• Az “5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye” sorban a befektetett eszközök eladási ára (kamatozó értékpapír esetén a felhalmozott kamattal csökkentett eladási ára) és könyv szerinti értéke közötti nyereséget negatív előjellel, a veszteséget pedig pozitív előjellel kell figyelembe venni.
• A “7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása” sorban a vevőktől kapott előlegek, a váltótartozások és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állománynövekedését pozitív előjellel, állománycsökkenését negatív előjellel kell figyelembe venni.
• Az egyéb sorokon kimutatott eszköz állományváltozásokat (a befektetési Cash-flow-val, a finanszírozási Cash-flow-val kapcsolatos tételek kivételével) növekedés esetén negatív előjellel, csökkenés esetén pozitív előjellel kell figyelembe venni, a forrás állományváltozásokat (a befektetési Cash-flow-val, a finanszírozási Cash-flow-val kapcsolatos tételek kivételével) pedig növekedés esetén pozitív előjellel, csökkenés esetén negatív előjellel kell beállítani.
• A “13. Fizetett (fizetendő) osztalék, részesedés” sorban az adott időszak után fizetett (fizetendő, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált) osztalék, részesedés és a kamatozó részvények után fizetett (fizetendő) kamat összegét kell kimutatni.
• A “14. Befektetett eszközök beszerzése” sorban az adott időszakban beszerzett befektetett eszközök pénzügyileg rendezett beszerzési értékét kell kimutatni.
• A “15. Befektetett eszközök eladása” sorban az adott időszakban eladott befektetett eszközök eladási árának pénzügyileg is rendezett értékét kell kimutatni, a kamatozó értékpapírok esetében az eladási árban lévő – felhalmozott – kamattal csökkentett összegben. Itt kell továbbá kimutatni a befektetett eszközök közé tartozó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beváltása miatt kapott, ténylegesen befolyt névérték összegét.
• A “17. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele” soron az adott időszakban jegyzett tőkeemelésből ténylegesen befolyt pénzösszeget kell kimutatni.
• A “18. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele” soron az adott időszakban rövid és hosszú lejáratú kötvények és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátásából származó, befolyt pénzösszeget kell kimutatni.
• A “19. Hitel és kölcsön felvétele” soron az adott időszakban felvett hitelből és igénybe vett kölcsönből befolyt pénzösszeget kell kimutatni.
• A “20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása” soron a hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, illetve elhelyezett bankbetétek adott időszakban való törlesztéséből, illetve beváltásából, megszüntetéséből befolyt pénzösszeget kell kimutatni.
• A “21. Véglegesen kapott pénzeszközök” soron az adott időszakban jogszabály alapján, a tőke-, illetve eredménytartalék javára véglegesen vagy az eredmény javára fejlesztési célból kapott (befolyt) pénzösszeget kell kimutatni.
• A “22. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás)” soron az adott időszakban jegyzett tőke leszállítás miatt a tulajdonosok részére kifizetett pénzösszeget kell kimutatni, valamint a bevont saját részvény, üzletrész névértékét.
• A “23. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok visszafizetése” soron a kibocsátott kötvények és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok adott időszakban beváltott, törlesztett összegét kell kimutatni.
• A “24. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése” soron az igénybe vett hitel, kölcsön adott időszakban törlesztett összegét kell kimutatni.
• A “25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, elhelyezett bankbetétek” soron az adott időszakban hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, elhelyezett bankbetétek összegét kell kimutatni.
• A “26. Véglegesen átadott pénzeszközök” soron az adott időszakban, jogszabály alapján, a tőke-, illetve eredménytartalék vagy az eredmény terhére véglegesen átadott pénzeszközöket kell kimutatni.
• A konszolidált éves beszámoló kiegészítő mellékletének részét képező Cash-flow kimutatást a jelen melléklet szerinti szerkezetben is el lehet készíteni a konszolidált éves beszámoló mérlege és eredmény-kimutatása adatainak felhasználásával. A konszolidációs különbözeteket, illetve azok állományváltozását a Cash-flow azon soránál kell figyelembe venni, amelyikben szereplő tételhez a konszolidált beszámolóba tartoznak.
• A 14-27. sorokban kizárólag azokkal a vállalkozásokkal szembeni gazdasági eseményekből eredő adatokat kell feltüntetni, amely vállalkozások nem tartoznak a konszolidálásba bevont vállalkozások közé.