Anyagok

Az anyagok helye a számlakeret-tükörben:

• 21-22. Anyagok
  • 211-219. Nyers- és alapanyagok
  • 221. Segédanyagok
  • 222. Üzem- és fűtőanyagok
  • 223. Fenntartási anyagok
  • 224. Építési anyagok
  • 225. Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök
  • 226. Tárgyi eszközök közül átsorolt anyagok
  • 227. Egyéb anyagok
  • 228. Anyagok árkülönbözete
  • 229. Anyagok értékvesztése és annak visszaírása

Az anyagok helye a mérlegben:

• B. Forgóeszközök
  • I. Készletek
    • 1. Anyagok

Anyagok: olyan készletek, amelyek egy termelési folyamatban elvesztik tárgyi jellegüket, és értékük egyetlen termelési ciklusban átmegy az előállított új termék, vagy a teljesített szolgáltatás értékébe. 1992 óta az úgynevezett anyagi eszközök is anyagnak minősülnek. (Ezeket viszont az jellemzi, hogy több termelési folyamatban is részt vesznek.)

Más megközelítésben az anyagok a termelési folyamatban a munkatárgya szerepkörét töltik be, a tárgyi eszközök pedig a munkaeszközök funkcióját viselik. Ebben a megközelítésben az anyagi eszközök az anyagok között munkaeszközként viselkednek.

Az anyagok csoportosítása:

• Nyers- és alapanyagok: a termelés anyagai, a tevékenység végzéséhez szükségesek. Jelenlétük a termékekben mennyiségileg is megállapítható. Ezek a legnagyobb értékű készletek.

• Segédanyagok: a gyártott termék költségei között a részarányuk szerényebb, mint az alapanyagoké. A termék minőségét ez is nagyban befolyásolja. (Pl. egy húsipari vállalkozásnál a levágott, feldolgozott élőállat alapanyagnak, a bedolgozott fűszerek segédanyagnak számítanak.)
• Üzem- és fűtőanyagok: olyan energiaforrások, mint a szén, gázolaj, benzin, gáz, stb. (Ezek egy konkrét vállalkozásnál az alapanyag funkcióját is betölthetik. Pl. egy széntüzelésű erőműnél a szén alapanyagnak számít.)
• Egyéb anyagok:
  • építési anyagok,
  • karbantartási anyagok (alkatrészek),
  • tisztítószerek,
  • csomagoló anyagok,
  • irodaszerek, nyomtatványok,
  • kutatási-kísérleti célokra beszerzett anyagok,
  • nem alapanyagnak minősülő hulladékok,
  • fenntartási anyagok, tartozékok,
• Anyagi eszközök: több termelési folyamatban is részt vesznek, de egy évnél rövidebb idő alatt elhasználódnak. Az Anyagi eszközök jegyzékében kell felsorolni. Nem egy termelési, forgalmi folyamatban használódnak fel, de kivételezéskor költségként elszámolandók. Ilyenek:
  • berendezési és felszerelési tárgyak,
  • szerszámok,
  • munka- és egyenruhák, védőfelszerelések
  • gyártóeszközök,
• Elfekvő anyagok: lehetnek immobilak és inkurrensek.
  • Immobil készlet, ha azért áll hosszabb időn át mozdulatlanul a raktárban, mivel a vállalkozónál profilváltozás miatt nincs már rá szükség. Ilyen anyagok csak a vállalkozásnál feleslegesek, de még korszerűek, ezért eladhatók. (Értékesítés)
  • Inkurrens készlet, amelyek korszerűtlenek vagy a hosszabb tárolási idő miatt értéküket vesztettek (romlottak, divatját múltak, stb.). (Selejtezés)

Az anyagok között kell szerepeltetni a vállalkozónak azokat a készleteit is, amelyek

• Úton lévő anyagok: ha a szállító számlája már megérkezett, és azt el is számolták, de az anyag még nem érkezett be. Importanyag esetében gyakori.
• Idegen helyen tárolt anyagok: ha a számlázása megtörtént, de az anyag a szállító cég és vállalkozás közös megállapodása szerint az eladónál marad.
• Bérmunkára átadott anyagok: a szerződésben rögzített módon köteles elszámolni. Kétféle bérmunka:
  • a vállalkozás anyagot, árut küld ki, és abból más méretű, más színű, formájú és magasabb értékű anyag, áru keletkezik,
  • a vállalkozás már a befejezetlen termelés vagy a félkész termékek körébe tartozó készleteket küld ki megmunkálásra. A kalkulációkban a bérmunkadíj összegét közvetlen költségként a költségnem számadásban igénybe vett anyagjellegű szolgáltatásként kell elszámolni.
• Bizományi értékesítésre átadott készletek: a vállalkozás tulajdona addig, amíg azok értékesítésre nem kerültek.
• Zálogjogra lekötött készletek: a zálogjog felszabadításig nem forgalmazható áruk.
• Nem számlázott szállítások: az éves zárás során belföldi vásárlások esetén ilyen készletek a mérlegben nem szerepelhetnek, mert a számláknak a mérlegkészítésig be kell érkezniük.

Az anyagok főkönyvi számla tartalma, kapcsolata az analitikus nyilvántartással:

• Az anyagkészletek főkönyvi számlái készletszámlák, azok egyenlegeinek a raktáron lévő készlet értékét kell mutatniuk.
• Tartozik oldal: nyitókészlet és készletnövekedések.
• Követel oldal: készletcsökkenések és zárókészlet.

A folyamatosan vezetett anyagkészlet számlákhoz tartozik az analitikus készletnyilvántartás:

• év elején a főkönyvi készletszámlákat a mérlegben szereplő készletek értéke alapján az analitikus anyagkönyvelést a mérleggel is egyező leltárak analitikus kivonatok adatai alapján nyitjuk,
• a készletnövekedéseket és -csökkenéseket a kiállított alapbizonylatokból az analitikus könyvelés mennyiségben és értékben rögzíti, és azokat értékben a készletváltozások fajtái szerint összegezi.

Az anyagkészlet számlák egyenlegei a készletek értékét mutatja, az analitikus nyilvántartás pedig azt, hogy a készleteket milyen anyagféleségekben, milyen mennyiségben, hol tárolják.

A vállalkozás a beérkezett számlák kifizetése előtt meggyőződik a számla jogosságáról, helyességéről. Ha a számla összege hibás, a számlát kifogásolják. Ha helyes, a beérkezett számlához csatolják az anyag-bevételezési bizonylat példányát, a szállítólevél másolatát, és intézkednek a kiegyenlítésről.

Az anyagok egységárai az analitikus nyilvántartásokban:

• Beszerzés:
  • tényleges beszerzési áron,
  • tervezett beszerzési áron (elszámoló áron),
  • készletcsoportonként más és más nyilvántartási ár alkalmazásával,
  • a bolti árukészleteket eladási fogyasztói áron,
• A beszerzési áron nyilvántartott készleteknél a készletcsökkenések elszámolása:
  • mérlegelt átlagáron,
  • tényleges beszerzési áron,
  • éves átlagáron,
  • FIFO módszer szerinti beszerzési áron.

Beszerzési ár:

• A raktárba beérkezett, nem számlázott anyagok beszerzési árát a szerződés alapján kell megállapítani és bevételezni, és a számlák kézhezvételekor módosítani. Ha a beszerzés a vállalkozással részesedési viszonyban lévő szállítótól történik, akkor ezt az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek számlára kell könyvelni, a szállítók számla helyett. Az anyagbeszerzéshez egyedileg kapcsolódó fuvardíj és rakodási költség, bizományosi díj is beletartozik az anyag beszerzési árába.
• Külföldi beszerzésnél a teljesítés napjára vonatkozó deviza-eladási árfolyamon számított forintértékben kell a kötelezettséget átszámítani. Az analitikákban a devizaértéket, egységárat is szerepeltetni kell. Az import szállítók devizában történő kiegyenlítésénél az eladási árfolyam eltérhet a beszerzés teljesítésénél könyvelt árfolyamtól. Az így keletkezett árfolyam-különbözet, ha az a kiegyenlítéskor magasabb egyéb ráfordítás, ha alacsonyabb egyéb bevétel. Barter ügylet esetén az első teljesítés időpontjában az MNB középárfolyamán kell könyvelni a kiegyenlítést is.

Készletnövekedések:

• beszerzés vagy visszaérkezés bérmunkából. (ha vissza kell küldeni az árut a szállítónak, akkor visszáru keletkezik, amely készletcsökkenést, és szállítók csökkenést jelent),
• anyag-visszavételezés: a kivételezett anyagok egy részét a kivételező üzemek visszaadják (anyagkészlet nő, kiadás csökken),
• az eladott készleteket módosító visszáruk
• vállalkozáson belül más raktárból történő átvétel, boltból, bizományostól visszaszállított készletek,
• leltári többletek,
• apportként átvett készletek,
• saját előállításból származó készletek állományba vétele,
• tárgyi eszköz átsorolások,
• értéknövekedést nem jelentő ajándékként, térítés nélkül kapott, leltári többletként fellelt készletek: 0. számlaosztály. Ha adminisztratív hiba miatti többlet: anyagköltség csökken, illetve. ELÁBÉ változik.

Készletcsökkenések:

• anyag-kivételezés: felhasználás, bérmunkára kiküldés, visszáru, anyageladás,
• eladott áruk, továbbszámlázott alvállalkozói teljesítmények,
• selejtezés,
• vállalkozáson belül más raktárnak átadás, kiszállítás saját boltba, bizományosnak átadás (a készletek összértékét nem változtatja),
• leltárhiány,
• apport átadás,
• készlet leértékelés,
• károk miatti értékvesztések, kiselejtezések,
• ajándékba, térítés nélkül adott készletek,
• átsorolások.

Szigorú számadású bizonylatok:

• Anyag- és áru-bevételezési jegy: a beszerzett készletek raktárba adási bizonylata. 3 példányban készül. Egy példányát a beérkező számlához kell csatolni.
• Anyag-kivételezési jegy: raktári anyagkiadás bizonylata, felhasználásra termelési vagy más célra vételeznek anyagot:
  • közvetlen anyag: termék előállításhoz, tevékenységhez,
  • közvetett anyag: üzemi, kereskedelmi, igazgatási célra,
• Szállítólevél: a raktári készletek értékesítésének bizonylata.
• Leltárhiány jegyzőkönyv: a vásárolt készletek leltározása során megállapított különbözetek könyvelésének bizonylata. Készlethiány:
  • forgalmazási veszteségen belüli,
  • forgalmazási veszteségen felüli: helytelen, gondatlan raktárkezelésből, átvételből, kiadásból erednek,
  • A készlethiányt anyagköltségként, illetve ELÁBÉ-ként kell elszámolni. A felelős személyre áthárított hiányt értékesítésként lehet könyvelni.
• Kárfelvételi jegyzőkönyv: károk címén jelentkező veszteségek: szokásos mértéken belüli vagy felüli, így anyagjellegű ráfordítás, vagy rendkívüli ráfordítás.
• Selejtezési jegyzőkönyv: selejtezések bizonylata.
• Készletleértékelési jegyzőkönyv: készletleértékelés esetén. Külön jegyzőkönyvet kell készíteni a piaci értékhez való viszonyítással készült leértékelésről.
• Raktárközi bizonylatok: raktárak közötti készletmozgások. A vállalkozás szempontjából nem jelentenek készletváltozást. A raktári készletváltozásokat beszerzési áron, a bolti árukészletek változását fogyasztói áron kell mutatni.
• Társasági szerződés, alapító okirat: gazdasági társaságnál az alapítóktól átvett készletek, illetve. átadott készletek bizonylata.
• Átsorolási jegyzőkönyv: átsorolások bizonylatai.

Az anyagok értékvesztése és annak visszaírása:

• Csak értékbeni csökkenés:
  • Ha a készlet könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke.
• Mennyiségi és értékbeni csökkenés:
  • Ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás, stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált.
• Értékvesztés meghatározása: Piaci érték – könyv szerinti érték
• A fajlagosan kis értékű eszközök értékvesztése: a vállalkozó által kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható.
• Amennyiben a korábban elszámolt értékvesztést előidéző körülmények már nem, vagy csak részben állnak fenn, vagyis a piaci érték jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti érték, akkor a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással részben, vagy egészben meg kell szűntetni. A visszaírással a készletet a piaci értékére, legfeljebb azonban az eredeti bekerülési értékére vissza kell értékelni.
• Nem lehet visszaírni a hiány, káresemény következtében megsemmisült eszközöket.

Az anyagok főkönyvi elszámolása:

• Év közben mennyiségi és értékbeli nyilvántartást nem vezet
  • Nyitó készlet átvezetése T 511 – K 21-22
  • Beszerzés
    • T 51 – K 454 (számla szerinti összeg),
    • T 466 – K 454 (előzetesen felszámított ÁFA,
  • Import vámköltség T 511 – K 465,
  • Térítés nélküli átvétel T 511 – K 989,
  • Készletre visszavétel T 21-22 – K 511
  • Értékesítés T 814 – K 21-22 (kapcsolódó tétel: árbevétel),
  • Apport, térítés nélküli átadás T 881/889 – K 21-22 (kapcsolódó tétel: ÁFA),
  • Értékvesztés, káresemény, hiány T 86 – K 21-22,
  • Záró készlet elszámolása T 511 – K 21-22 vagy T 21-22 – K 511,
• Év közben folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartást vezet (tényleges beszerzési ár)
  • Beszerzés
    • T 21-22 – K 454 (számla szerinti összeg),
    • T 466 – K 454 (előzetesen felszámított ÁFA),
  • Importbeszerzés
    • T 21-22 – K 454 (számla szerinti összeg),
    • T 21-22 – K 465 (vámterhek),
    • T 21-22 – K 38 (hitelkamat, bankgarancia),
    • Kapcsolódó tétel: import ÁFA elszámolása,
  • Alapításkor, tőkeemeléskor apportként átvétel
    • A készletek állományba vétele az átvételkor
      • T 21-22 – K 479 (apport létesítő okirat szerinti értéke),
    • A jegyzett tőke elszámolása a cégbírósági végzés alapján
      • T 358 – K 411 (jegyzett tőke összege),
    • Kapcsolódó tétel:
      • T 358 – K 479 (apport létesítő okirat szerinti értéke),
      • T 466 – K 479 (áthárított ÁFA a számlát helyettesítő okmány alapján),
  • Térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt
    • T 21-22 – K 989 (piaci érték, vagy átadó által közölt érték),
    • T 989 – K 483 (halasztott bevétel passzív időbeli elhatárolása),
    • T 483 – K 989 (költségként, ráfordításként elszámolt összeg),
  • Adminisztrációs hiba
    • T 21-22 – K 511 (könyv szerinti érték),
  • Értékvesztés visszaírása
    • T 21-22 – K 96 (ha a könyv szerinti érték kisebb, mint a piaci érték),
  • Anyagfelhasználás T 511 – K 21-22
• Elszámolóáras nyilvántartás
  • Elszámoló ár ± KÉK = Bekerülési (beszerzési) ár
  • A KÉK összegét külön számlán (számlákon) kell nyilvántartani az adott számlacsoporton belül, a vállalkozó saját döntése szerinti részletezésben.
  • Beszerzés
    • T 228 – K 454 (számla szerinti összeg),
    • T 466 – K 454 (ÁFA számla alapján),
    • T 465 – K 228 (vámterhek),
    • T 21-22 – K 228 (készletre vétel elszámoló áron),
    • Kapcsolódó tétel: import ÁFA elszámolása,
  • Visszaküldés
    • T 454 – K 228 (számla szerinti összeg),
    • T 454 – K 466 (ÁFA számla alapján),
    • T 228 – K 21-22 (visszaküldés elszámoló áron),
  • Engedmény
    • T 454 – K 228 (számla szerinti összeg),
    • T 454 – K 466 (ÁFA számla alapján),
    • Az engedmény mennyiségi mozgást nem tartalmaz!
  • Anyagfelhasználás
    • T 511 – K 211 (könyv szerinti érték,
    • Árkülönbözet % = 228E / 211E (csökkenésre jutó árkülönbözet),
    • T 511 – K 228 (228 TE, a tényleges ár nagyobb, mint az elszámoló ár),
    • T 228 – K 511 (228 KE, a tényleges ár kisebb, mint az elszámoló ár),
  • Apport átadás
    • T 881 – K 21-22 (könyv szerinti érték),
    • T 229 – K 881 (nyilvántartott értékvesztés),
    • T 17 – K 981 (létesítő okirat szerinti összeg),
    • T 881 – K 467 (nem hárítja át az ÁFÁ-t),
    • T 3 – K 467 (áthárítja az ÁFÁ-t),
  • Térítés nélküli átadás
    • T 889 – K 21-22 (könyv szerinti érték),
    • T 229 – K 889 (nyilvántartott értékvesztés),
    • Hozam elszámolására nem kerül sor!
    • T 889 – K 467 (nem hárítja át az ÁFÁ-t),
    • T 3 – K 467 (áthárítja az ÁFÁ-t),
  • Hiány megsemmisülés
    • T 869 – K 21-22 (könyv szerinti érték),
  • Értékvesztés
    • T 866 – K 229 (könyv szerinti érték magasabb, mint a piaci érték),
  • Értékvesztés visszaírása
    • T 229 – K 966 (eredeti bekerülési értékig),
  • Elszámoló ár változtatása
    • T 211 – K 228 (növelés),
    • T 228 – K 211 (csökkentés).

A készletekkel kapcsolatosan a kiegészítő mellékletben be kell mutatni:

• az alkalmazott értékelési eljárásokat, és az ezekben bekövetkezett változások okait, valamint a változtatás eredményre gyakorolt hatását, és annak számszerűsítését,
• az adott üzleti évben elszámolt, illetve visszaírt értékvesztést, mérlegtételenként (az értékvesztés nyitó értékét, az elszámolásra került növekedéseket és csökkenéseket, valamint az értékvesztés záró értékét),
• a veszélyes hulladékok, környezetre káros anyagok mennyiségi és értékadatait, valamint az állományukban bekövetkezett változásokat veszélyességi osztályok szerint (nyitó + növekedés – csökkenés = záró).

A készletek megjelenése az üzleti jelentésben:

• Ki kell térni a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra.
• Külön be kell mutatni:
  • a környezetvédelemnek a vállalkozó pénzügyi helyzetét meghatározó, befolyásoló szerepét, a vállalkozó környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségét,
  • a környezetvédelem területén történt és várható fejlesztéseket, az ezzel összefüggő fejlesztéseket,
  • a környezetvédelem eszközei tekintetében a vállalkozó által alkalmazott politikát,
  • a környezetvédelmi intézkedések bevezetését, a munkák állását.