Vevőkövetelés

A vevőkövetelések helye a számlakeret-tükörben:

  • 31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)
    • 311. Belföldi követelések (forintban)
    • 312. Belföldi követelések (devizában)
    • 315. Belföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása
    • 316. Külföldi követelések (forintban)
    • 317. Külföldi követelések (devizában)
    • 319. Külföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása

A vevőkövetelések helye a mérlegben:

  • B. Forgóeszközök
    • II. Követelések
      • 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)

Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők):

  • itt kell kimutatni minden olyan, a vállalkozó által teljesített – a vevő által elismert – termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely nem kapcsolt, vagy egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szembeni követelések, illetve tartósan adott pénzkölcsön,
  • értéke: eszköz, anyag, áru, termék, szolgáltatás értékesítéséből származó bevétel felszámított általános forgalmi adóval növelt összege,
  • növelő tételek:
    • értékesítés,
    • felár,
    • számlahelyesbítések,
    • értékvesztések visszaírásai,
  • csökkentő tételek:
    • kiegyenlítés,
    • utólag adott fizetési engedmény,
    • visszáruk,
    • számlahelyesbítések,
    • értékvesztések,
  • devizás: a teljesítés napján érvényes árfolyamon (kivétel: Barter ügylet, ott az első részügylet teljesítésének napján érvényes választott árfolyamon kell minden további részügyletet nyilvántartásba venni,
  • fajtái:
    • Belföldi vevőkövetelések: Magyarországra, vámszabad, tranzit területeken lévőknek értékesített,
    • Külföldi vevőkövetelések: a vevő székhelye, telephelye külföldön van (szolgáltatásnál: teljesítés helye külföld).

Külföldi vevőkövetelések értékelése:

  • A külföldi pénzértékre szóló követelést a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.
  • A mérlegben a külföldi pénzértékre szóló minden követelést az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős.
  • A külföldi pénzértékre szóló követelésnek az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet:
    • amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között árfolyamveszteségként,
    • amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között árfolyamnyereségként kell elszámolni.
  • A külföldi pénzértékre szóló követelés forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát – a választott – hitelintézet által meghirdetett deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

A vevők analitikus nyilvántartása tartalmazza:

  • a vevő azonosításához szükséges adatokat (a vevő neve, címe, elérési útvonala),
  • a bizonylati hivatkozásokat (a számla vagy számlát helyettesítő okmány száma),
  • a vevőnek kiszámlázott összegeket, a számla keltét, a teljesítés dátumát, az esedékesség időpontját, a fizetés módját,
  • a vevő által adott előlegek összegeit, keletkezésének és esedékességének időpontját,
  • a befolyt összegeket, valamint a követelést csökkentő egyéb tételek (engedmények, visszáruk) összegeit,
  • az értékvesztések összegeit, azok visszaírásának összegeit,
  • a követelés leírásának összegét, okát és időpontját.
  • Devizában fennálló követelések a következőket is tartalmazzák:
    • követelés összege devizában,
    • a teljesítéskori választott árfolyam,
    • értékvesztések összege devizában, annak árfolyama,
    • visszaírt értékvesztések összege devizában, annak árfolyama,
    • mérlegfordulónapi árfolyam, átértékelés összege forintban.

A vevőkkel szembeni követelések alapbizonylatai:

  • számla, egyszerűsített számla (készpénzfizetési számla),
  • számlát helyettesítő okmány,
  • bírósági, adóhatósági határozat,
  • jegyzőkönyvek (leltározási, értékelési, selejtezési, átsorolási, stb.)

A vevők főkünyvi elszámolása:

  • Belföldi vevők
    • Értékesítés (engedmény, visszaküldés fordított esemény)
      • T 311 – K 91-92 (számla szerinti nettó összeg),
      • T 311 – K 467 (fizetendő ÁFA),
      • Kapcsolódó tétel: anyagok értékesítésének elszámolása
        • T 814 – K 21-22 (könyv szerinti érték),
        • T 229 – K 814 (nyilvántartott értékvesztés),
      • Engedménynél készletmozgás nem történik!
    • Utólag adott, számlához nem kapcsolódó engedmény
      • T 864 – K 311 (adott engedmény szerződés szerinti értéke),
    • Fizetési határidőn belüli pénzügyi rendezés miatt adott engedmény
      • T 879 – K 311 (skontó),
    • Immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítése (engedmény, visszaküldés fordított esemény)
      • T 311 – K 961 (számla szerinti nettó összeg),
      • T 311 – K 467 (fizetendő ÁFA),
      • Kapcsolódó tétel: eszköz kivezetése a nyilvántartásból
        • T 861 – K 14 (bruttó érték kivezetése),
        • T 149 – K 861 (halmozott terv szerinti écs kivezetése),
        • T 148 – K 861 (halmozott terven felüli écs kivezetése),
    • Vevők kiegyenlítése T 38 – K 311,
    • Behajthatatlan követelés leírása T 369 – K 311,
    • Hitelezési veszteség elszámolása T 869 – K 311,
    • Elengedett követelés leírása T 889 – K 311,
    • Behajthatatlan követelésre utólag befolyt összeg T 384 – K 963,
    • Értékvesztés T 315/319 – K 966,
    • Értékvesztés visszaírása T 866 – K 315/319,
  • Külföldi vevők:
    • Exportértékesítés
      • T 317 – K 931 (kiszámlázott összeg teljesítéskori árfolyamon),
    • Pénzügyi teljesítés
      • T 384 – K 317 (forintszámlára vételi árfolyamon, devizaszámlára választott árfolyamon),
      • T 876 – K 317 (árfolyamveszteség),
      • T 317 – K 976 (árfolyamveszteség),
    • Barter elszámolása
      • T 368 – K 317 (első teljesítéskori árfolyamon nyilvántartott összeg),
      • T 4542 – K 368 (első teljesítéskori árfolyamon nyilvántartott összeg),
    • Év végi felértékelés
      • T 317 – K 3/4 (fordulónapi választott árfolyam > könyv szerinti érték),
      • T 3/4 – K 976,
    • Év végi leértékelés
      • T 3/4 – K 317 (fordulónapi választott árfolyam > könyv szerinti érték),
      • T 876 – K 3/4,
    • Kapcsolódó tétel
      • T 976 – K 481 (nem realizált árfolyamnyereség összege),

A követelések megjelenése az eredmény-kimutatásban:

  • Készlet, szolgáltatás értékesítése à értékesítés nettó árbevétele
  • Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése à egyéb bevételek
  • Eredeti követelés értékesítése à egyéb bevételek
  • Vásárolt követelés értékesítése à pénzügyi műveletek egyéb bevételei vagy ráfordításai
  • Realizált árfolyamnyereség à pénzügyi műveletek egyéb bevételei
  • Realizált árfolyamveszteség à pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
  • Hitelezési veszteség à egyéb ráfordítások
  • Értékvesztés à egyéb ráfordítások
  • Értékvesztés visszaírása à egyéb bevételek
  • Követelések kamatai à pénzügyi műveletek bevételei
  • Elengedett követelés à rendkívüli ráfordítások

A követelések és a kiegészítő melléklet:

  • Be kell mutatni:
    • az alkalmazott értékelési eljárásokat, és az ezekben bekövetkezett változások okait, valamint a változtatás eredményre gyakorolt hatását, és annak számszerűsítését,
    • az el nem ismert (peresített) követeléseket,
    • a vevőnként együttesen kisösszegű követelések értékét,
    • a lejárt, de értékvesztéssel nem terhelt követeléseket,
    • a jelentős összegű hitelezési veszteségeket,
    • a hátrasorolt követelések értékét,
    • a követelések eredeti, a nyilvántartásba vételi értékét, az üzleti évben elszámolt, illetve visszaírt, a halmozottan elszámolt értékvesztés összegét – legalább a mérlegtételek szerinti megbontásban.
    • a tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, a követelések kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal (leányvállalatokkal) szembeni követelés. (Fölérendelt anyavállalat esetén az anya-, leányvállalati minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni.)

A követelések megjelenése az üzleti jelentésben:

  • Ki kell térni:
    • a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra,
    • a várható fejlődésre (a gazdasági környezet ismert és várható fejlődése, a belső döntések várható hatása függvényében).

Önnek mi a véleménye?