Pénzeszközök

A pénzeszközök helye a számlakeret-tükörben:

• 38. Pénzeszközök
  • 381. Pénztár
  • 382. Valutapénztár
  • 383. Csekkek
  • 384. Elszámolási betétszámla
  • 385. Elkülönített betétszámlák
  • 386. Devizabetét számla
  • 389. Átvezetési számla
• 19. Tartósan adott kölcsönök
  • 195. Tartós bankbetétek kapcsolt vállalkozásban
  • 196. Tartós bankbetétek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban
  • 197. Egyéb tartós bankbetétek

• 199. Tartósan adott kölcsönök (és bankbetétek) értékvesztése és annak visszaírás

A pénzeszközök helye a mérlegben:

• B. Forgóeszközök
  • IV. Pénzeszközök
    • 1. Pénztár, csekkek
    • 2. Bankbetétek
• A. Befektetett eszközök
  • III. Befektetett pénzügyi eszközök
    • 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban

• 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban

• • • 5. Egyéb tartósan adott kölcsön

A pénzeszközök megjelenési formájukat tekintve lehetnek:

• készpénz: a pénz bárhol forgalomban levőre még átváltható bankjegy és fémpénz. A gazdálkodónál a készpénzfizetések teljesítése a házipénztárak rendszerében történik. A pénztár elsősorban a belső pénzforgalom lebonyolítására szolgál, de a gazdálkodók egymás közti tartozásainak kiegyenlítésére is van lehetőség megállapodás alapján, ha az érintett felek részére gazdaságos és célszerű,
• pénzt helyettesítő eszközök: ide tartozik a csekk, a hitelkártya, a csekk-kártya, a bankkártya, a kereskedelmi kártya. A váltó is ide tartozik, de azt számvitelileg a pénzeszközöktől és az értékpapíroktól elkülönítetten kell kezelni,
• számlapénz:
  • elszámolási betétszámla: a gazdálkodók a tevékenységükkel kapcsolatos pénzforgalmat az elszámolási betétszámlán bonyolítják le, nem számítva ide a készpénzben érkező befizetéseket, illetve az ilyen jellegű kifizetéseket. A pénzeszközöket betétszámlán tartani, azon bonyolítani a gazdálkodók számára kötelező,
  • kamatozó betétszámla: a gazdálkodó a látra szóló, le nem kötött pénzeszközeik után is kamatot kapnak a számlavezető hitelintézettől, de az előreláthatóan szabad pénzeszközeiket rövidebb, hosszabb ideig betétszámlákon helyezhetik el, magasabb kamatjövedelmet realizálva,
  • elkülönített betétszámla:
    • elkülönített pénzeszköz kötvénykibocsátásból: a gazdálkodó a kötvénykibocsátásból befolyt pénzeszközeit, azok felhasználását elkülönítetten kell, hogy kezelje,
    • fejlesztési célra elkülönített pénzeszközök,
    • egyéb célra elkülönített pénzeszközök,
    • lakásépítési betétszámla: elkülönítetten kell kimutatni a gazdálkodó által a munkavállalók lakásvásárlásra, -építésre szánt, hitelintézethez átutalt összegeket valamint az ennek terhére folyósított kölcsönök törlesztéseinek összegeit.

Mindegyik lehet forint, valuta vagy deviza alapú.

A pénzeszközök értékelésére vonatkozó előírások:

• Az értékelésnél alapelvként kell kezelni, hogy a pénzeszközöket könyv szerinti értéken kell a mérlegben szerepeltetni.
• Év közben a pénzeszközök pénzforgalmának elszámolása minden esetben bizonylatok alapján történhet a bizonylatokon szereplő összegeknek megfelelően.
• A hitelintézetekkel szembeni pénzkövetelésekkel kapcsolatban értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelintézet csődje vagy felszámolása során a pénzkövetelés visszafizetése teljes összegében vagy részben nem valószínűsíthető. Nem lehet értékvesztésként elszámolni a pénzkövetelés azon részét, amelynek visszafizetésére az OBA, illetve. egyéb, önkéntes betétbiztosítási alapok garanciát vállaltak.
• A pénzkövetelésekkel kapcsolatban elszámolt értékvesztések minden esetben a pénzügyi műveletek eredményét terheli, függetlenül annak mértékétől. A pénzkövetelésekkel kapcsolatban korábban elszámolt értékvesztéseket visszaírással csökkenteni kell, ha a várhatóan megtérülő összeg tartósan és jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket. A visszaírt értékvesztéseket a pénzügyi műveletek ráfordításait csökkentő tételként kell az eredmény-kimutatásban szerepeltetni.

A számviteli törvénynek a valuta- és devizakészletek év végi értékelésére vonatkozó általános szabályai:

• Meg kell vizsgálni minden egyes devizás tétel esetében, hogy a könyv szerinti forintérték hogyan viszonyul a deviza, valuta értékek mérlegfordulónapi választott árfolyammal számított értékéhez.
• Amennyiben a devizás tételek mérlegfordulónapi értékelése során az előzőek szerint keletkezett és összesített árfolyam-különbözet összege jelentős, akkor minden egyes devizás tétel esetében az átértékelést végre kell hajtani, azaz a könyvekben is rögzíteni kell, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség.
• Amennyiben az árfolyam-különbözet nem jelentős, akkor minden egyes devizás tétel a könyv szerinti érétken kerül értékelésre.
• A számviteli politikában meghatározásra kell kerülni a jelentősség kritériumainak.

Bizonylati rend a pénzeszközökkel kapcsolatban:

• A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell. [Szt. 165 § (3)]
• A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat, továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó, vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. [Szt. 168 § (1)]
• A szigorú számadási kötelezettség a bizonylat, a nyomtatvány kibocsátóját terheli.
• A szigorú számadás alá vont bizonylatokról olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását.

A pénztár működésének, elszámoltatásának rendjét, a pénzszükségletet a gazdálkodó önállóan határozza meg a gazdálkodó sajátosságainak figyelembevételével. A pénzkezelés szabályait a gazdálkodónak a számviteli politika részét képező pénzkezelési szabályzatban kell rögzítenie.

Átvezetési számlát (389) kell használni a következő forgalmak elszámolásakor:

• a bankszámlák és a pénztár között,
• a deviza-betétszámlák és a pénztárak között,
• a bankszámlák egymás között.

Az átvezetési számlákra csak a pénztár és bankbizonylatok alapján szabad könyvelni.

A pénzeszközök főkönyvi elszámolása:

• Belföldi
  • Készpénzfelvétel elszámolási betétszámláról
    • T 381 – K 389
    • T 389 – K 384 (bankbizonylat megérkezésekor),
  • Készpénzbefizetés elszámolási betétszámlára
    • T 389 – K 381
    • T 384 – K 389 (bankbizonylat megérkezésekor),
  • Forintalapú pénzeszközök elkülönítése (lekötés)
    • T 385 – K 389
    • T 389 – K 384 (bankbizonylat megérkezésekor),
  • Csekk elfogadása követelés fejében
    • T 383 – K 311,
  • Csekk beváltása
    • T 381/382/384/386 – K 383
    • T 874 – K 383 (a bevételezés során keletkezett árfolyamveszteség),
    • T 383 – K 974 (a bevételezés során keletkezett árfolyamnyereség),
  • Készpénzes értékesítés csekkel
    • T 383 – K 91-92 (bruttó eladási árelszámolása),
    • T 91-92 – K 467 (ÁFA tartalom),
  • Folyószámlahitel után fizetett kamat
    • T 871 – K 384,
• Deviza
  • Devizavásárlás elszámolási betétszámláról (forint összegben)
    • T 386 – K 389 (eladási árfolyamon),
    • T 389 – K 384 (bankbizonylat megérkezésekor),
  • Devizahitel felvétele
    • T 386 – K 431/432/451/452 (eladási árfolyamon),
  • Devizahitel felvétele (forint összegben)
    • T 384 – K 431 (vételi árfolyamon),
    • T 862 – K 431,
  • Deviza átváltás
    • T 389 – K 386^EUR (260 Ft könyv szerinti értéken),
    • T 532 – K 389 (30 Ft konverziós költség, USD eladási árfolyammal),
    • T 386^USD – K 389 (230 Ft a 389 egyenlege),
  • Devizaszámlára befizetés valuta pénztárból
    • T 389 – K 382 (valuta-pénztár könyv szerinti értéken),
    • T 386 – K 389 (ugyanazon az értéken)

• • Vevőkövetelés befolyt a devizaszámlára
    • T 386 – K 316/317 (napi vételi árfolyamon),
    • T 316/317 – K 976 (árfolyamnyereség),
    • T 876 – K 316/317 (árfolyamveszteség),
  • Devizaszámláról készpénzfelvétel (forintban)
    • T 381 – T 389 (napi vételi árfolyam),
    • T 389 – K 386 (386 könyv szerinti árfolyama),
    • T 389 – K 974 (napi vételi árfolyam–könyv szerinti árfolyam)*EUR,
    • T 874 – K 389 (könyv szerinti árfolyam–napi vételi árfolyam)*EUR
  • Devizaszámláról valutafelvétel
    • T 389 – K 386 (386 könyv szerinti árfolyama),
    • T 382 – K 389 (értékben ugyanannyi),
  • Deviza pénzeszköz elkülönítése (lekötés)
    • T 385 – K 389,
    • T 389 – K 386 (bankbizonylat megérkezésekor),
  • Devizakészletek év végi értékelése
    • T 874 – K 386 (értékvesztés),
• Valuta
  • Valutavásárlás
    • T 382 – K 389 (eladási árfolyama),
    • T 389 – K 384 (értékben ugyanannyi),
  • Készpénzfelvétel valutában
    • T 382 – K 389 (386 könyv szerinti árfolyama),
    • T 389 – K 386 (bankbizonylat megérkezésekor),
  • Valuta befizetése elszámolási betétszámlára
    • T 389 – K 382,
    • T 384 – K 389 (bankbizonylat megérkezésekor),
    • T 876 – K 389 (eladás során keletkezett árfolyamveszteség),
    • T 389 – K 976 (eladás során keletkezett árfolyamnyereség),
  • Valutakészletek év végi értékelése
    • T 874 – K 382 (értékvesztés).

A pénzeszközök leltározása:

• A vállalkozó minden üzleti évben a mérleg-fordulónappal tételes mennyiségi felvétellel, illetve egyeztetéssel köteles elvégezni.
• A mérleg fordulónapján a pénztárban lévő készpénz összegét (külföldi fizetőeszközök is) a pénztárkönyvvel egyezően kell a mérlegbe felvenni.
• A forintban elhelyezett bankbetétek értékét a mérleg fordulónapján a hitelintézeteknél elhelyezett betétek bankkivonattal egyező értékében kell a mérlegbe felvenni.
• A devizaszámlán elhelyezett devizabetétek forintértékét a számviteli törvény szerint meghatározott – átértékelt – könyv szerinti értéken kell a mérlegbe beállítani.
• a pénztárszabályzatban rögzített időszakonként ellenőrzési és leltározási jegyzőkönyvet készít a tényleges pénzeszközökről és csekkekről.

A pénzeszközök analitikus nyilvántartása:

• A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor kell a könyvekben rögzíteni.
• A szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok készletéről és felhasználásáról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a sorszám szerint felhasznált mennyiség és a felhasználás időrendi sorrendje is megállapítható. A felhasználó köteles a nyomtatványokkal (beleértve a rontott példányokat is) elszámolni.
• A vállalkozó belföldi pénztárába elhelyezett külföldi fizetési eszközöket elkülönítetten kell nyilvántartani. Az analitikus nyilvántartás keretében, vagy a főkönyvi számlákon kell biztosítani, hogy a külföldi fizetési eszköz valutanemenként is megállapítható legyen.
• A csekkek (elszámolási csekk, készpénzfizetésre szóló csekk) analitikus nyilvántartásának legalább az alábbi adatokat célszerű tartalmaznia:
  • a csekk megnevezése, pénzneme, összege,
  • a fizetésre kötelezett hitelintézet neve,
  • a csekk kiállításának időpontja, helye, beváltásának időpontja,
  • hivatkozás a beváltáshoz kapcsolódó bizonylatra.
• A bankszámlákat, az elkülönített betétszámlákat a hitelintézettel azonos tagolásban kell megnyitni és vezetni. A bankszámlákra csak a hitelintézet értesítései (számlakivonat, értesítő levél, stb.) alapján szabad könyvelni.
• A hitelkártyák, bankkártyák analitikus nyilvántartása a következőket tartalmazza:
  • a kártya konkrét megnevezése, pénzneme,
  • a felhasználható keretösszeg,
  • a felhasználásra jogosult személy(ek) neve,
  • a kártya kibocsátójának neve, a kártya érvényességi ideje,
  • a kártyán elhelyezett, illetve felhasznált összeg,
  • hivatkozás az elhelyezéshez, felhasználáshoz kapcsolódó bizonylatra.
• A kötvénykibocsátásból származó elkülönített pénzeszközök kimutatására szolgáló számlákhoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből folyamatosan megállapítható
  • a kötvény-kibocsátási tervben megjelölt célok érdekében kibocsátott kötvények névértékének összege,
  • a megjelölt célok megvalósítása érdekében a kötvénykibocsátásból felhasznált pénzeszközök összege.
• A fejlesztési célra elkülönített pénzeszközök számlát célszerű úgy vezetni, hogy a vegyes forrásból megvalósuló beruházások finanszírozására elköltött saját pénzeszközök összegei külön-külön is megállapíthatók legyenek.

A pénzforgalommal kapcsolatos alapbizonylatok:

• bevételi és kiadási pénztárbizonylatok,
• napi, illetve időszaki pénztárjelentések,
• csekkek, utalványok,
• bankszámlakivonatok, banki értesítések,

A pénzeszközök megjelenése az eredmény-kimutatásban:

• A pénzeszközök mozgásai közvetlenül önálló tételként nem találhatók meg, de az eredményt érintik az átvett/átadott pénzeszközök és az eszközfelhasználást eredményező pénzkiáramlások.
• Egyéb bevételként kell elszámolni a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódóan a költségek, a ráfordítások ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – más, belföldi, illetve külföldi gazdálkodótól, természetes személytől, valamint államközi szerződés, vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott (pénzügyileg rendezett) támogatások, juttatások összegét.
• Egyéb ráfordításként kell elszámolni: a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódóan a költségek, a ráfordítások ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – más, belföldi, illetve külföldi gazdálkodónak, természetes személynek adott (pénzügyileg rendezett) támogatások, juttatások összegét.
• Pénzügyi műveletek bevételei között kell kimutatni:
  • Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége soron

a bankbetétek és az adott kölcsönök után kapott, illetve járó kamatokat.

• Pénzügyi műveletek egyéb bevételei soron:

a devizakészlet/valutakészlet forintra történő átváltásakor a deviza/valuta könyv szerinti értéke és az átváltáskor érvényes deviza/valuta vételi árfolyamon átszámított forintértéke közötti különbözet összegét, ha az utóbbi a magasabb.

• Pénzügyi műveletek ráfordításai között kell kimutatni:
  • Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai soron:

a devizakészlet/valutakészlet forintra történő átváltásakor a deviza/valuta könyv szerinti értéke és az átváltáskor érvényes deviza/valuta vételi árfolyamon átszámított forintértéke közötti különbözet összegét, ha az utóbbi az alacsonyabb.

a valuta- illetve a devizakészletek fordulónapi értékeléséből származó árfolyamveszteségek összege, ha az árfolyamváltozásból származó különbözetek összevont egyenlege jelentős összegű.

A pénzeszközök megjelenése a kiegészítő mellékletben:

• Be kell mutatni, hogy:
  • A tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban mérlegsorból külön-külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal (leányvállalatokkal) szembeni követelés. (Fölérendelt anyavállalat esetén az anya-, leányvállalati minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni.)

A pénzeszközök megjelenése az üzleti jelentésben:

• Ki kell térni:
  • a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra,
  • a várható fejlődésre (a gazdasági környezet ismert és várható fejlődése, a belső döntések várható hatása függvényében).