Az „A” típusú eredménykimutatás

Eredménykimutatás: a vállalkozó tárgyévi mérleg szerint, a vállalkozónál maradó adózott eredményének levezetését – az ellenőrzés megállapításai alapján az előző üzleti évek mérleg szerinti eredményét módosító jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását elkülönítetten – tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a MSZE összetevőit, kialakulását mutatja be.

Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye kétféleképpen állapítható meg:

• összköltség eljárással („A” típusú),
• forgalmi költség eljárással („B” típusú).

Összköltség típusú eredménykimutatás: az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként állapítható meg.

Két módja lehet:

• A változat.
• B változat.

Az összköltség típusú eredménykimutatás jellemzői:

• Egyikről a másikra való áttéréskor biztosítani kell, hogy a tárgyév adataival az előző üzleti év adatai összehasonlíthatók legyenek. A kiegészítő mellékletben tájékoztatást kell adni, és az áttérést indokolni kell.
• Az ellenőrzés által megállapított nem jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák.
• A tételek további tagolása megengedett, amennyiben az egyes tételek további részletezése az eredmény valós értéke kialakulásának megismeréséhez, alátámasztásához ez szükséges.
• Új tételek is felvehetők, ha azok jogszabály szerinti tartalmát az előírt séma szerinti tételek egyikének elnevezése, tartalma sem fedi le
• Az eredménykimutatás arab számmal jelzett tételei egy-egy római számmal jelzett bevétel- illetve ráfordításcsoporton belül összevonhatók, ha:
  • azok összegükben a megbízható és valós összkép szempontjából nem jelentősek,
  • azok összevonása elősegíti a világosság elvének érvényesülését,
  • az összevont tételek és az összevonás indoka a kiegészítő mellékelven bemutatásra kerül.
• Az összevonás nem érintheti a kapcsolt vállalkozásokkal összefüggő tételeket.
• Nem kell feltüntetni azon arab számmal jelzett tételeket, amelyeknél sem az előző üzleti évre, sem a tárgyévre vonatkozóan adat nem szerepel.

Értékesítés nettó árbevétele:

• Az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel csökkentett – áfa nélküli – ellenértéke.
• Tartalmazza:
  • tejesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített vagy a készpénzben kapott ellenértékkel egyező árbevételt,
  • külföldi székhelyű vállalkozásnak vagy fióktelepének teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számlázott elismert értékét,
  • az árbevételbe beszámító árkiegészítést az adóhatósággal történő elszámolás alapján,
  • a pénzügyi lízing keretében a lízingbevevőnek átadott termék, továbbá a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel történő eladáskor az eladott termék számlázott ellenértékét.
• Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni:
  • a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében átadott készletek számlázott, megállapodás, csereszerződés szerinti értékét,
  • értékesített göngyöleg betétdíjas áron számlázott értékét,
  • a jegyzett tőkének tőkekivonással történő leszállításakor a bevont részvények, üzletrészek, vagyoni betétek ellenében átadott készletek számlázott értékét.
• Az értékesítés nettó árbevétele nem tartalmazhatja: az értékesítésről kiállított számlában adott engedmény összegét.
• Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni:
  • a készletértékesítéshez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag adott engedmény helyesbítő számlában rögzített értékét,
  • a készletértékesítéshez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan a visszáru helyesbítő számlában rögzített értékét,
  • értékesített és később visszavett, a két időpont között használt termék visszavételkori piaci értékét, legfeljebb eredeti eladási árát, a szerződés szerinti feltételek teljesülésének későbbi meghiúsulása miatt az eredeti ellenértéknek részben vagy teljesen visszatérített értékét,
  • az értékesített és később visszavett betétdíjas göngyöleg visszavételkori értékét.
• Az értékesítés nettó árbevételét növelő tételként kell elszámolni:
  • a készletértékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag felszámított felár, az eladási árat növelő korrekciók helyesbítő rögzített értékét.
• Belföldi értékesítés árbevétele: a belföldön értékesített készlet, valamint a belföldön teljesített szolgáltatás értéke függetlenül attól, hogy azt forintban, devizában, valutában, vagy importbeszerzéssel egyenlítik ki. Belföld a Magyar Köztársaság területe. A vámszabad és tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét, továbbá a vámszabad és tranzitterületen lévő vállalkozónál a belföldön lévő vállalkozónak, más vámszabad és tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értéke.
• Exportértékesítés árbevétele: készlet, külkereskedelmi áruforgalomban külföldre, illetve külföldön történő értékesítésének, továbbá külföldön végzett szolgáltatásnyújtásnak értéke, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, importbeszerzéssel, vagy forintban egyenlítik ki. Külföld a külföldi gazdasági tevékenységének székhelye, illetve szokásos tartózkodási helye a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli területen van.
• Az exportértékesítés árbevételét csökkenti: a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási költség.

Aktivált saját teljesítmények értéke:

• A saját előállítású eszközöknek az üzleti évben aktivált értéke és a saját termelésű készletek állományváltozása együttes összegét kell kimutatni.

• • Saját előállítású eszközök aktivált értéke: a saját vállalkozásban végzett és az eszközök között állományba vett saját teljesítmények, továbbá a tenyészállattá átminősített növendékállatok, valamint a törvény előírásai szerint az egyéb ráfordítások, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolandó saját előállítású eszközök és saját teljesítmények közvetlen önköltségen számított értéke.
  • Saját termelésű készletek állományváltozása: az üzleti év végi záró állománynak és az üzleti év elejei nyitóállománynak különbözetét kell figyelembe venni.

Egyéb bevételek:

• Olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek.
• Tartalma:
  • káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek,
  • kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összege,
  • behajthatatlannak minősített követelésekre kapott összeg,
  • költségek (ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatás, juttatás összege,
  • termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok által fizetett termék-pályaszabályozás összege,
  • képzett céltartalék összegének felhasználása,
  • költségek ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – az adóhatóságtól megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig igényelt támogatás, juttatás összege,
  • a szerződésen alapuló közvetve kapcsolódó, utólag kapott engedmények szerződés szerinti összegei a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg,
  • eredeti követelést engedményezőnél az átruházott követelésnek az engedményes által elismert értéke a követelés átruházásakor,
  • immateriális jószág, tárgyi eszköz közvetlen értékesítéséből származó bevétel az értékesítéskor,
  • biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig elfogadott, visszaigazolt összeg,
  • halasztott bevételként elhatárolt negatív üzleti, vagy cégértékből az üzleti érvben leírt összeg,
  • kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözetének összege.

Anyagjellegű ráfordítások:

• A vásárolt és felhasznált anyagok értéke, az igénybe vett vásárolt szolgáltatások értéke, az egyéb szolgáltatások értéke, az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke.
• Anyagköltség: az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értéke, továbbá a vásárolt növendék-, hízó- és egyéb állatok bekerülési értéke. A termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó visszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni kell.
• Igénybe vett szolgáltatások értéke: az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értéke.
• Egyéb szolgáltatások értéke: az üzleti évben felmerült, az eszközök bekerülési értékében el nem számolt biztosítási díjat, továbbá a saját előállítású termékeknek a saját kiskereskedelmi egységbe történő kiszállításakor, illetve (saját) üzemben történő felhasználásakor megfizetett adót, járulékot, termékdíjat, a számlázott, a fizetett, a szerződésben meghatározott (számított), a bevallott összegben kell kimutatni.
• Eladott áruk beszerzési értéke: változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési értékét foglalja magában.
  • Növelő tétel: az értékesített betétdíjas göngyölegek bekerülési értéke.
  • Csökkentő tétel: a visszavett betétdíjas göngyölegek bekerülési értéke.
• Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke: a vásárolt és változatlan formában értékesített szolgáltatások bekerülési értékét kell elszámolni az értékesítéskor.

Személyi jellegű ráfordítások:

• Az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összeg, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok.
• Bérköltség: a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, ideértve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is.
• Személyi jellegű egyéb kifizetések: nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek.
• Bérjárulékok: a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, a munkaadói járulék, a szakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások, vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől.

Értékcsökkenési leírás: az immateriális javak és tárgyi eszközök fizikai kopásának, erkölcsi avulásának pénzben kifejezett értékének költségként elszámolt összege.

Egyéb ráfordítások:

• Az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak.
• Tartalma:
  • káreseményekkel kapcsolatos kifizetések,
  • bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítési összege,
  • költségek (a ráfordítások) ellentételezésére adott támogatás, juttatás összege,
  • termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok javára teljesített befizetések összege,
  • költségvetéssel, elkülönített állami pénzalapokkal, helyi önkormányzatokkal elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások összege,
  • külföldön, külföldi telephelyen fizetett, fizetendő nyereségadó összege,
  • közvetve kapcsolódó utólag adott engedmények összege a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg,
  • képzett céltartalékok összege,
  • behajthatatlan követelések leírt összege,
  • immateriális jószág, tárgyi eszköz közvetlen értékesítésekor azok könyv szerinti értéke,
  • hiányzó, a tárgyévben megsemmisült, az állományból kivezetett immateriális jószág, tárgyi eszköz, a készletre vett hulladék anyag, haszonanyag értékével csökkentett könyv szerinti értéke, a hiányzó, megsemmisült, az állományból kivezetett készlet könyv szerinti értéke,
  • eredeti követelést engedményezőnél az átruházott követelésnek a könyv szerinti értéke a könyvelés átruházásakor,
  • értékvesztés összege, ideértve az immateriális javak, a tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenésének összege, a követelések, a készletek elszámolt értévesztésének összege,
  • kereskedelmi áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözetének összege,
  • termeléshez, a tevékenységhez, a szolgáltatáshoz, az értékesítéshez kapcsolódó fogyasztási adó, jövedéki adó összege.

Pénzügyi műveletek bevételei:

• Kapott (járó) osztalék és részesedés: befolyt és járó osztalék, ideértve a kamatozó részvények kamata (a mérlegkészítésig ismertté vált).
• Részesedések, értékesítésének árfolyamnyeresége: a befektetett pénzügyi eszközökből, nettósított elszámolási módszer.
• Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyereségei:
  • hosszú lejáratra adott kölcsönök és tartós hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok kapott (járó) kamatai ilyen értékpapírok eladásakor az eladási árban lévő kamat,
  • tartós hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok eladási árban lévő kamattal csökkentett eladási ár és könyv szerinti érték közötti nyereségjellegű különbség az értékesítéskor, beváltáskor,
  • tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beszerzési árában lévő kamat (csökkentő tétel),
  • tartós, diszkont értékpapírok vételára és névértéke közötti különbözetből, a tárgyévre időarányosan jutó összeg,
  • tartós diszkont értékpapírok előzőek szerint számított „kamattal” csökkentett eladási ára és könyv szerinti értéke közötti nyereségjellegű különbség az értékesítéskor, beváltáskor,
  • pénzügyi lízinggel kapcsolatban kapott, járó kamatok,
  • befektetési jegyek nettó eszköz értéke és névértéke közötti különbözet összegében kapott kamat,
• Egyéb kapott, járó kamatok, kamatjellegű bevételek:
  • forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok kapott, járó kamatai és az értékpapír eladásakor az eladási árban lévő kamat,
  • forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok beszerzési árában lévő kamat (csökkentő tétel),
  • forgatási célú diszkont értékpapírok vételára és névértéke közötti különbözetből a tárgyévre időarányosan jutó összeg,
  • adott kölcsönök, váltókövetelések, pénzeszközök után kapott, járó kamatok (forgóeszközök közötti tételek esetében),
  • valódi penziós ügylet esetén a kifizetett vételár és a visszavásárlási ár közötti különbözet (realizált, vagy időarányos),
  • lezárt kamatfedezeti ügyletek.

• Pénzügyi műveletek egyéb bevételei:
  • forgatási célú részesedések értékesítésekor keletkező árfolyam nyereség,
  • eladáskor a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok eladási árában lévő kamattal csökkentett árfolyamnyereség,
  • beváltáskor a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok névértéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbség,
  • eladáskor a forgatási célú diszkont értékpapírok elszámolt „kamattal” csökkentett árfolyamnyeresége,
  • beváltáskor a forgatási célú értékpapírok vételárában lévő kamat kamatbevételéként elszámolt összegével csökkentett névérték és a vételár közötti különbözet,
  • hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok évente történő tőketörlesztése esetén a törlesztő részben lévő arányos árfolyamnyereség,
  • külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelése során keletkezett nem realizált árfolyamnyereség (ez utóbbi elhatárolandó),
  • névérték alatt vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok időarányos árfolyam-nyeresége,
  • névérték alatt vásárolt hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok elhatárolt árfolyam-nyereségének megszüntetése (csökkentő tétel),
  • kiírt opcióért kapott opciós díj,
  • vásárolt követelések könyv szerinti értékét meghaladó összegben befolyt pénzbevétel összege (csak realizáláskor),
  • vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti nyereségjellegű különbözet,
  • kapott skontó.

Pénzügyi műveletek ráfordításai:

• Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége:
  • befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedések értékesítésének árfolyamvesztesége,
  • befektetett eszköznek minősülő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,
  • kamatozó értékpapírok értékesítésekor az eladási árban kamattal csökkentett eladási ár és könyv szerint érték veszteségjellegű különbözete,
  • kamatozó értékpapírok beváltásakor a névérték és a könyv szerinti érték közötti veszteség jellegű különbözet,
  • befektetési célú diszkont értékpapírok értékesítése esetén az elszámolt kamattal csökkentett eladási ár és a könyv szerinti érték közötti veszteség jellegű különbözet,
  • diszkont értékpapírok beváltásakor a vételárban lévő kamat bevételként elszámolt összegével csökkentett kamat és a veszteség jellegű különbözet.
• Fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások:
  • hosszú, illetve rövid lejáratra kapott kölcsönök, hitelek fizetendő, esedékes, tényleges megfizetett kamatai,
  • hátrasorolt kötelezettségnek minősülő kölcsönök után fizetendő kamatok,
  • kötvénykibocsátás miatti kötelezettségek után fizetendő kamatok,
  • váltótartozások kamatai (kivéve, ha a fizetendő kamat a tárgyi eszköz beszerzéséhez, bekerülési értékébe tartozik, akkor növeli a bekerülési értéket),
  • befektetési jegyeknél a befektetési alapnak történi eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteség,
  • valódi penziós ügylet esetében a befolyt eladási ár és a fizetett visszavásárlási ár közötti negatív különbözet,
  • kamatfedezeti ügylet esetében a lezárt ügyletek teljes vesztesége.
• Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése: veszteségként e pénzügyi eszközök értékvesztéseként elszámolt összeg, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírt összege (ez utóbbi ráfordítást csökkentő tétel).
• Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai:
  • forgatási célú értékpapírokkal kapcsolatos veszteség jellegű tételek (forgatási célú részesedések értékesítésének árfolyamvesztesége is),
  • forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok veszteségei, kamatozó értékpapírok eladásakor, értékesítésekor, az eladási árban lévő kamattal csökkentett eladási ár és a könyv szerinti érték közötti veszteség jellegű különbözet,
  • hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok beváltásakor a névérték és a könyv szerinti érték közötti veszteség jellegű különbözet,
  • forgatási célú diszkont értékpapírok eladásakor elszámolt kamattal csökkentett eladási ár és a könyv szerinti érték közötti veszteség jellegű különbözet, beváltáskor a vételárban lévő kamat bevételként elszámolt értékével csökkentett névérték és a könyv szerinti érték közötti veszteség jellegű különbözet,
  • hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok évente történő tőketörlesztése esetén a törlesztéssel arányos árfolyamveszteség összege,
  • névérték felett vásárolt hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok időarányos árfolyamvesztesége,
  • hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beváltásakor a korábban elhatárolt időarányos veszteség elhatárolt vesztesége,
  • külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek realizált devizaárfolyam vesztesége és a mérlegfordulónapi értékelése során keletkezett összevont árfolyamveszteség, amennyiben az jelentős (csökkenti a korábbi évek mérlegfordulónapon keletkezett összevont, nem realizált árfolyamnyereség elhatárolt összegének felszabadítása,
  • a vásárolt eladási opcióért fizetett opciós díj,
  • vételi opció esetében a le nem hívott vételi opcióért fizetett díj,
  • a forgatási célú értékpapír beszerzéséhez kapcsolódóan felmerült, lehívott vételi opció opciós díja, ha ez utóbbit a vállalkozó a beszerzési értékben nem veszi figyelembe,
  • behajthatatlannak minősített követelés leírt összege,
  • vásárolt követelés azon része, amelyre a befolyt ellenérték nem nyújt fedezetet,
  • vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti veszteség jellegű különbözet,
  • fizetett skontó.

Rendkívüli bevételek:

• Csak a számviteli törvény által külön nevesített tételek.
• Függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a rendes üzletmeneten kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban.
• Elsősorban társaság alapításával, tőkeemeléssel, tőkeleszállítással, átalakulással kapcsolatosan a tulajdonosnál kimutatott bevételjellegű tételeket tartalmaz, amelyek közvetlenül vagy közvetve vagyonváltozást eredményeznek.

• Tartalma:
  • a tulajdonosnál a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak létesítő okiratban meghatározott értéke alapításkor, a jegyzett tőke emelésekor,
  • megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök és átvett kötelezettségek értékének különbözete, ha a kapott eszközök értéke több,
  • tőkekivonással történő tőkeleszállításnál a bevont részesedés névértéke fejében átvett eszközök értéke,
  • átalakuláskor a megszűnt részesedésre jutó saját tőke összege,
  • beolvadáskor a megszűnt részesedésre jutó saját tőke összege,
  • visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonásakor a névérték,
  • tartozásátvállalás során az ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség összege,
  • egyéb vagyonnövekedéssel járó rendkívüli bevételek (pl. térítés nélkül átvett eszközök forgalmi értéke, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök piaci értéke, véglegesen fejlesztési és egyéb célra átvett, pénzügyileg rendezett pénzeszközök, hitelező által elengedett kötelezettség, elévült kötelezettségek összege stb.)

Rendkívüli ráfordítások:

• a tulajdonosnál a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értéke,
• visszavásárolt saját részvény, üzletrész bevonása esetén azok visszavásárlási értéke,
• a tulajdonosnál a Gt jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnt részesedés fejében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözete, ha a kapott eszközérték kevesebb (a felszámolás, végelszámolás befejezésekor),
• jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedés nyilvántartási értéke,
• a tulajdonosnál a Gt jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonással jár, a bevont részesedések könyv szerinti összege,
• térítés nélkül átadott vagyontárgyak nyilvántartási értéke, a felszámított, az átvevő által meg nem térített áfával növelt összegben,
• behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelés könyv szerinti összege,
• térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülés értéke,
• tartozásátvállalás során – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség szerződés szerint összege,
• fejlesztési és egyéb célra véglegesen átadott pénzügyileg rendezett támogatások, juttatások.