Immateriális javak

Immateriális javak: azok a nem anyagi eszközök, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a gazdálkodó tevékenységét, forgalomképesek és általában vagyoni jogokat testesítenek meg. Többségében vásárlás útján, apportként (a társasági szerződésben meghatározott értékben), vagy saját előállítással (kísérleti fejlesztés) kerülhetnek be a nyilvántartásba. A mérlegben a tárgyi eszközök között kell kimutatni az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat.

Értékük amortizálódik, emiatt terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni a termelés, tevékenység költségei között, ennek alapján beszélhetünk az immateriális javak bruttó és nettó értékéről.

Az immateriális javak tartalma:

• Alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos – beruházásnak, felújításnak nem minősülő – a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Idetartoznak a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei is.
• A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülő, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan számlázott összeget és a saját tevékenység során felmerült közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet figyelembe venni, amelyek aktiválható termékben – szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet – nem vehetők számításba, mivel a létrehozott termék piaci, várható piaci árát meghaladják. A kísérleti fejlesztés állományba vett aktivált értéke nem haladhatja meg azt az összeget, ami várhatóan megtérül a kapcsolódó jövőbeni gazdasági haszonból a további fejlesztési költségek, a várható termelési költségek, illetve a termék értékesítése során közvetlenül felmerülő értékesítési költségek levonása után. A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként lehet kimutatni a megkezdett, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig be nem fejezett kísérleti fejlesztés – a jövőben várhatóan megtérülő – közvetlen költségeit is. Ez esetben a kísérleti fejlesztés aktivált értéke nemcsak a kísérleti fejlesztés többletköltségeit foglalja magában, hanem azon termékek közvetlen költségeit is, amelyeket csak később, a kísérleti fejlesztés befejezésekor lehet a készletek, a tárgyi eszközök, a szellemi termékek között állományba venni a kísérleti fejlesztés aktivált értékének csökkentésével. Az alap- és alkalmazott kutatás költségei, valamint a kísérleti fejlesztés közvetett és általános költségei nem aktiválhatók.
• Vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, nem tartoznak a szellemi termékek közé. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a koncessziós jog, a játékjog, továbbá a márkanév, a licencek, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.
• Szellemi termékek közé sorolandók: a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, a szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek, az egyéb szellemi alkotások, a jogvédelemben nem részesülő, de titkossága révén monopolizált javak közül a know-how és gyártási eljárás, a védjegy, függetlenül attól, hogy azt vásárolták, vagy a vállalkozó állította elő, illetve használatba vették-e azokat vagy sem.
• Üzleti vagy cégértékként kell kimutatni cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetés összegét, átalakulás esetén az ilyen címen megállapított értéket.
• Immateriális javakra adott előlegként kell kimutatni az ilyen címen a szállítóknak átutalt – a levonható előzetesen felszámított ÁFA-t nem tartalmazó – összeget.
• Immateriális javak értékhelyesbítéseként csak a vagyoni értékű jogok, továbbá a szellemi termékek – könyv szerinti értéket meghaladó – piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet mutatható ki.

Az immateriális javak helye a számlakeret-tükörben:

• 11. Immateriális javak
  • 111. Alapítás-átszervezés aktivált értéke
  • 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
  • 113. Vagyoni értékű jogok
  • 114. Szellemi termékek
  • 115. Üzleti vagy cégérték
  • 117. Immateriális javak értékhelyesbítése
  • 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása
  • 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése

Az immateriális javak helye a számlakeret-tükörben:

• A. Befektetett eszközök
  • I. Immateriális javak
    • 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke
    • 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
    • 3. Vagyoni értékű jogok
    • 4. Szellemi termékek
    • 5. Üzleti vagy cégérték
    • 6. Immateriális javakra adott előlegek
    • 7. Immateriális javak értékhelyesbítése

Az immateriális javak bekerülési értéke:

• a saját előállítású szoftvertermékek és a kutatás, fejlesztés közvetlen önköltségét tényleges adatok alapján kell meghatározni,
• az alapítás-átszervezés érdekében felmerült minden közvetlen költség aktiválható, ha a gazdálkodó él ezzel a lehetőséggel,
• az előzetesen felszámított, de teljes összegében le nem vonható ÁFA az immateriális javak értékét növelő tétel,
• immateriális javak között kötelező kimutatni a vagyoni értékű jogok, az üzleti vagy cégérték és a szellemi termékek beszerzési árát, illetőleg közvetlen önköltségét,
• a térítés nélkül vagy hagyatékként, ajándékként kapott vagyoni értékű jogokat vagy szellemi termékeket az átadó által közölt értéken, de maximum a piaci értéken kell állományba venni,
• az immateriális javak beszerzéséhez nem kapcsolódik beruházási számla, ezért az analitikus nyilvántartás keretében kell biztosítani a bekerülési érték tételeinek kimutatását.

Az immateriális javak analitikus nyilvántartása:

• Az immateriális javak egyedi analitikus nyilvántartást igényelnek. Követelmény az azonosítási adatok, a nyilvántartási adatok, az állomány- és értékadatok biztosítása.
  • Azonosítási adatok: tartalmazza az immateriális jószág megnevezését, a kapcsolódó főkönyvi számlák számát és elnevezését, a szerződés szerinti szállító megnevezését, a beszerzés, aktiválás időpontját.
  • Nyilvántartási adatok: tartalmazzák a használó költséghelyeket és annak változásait, az értékcsökkenés elszámolásának módszerét, a leírás kulcsát, annak változásait és időpontjait, a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának utolsó várható időpontját és az adótörvényben meghatározott amortizációs normát.
  • Állomány és értékadatok: a bruttó értéket és annak változásait, a maradványértéket és annak változásait, a visszaírt terven felüli értékcsökkenés összegeit és annak változásait tartalmazzák, valamint a nettó értéket.
• Értékhelyesbítés esetén az analitikus nyilvántartásba beépíthető a piaci értékelésbe bevont vagyoni értékű jogok és szellemi termékek piaci értéke, a nettó érték különbözete és annak változásai.
• Az analitikus nyilvántartásban rögzíteni kell a leltározás időpontjait, az állományból történő kivezetés időpontját, bizonylatát és értékét.

Az immateriális javak alapbizonylatai: külső számlák és különböző szerződések, apportnál a társasági szerződés, leltártöbblet- jegyzőkönyv, térítés nélküli átvétel bizonylata, hagyatéki vagy ajándékozási bizonylatok, a közvetlen költség meghatározásánál a kalkulációs számítási anyagok.

Az immateriális javak leltározása: jellemzően egyeztetéssel, a mérleg fordulónapjára vonatkozóan.

Az immateriális javak értékcsökkenése:

• Terv szerinti értékcsökkenés:
  • üzleti vagy cégérték: 5 év vagy annál hosszabb idő alatt, 5 évnél hosszabb idő esetén a vállalkozónak a kiegészítő mellékletben indokolnia kell,
  • szellemi termékek, vagyoni értékű jogok: nincs törvényi meghatározás, 50 ezer Ft alatti értéket viszont egy összegben is el lehet számolni,
  • befejezett kutatási, fejlesztési tevékenység: 5 év, vagy annál rövidebb idő alatt,
  • alapítás, átszervezés: maximum 5 év, mert a jelentősebb bővítés, átalakítás költségeinek 5 év alatt kell megtérülniük,
• Terven felüli értékcsökkenés:
  • el kell számolni akkor, ha:
    • a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci érték,
    • szellemi termék értéke tartósan lecsökken, mert a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, használhatatlan,
    • vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthető,
    • befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve eredménytelen lesz,

• • ha az immateriális jószág megsemmisült, vagy nem használható rendeltetésszerűen, akkor ki kell vezetni a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után.

• • a terven felüli értékcsökkenést minden esetben az egyéb ráfordítások között kell elszámolni,
  • a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának bizonylatai: piaci árat igazoló dokumentumok, selejtezési, kárfelvételi, leltárhiány- jegyzőkönyvek, egyéb külső és belső dokumentumok,
  • a terven felüli értékcsökkenést visszaírással csökkenteni kell, ha a piaci érték tartósan és jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket.

Az immateriális javak értékhelyesbítése:

• a gazdálkodó döntésétől függően értékhelyesbítés számolható el a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek után,
• az értékhelyesbítést mind a mérlegben, mind a főkönyvi könyvelésben elkülönítetten kell kimutatni, az immateriális javak értékhelyesbítése számlán az értékelési tartalékkal szemben,
• az értékhelyesbítés értékét, változását a kiegészítő mellékletben ismertetni kell.

Az immateriális javak főkönyvi elszámolása:

• Növekedések
  • Beszerzés
    • T 11 – K 454 (beszerzési ár),
    • T 466 – K 454 (ÁFA vonzat),
  • Saját előállítás
    • T 51-57 – K 1-4 (az előállítás során felmerült költségek),
    • T 11 – K 582 (a költségek aktiválása),
  • Ajándék, hagyaték, többlet, térítés nélküli átvétel
    • T 11 – K 989 (állománynövekedés),
    • T 989 – K 483 (halasztott bevétel elhatárolása),
    • T 571 – K 119 (terv szerinti értékcsökkenés elszámolása),
    • T 483 – K 989 (elhatárolás visszavezetése az értékcsökkenéssel arányosan),
    • T 466 – K 479 (ÁFA, ha az átvevőt terheli),
  • Apport átvétel
    • T 11 – K 479 (állománynövekedés),
    • T 32/33 – K 411 (cégbejegyzéskor a jegyzett tőke növekedése),
    • T 479 – K 32/33 (kötelezettség megszüntetése),
    • T 466 – K 479 (ÁFA, ha az átvevőt terheli),
  • Értékhelyesbítés T 117 – K 417,
  • Üzleti vagy cégérték tételes állományba vételnél
    • T 1, 2, 3 – K 454 (eszközök állományba vétele),
    • T 454 – K 44-47 (kötelezettségek állományba vétele),
    • T 115 – K 454 (pozitív üzleti vagy cégérték elszámolása)

ha: [fizetett ellenérték – (Eszközök – Források)] > 0,

• • • T 454 – K 96 (negatív üzleti vagy cégérték elszámolása)

ha: [fizetett ellenérték – (Eszközök – Források)] < 0,

• • • T 96 – K 483 (negatív üzleti vagy cégérték elhatárolása),
    • T 483 – K 96 (elhatárolás visszavezetése, minimum 5 év alatt),

• • Üzleti vagy cégérték közvetlen irányítás szerzésénél
    • T 17 – K 384 (részesedés elszámolása),
    • T 115 – K 17 (pozitív üzleti vagy cégérték elszámolása)

ha: [fizetett ellenérték – (Eszközök – Források)] > 0,

• • • T 17 – K 969 (negatív üzleti vagy cégérték elszámolása)

ha: [fizetett ellenérték – (Eszközök – Források)] < 0,

• • • T 969 – K 483 ((negatív üzleti vagy cégérték elhatárolása),
• Csökkenések
  • Terv szerinti értékcsökkenési leírás T 571 – K 119,
  • Terven felüli  értékcsökkenési leírás T 866 – K 118,
  • Értékesítés
    • T 861 – K 11 (bruttó érték kivezetése),
    • T 119 – K 861 (terv szerinti értékcsökkenés kivezetése),
    • T 118 – K 861 (terven felüli értékcsökkenés kivezetése),
    • T 311 – K 961 (kapott ellenérték),
    • T 311 – K 467 (ÁFA vonzat),
  • Apport átadás
    • T 881 – K 11 (bruttó érték kivezetése),
    • T 119 – K 881 (terv szerinti értékcsökkenés kivezetése),
    • T 118 – K 881 (terven felüli értékcsökkenés kivezetése),
    • T 368 – K 981 (kapott részesedés),
    • T 17 – K 368 (cégbírósági bejegyzéskor részesedés állományba vétele),
    • T 368 – K 467 (ÁFA, ha az átvevő megtéríti),
    • T 889 – K 467 (ÁFA, ha az átvevő nem téríti meg),
  • Térítés nélküli átadás
    • T 889 – K 11 (bruttó érték kivezetése),
    • T 119 – K 889 (terv szerinti értékcsökkenés kivezetése),
    • T 118 – K 889 (terven felüli értékcsökkenés kivezetése),
    • T 368 – K 467 (ÁFA, ha az átvevő megtéríti),
    • T 889 – K 467 (ÁFA, ha az átvevő nem téríti meg),
  • Értékhelyesbítés visszaírása T 417 – K 117.

Az immateriális javak kapcsolata az eredmény-kimutatással:

• Azoknak a gazdasági eseményeknek van hatása, amelyek az 5, 8, 9-es számlaosztályt érintik.
• Értékesítés, káresemény bevétele à Egyéb bevételek
• Értékesítés, káresemény, selejtezés, hiány könyv szerinti értéke à Egyéb ráfordítások
• Terven felüli értékcsökkenés à Egyéb ráfordítások
• Értékvesztés à Egyéb ráfordítások
• Értékvesztés visszaírása à Egyéb bevételek
• Apport átvétel à Rendkívüli bevételek
• Apportként történő átadás à Rendkívüli ráfordítások
• Térítés nélküli átadás à Rendkívüli ráfordítások
• Térítés nélküli átvétel à Rendkívüli bevételek
• Követelés fejében átvétel à Rendkívüli bevételek
• Részesedés fejében átvétel à Rendkívüli bevételek

Az immateriális javakkal kapcsolatosan a kiegészítő mellékletben be kell mutatni:

• az immateriális javak nyitó bruttó értékét, a növekedéseket, a csökkenéseket, a záró bruttó értéket, külön az átsorolásokat,
• a halmozott értékcsökkenés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, csökkenését, a halmozott értékcsökkenés záró értékét, külön az átsorolásokat,
• a tárgyévi értékcsökkenési leírás összegét legalább a mérlegtételek szerinti bontásban,
• a terven felüli értékcsökkenés visszaírásának indokait,
• kutatás, kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit.

Az immateriális javakkal kapcsolatosan az üzleti jelentésben be kell mutatni:

• nyitó bruttó értékét, növekedését, csökkenését, záró bruttó értékét, külön az átsorolásokat,
• a halmozott értékcsökkenés nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét, külön az átsorolásokat,
• az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét,
• a tárgyévi értékcsökkenési leírás összegét legalább a mérlegtételek szerinti bontásban,
• Az elszámolt értékcsökkenési leírást a következő bontásban:
  • terv szerinti leírás lineárisan,
  • degresszíven,
  • teljesítményarányosan,
  • egyéb módszerrel, továbbá
  • a terven felüli értékcsökkenés összege,
  • a visszaírt terven felüli értékcsökkenés összege,
  • a jelentősebb összegű terven felüli értékcsökkenés, illetve annak visszaírása elszámolásának indokait,
  • a kutatás és a kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit.
• a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit,
• az üzleti vagy cégérték 5 évnél hosszabb leírásának indoklását.