A kötelezettségek helye a számlakeret-tükörben:

• 43-47. Kötelezettségek
  • 43. Hátrasorolt kötelezettségek
    • 431. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

• 432. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
• 447. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
• 459. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
• 476. Rövid lejáratú egyéb kötelezettségek munkavállalókkal és tagokkal szemben

• • • 433. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben
  • 44. Hosszú lejáratú kötelezettségek
    • 441. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
    • 442. Átváltoztatható kötvények
    • 443. Tartozások kötvénykibocsátásból
    • 444. Beruházási és fejlesztési hitelek
    • 445. Egyéb hosszú lejáratú hitelek
    • 446. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

• • • 448. Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek
    • 449. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
  • 45-47. Rövid lejáratú kötelezettségek
    • 451. Rövid lejáratú kölcsönök
    • 452. Rövid lejáratú hitelek
    • 453. Vevőktől kapott előlegek
    • 454. Szállítók
    • 455. Beruházási szállítók
    • 456. Faktoring tartozások
    • 457. Váltótartozások
    • 458. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

• • • 461. Társasági adó elszámolása
    • 462. Személyi jövedelemadó elszámolása
    • 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek
    • 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése
    • 465. Vám- és pénzügyőrség elszámolási számla
    • 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó
    • 467. Fizetendő általános forgalmi adó
    • 468. Általános forgalmi adó elszámolási számla
    • 469. Helyi adók elszámolásai számla
    • 471. Jövedelem elszámolási számla
    • 472. Fel nem vett járandóságok
    • 473. Társadalombiztosítási kötelezettség
    • 474. Elkülönített alapokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségek
    • 475. Vagyonkezelő szervezetekkel szembeni kötelezettségek

• • • 477. Határidős, opciós és swap ügyletekkel kapcsolatos kötelezettségek
    • 478. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos kötelezettségek
    • 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek

A kötelezettségek helye a mérlegben (zárójelben a „B” változatban):

• F. Kötelezettségek (H.)
  • I. Hátrasorolt kötelezettségek (II.)
    • 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

• 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
• 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

• • • 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben
  • II. Hosszú lejáratú kötelezettségek (I.)
    • 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
    • 2. Átváltoztatható kötvények
    • 3. Tartozások kötvénykibocsátásból
    • 4. Beruházási és fejlesztési hitelek
    • 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek
    • 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

• • • 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
  • III. Rövid lejáratú kötelezettségek (D.)
    • 1. Rövid lejáratú kölcsönök

ebből: az átváltoztatható kötvények

• • • 2. Rövid lejáratú hitelek
    • 3. Vevőktől kapott előlegek
    • 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
    • 5. Váltótartozások
    • 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

• 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

• • • 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

A hosszú lejáratra kapott kölcsönöktől elkülönítetten kell kimutatni a részvénnyé átváltoztatható kötvények miatti, továbbá a vállalkozó által kibocsátott egyéb kötvények miatti kötelezettségeket.

Kötelezettségek: azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak. A kötelezettségek hátrasorolt, hosszú és rövid lejáratúak. [Szt. 42 § (1)]

Hosszú lejáratú kötelezettség: a hitelezővel kötött szerződés szerint az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (kötvénykibocsátás is) és hitel, a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség. [Szt. 42 § (2)]

Rövid lejáratú kötelezettség: az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is (ez utóbbiak összegét a kiegészítő mellékletben részletezni kell). Ide tartoznak a vevőtől kapott előleg, az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettség, a váltótartozás, a fizetendő osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség. [Szt. 42 § (3)]

Hátrasorolt kötelezettség: itt kell kimutatni minden olyan kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak, és a vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe, valamint a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll. Azt a vállalkozó felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell kiegyenlíteni, a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövőbeni eseményektől függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges. [Szt. 42 § (4)]

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettség: itt kell kimutatni a lízingbevevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbeadó (helyette az eladó) által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget, valamint a kincstári vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettséget. [Szt. 42 § (5)]

Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben: azokat a kötelezettségeket tartalmazza, amelyeknél a pénzértékben kifejezett fizetési kötelezettségek lejárata az egy évet meghaladja, ideértve az átváltoztatható kötvények miatti, továbbá az egyéb kötvénykibocsátásból származó kötelezettségeket is, ha azok pénzügyi rendezése a tárgyévet követő évben még nem esedékes. [Szt. 42 § (7)]

Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben: tartalmaz minden olyan egyéb részesedési viszonyban lévő hitelezővel szembeni, egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettséget, amely nem kapcsolt vállalkozással szembeni kötelezettség, ha pénzügyi rendezése a tárgyévet követő évben még nem esedékes. [Szt. 42 § (8)]

Egyéb rövid lejáratú kötelezettség: itt kell kimutatni különösen a munkavállalókkal, a költségvetéssel, az önkormányzatokkal kapcsolatos elszámolásokat, továbbá a jogerős határozattal előírt kötelezettségeket is. Valamint a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe itt köteles kimutatni a külföldi székhelyű vállalkozással vagy annak más fióktelepével szembeni kötelezettségeit, ideértve azokat a tételeket is, amikor a fióktelep megrendelői az ellenértéket közvetlenül a külföldi székhelyű vállalkozásnak, vagy más fióktelepének fizetik meg, illetve a fióktelep olyan kötelezettségét, amelyet a külföldi székhelyű vállalkozás, vagy annak más fióktelepe közvetlenül egyenlít ki.

Rövid lejáratú kötelezettség: itt kell kimutatni valódi penziós ügylet esetén a határidős visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszköz befolyt eladási árát, illetve a határidős viszonteladási kötelezettség mellett vásárolt eszköz befolyt viszonteladási árát, továbbá a határidős és opciós ügyletek esetén a kapott letétek, árkülönbözetek összegét, amíg az ügylet le nem zárul. [Szt. 43 § (2)]

A devizajogszabályok előírásai figyelembevételével pénzügyileg nem rendezendő követeléseket és kötelezettségeket év végén egymással szemben össze kell vezetni és a forintban mutatkozó különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni.

A kötelezettségek főkönyvi elszámolása:

• Hosszú lejáratú kötelezettségek:
  • Kötvénykibocsátás, ha a névérték alacsonyabb, mint a befolyt ellenérték
    • T 385 – K 443 (névérték),
    • T 385 – K 97 (befolyt összeg és a névérték különbsége),
  • Kötvénykibocsátás, ha a névérték magasabb, mint a befolyt ellenérték
    • T 385 – K 443 (befolyt összeg),
    • T 87 – K 385 (befolyt összeg és a névérték különbsége),
    • T 532 – K 38 (kapcsolódó tétel: megbízási és lebonyolítási díj),
  • A törlesztések elszámolása
    • T 443 – K 38 (a törlesztő részlet összege),
  • Kötvénykibocsátás kamatának elszámolása:
    • T 872 – K 38 (fizetett kamatok),
    • T 872 – K 482 (az üzleti évet terhelő időarányos kamat),
    • T 16 – K 38 (üzembe helyezésig felszámított kamat),
• Rövid lejáratú kötelezettségek:
  • Szállítói kötelezettség állományba vétele
    • T 21-22 – K 454 (számla szerinti összeg),
    • T 466 – K 454 (előzetesen felszámított ÁFA),
    • T 454 – K 21-22 (engedmény, visszáru),
    • T 454 – K 466 (helyesbítő számla alapján),
  • Importbeszerzés
    • T 16 – K 455 (számla szerinti összeg),
    • T 16 – K 465 (vámterhek),
    • Kapcsolódó tétel: import ÁFA elszámolása
      • T 368 – K 465 (vámhatározat alapján),
      • T 466 – K 368 (pénzügyi rendezés után),
• Kötelezettségek pénzügyi rendezése:
  • T 43-45 – K 38 (kifizetett összeg),
  • Kapcsolódó tétel: árfolyam különbözet elszámolása
    • T 43-45 – K 976 (árfolyamnyereség),
    • T 876 – K 43-45 (árfolyamveszteség),
• Barter elszámolása:
  • T 368 – K 317 (első teljesítéskori árfolyamon nyilvántartott értéke),
  • T 4542 – K 368 (első teljesítéskori árfolyamon nyilvántartott értéke),
• Kötelezettségek elengedése:
  • T 43-45 – K 98 (elengedett kötelezettség összege),
  • Kapcsolódó tétel: időbeli elhatárolás elszámolása
    • T 989 – K 483 (eszközhöz kapcsolódó összeg),
    • T 483 – K 989 (az eszköz költségként, ráfordításként történő elszámolásakor az elhatárolás megszüntetése),
• Vevőktől kapott előlegek:
  • T 38 – K 453 (jóváírt összeg),
  • T 368 – K 467 (az előleg fizetendő ÁFA tartalma),
  • T 453 – K 31 (a kapott előlegek összege),
  • T 467 – K 368 (fizetendő ÁFA),
  • Kapcsolódó tétel: árfolyam különbözet elszámolása

• Váltótartozás elszámolása:
  • T 454 – K 457 (könyv szerinti érték),
  • T 392 – K 457 (a váltó kamattartalma),
  • Kapcsolódó tétel: az üzleti évet terhelő kamat elszámolása
    • T 872 – K 392 (időarányos kamat),
• Munkavállalókkal szembeni kötelezettségek (26/A tételben).

A kötelezettségek analitikus nyilvántartása:

• A kötelezettségekről egyedi nyilvántartást kell vezetni, amelyben célszerű elkülöníteni a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szembeni tételeket.
• A nyilvántartást úgy kell kialakítani és vezetni, hogy a gazdálkodó a fizetési kötelezettségeinek határidőre eleget tudjon tenni, valamint a nyilvántartás a mérleg alátámasztását szolgáló leltár összeállításához is pontos információt adjon.
• A kapott hitelek, kölcsönök analitikus nyilvántartásának tartalmaznia kell:
  • a hitelt, kölcsönt folyósító azonosítására szolgáló adatokat (pl. megnevezés, szerződésszám, stb.),
  • a folyósítás időpontját, összegét, (deviza összegét, árfolyamát),
  • a törlesztések feltételeit, (időpontját, összegét),
  • a kamatfeltételeket,
  • a mérlegfordulónapi árfolyamot, az átértékelés összegét forintban.
• A vevőktől kapott előlegek analitikus nyilvántartásában a szállítónál ismertetett adatokon túl célszerű rögzíteni, hogy:
  • milyen ügylethez kapcsolódik az előleg,
  • annak mi a teljesítési időpontja.
• A személyi jövedelmek analitikus nyilvántartásainak a következőket kell tartalmaznia:
  • az állományban lévők és az állományon kívüliek keresetének és egyéb kifizetéseinek összegét,
  • azokból levont SZJA előleg, nyugdíj- és egészségbiztosítási. járulék, magán-nyugdíjpénztári befizetések, munkavállalói járulék, és egyéb jogcímeken történt levonások összegét,
  • a munkavállalók után a munkáltató által befizetett munkaadói járulék, nyugdíj-és egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, magán-nyugdíjpénztári befizetések, szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, és az egyéb jogcímeken történt levonások összegét.
• A költségvetéssel kapcsolatos analitikus nyilvántartásokat évenként, elkülönítetten célszerű kialakítani és vezetni, a következő bontásban:
  • társasági adó és osztalékadó, személyi jövedelemadó, általános forgalmi adó,
  • fogyasztási adó, jövedéki adó
  • munkaadói járulék, munkavállalói járulék, szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás,
  • egészségbiztosítási járulék, nyugdíjbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás,
  • helyi iparűzési adó, építményadó, telekadó, kommunális adó, gépjárműadó, idegenforgalmi adó,
  • adóbírság, mulasztási bírság, késedelmi kamat, önellenőrzési pótlék.

A kötelezettségekkel kapcsolatos főbb dokumentumok:

• szállítási szerződések,
• szolgáltatási szerződések,
• vállalkozási szerződések,
• hitel- és kölcsönszerződések,
• munkaviszonnyal kapcsolatos szerződések,
• megbízási szerződések,
• határozatok (bírósági, adóhatósági).

A kötelezettségek alapbizonylatai:

• számla, egyszerűsített számla (készpénzfizetési számla),
• számlát helyettesítő okmány,
• bírósági, adóhatósági határozat,
• feladások, belső számítások.

A kötelezettségek leltározása:

• Minden üzleti évben a mérleg fordulónappal egyeztetéssel kell elvégezni.
• A leltározás a mérleg fordulónapjára vonatkozóan az egyeztető levelek, adófolyószámla kivonatok alapján, a főkönyv, az analitika és a bevallások egyeztetésével történik.

A kötelezettségek kapcsolata az eredménykimutatással:

• Az eredmény-kimutatásban a kötelezettségeknek csak a hatásai érvényesülnek, a tárgyidőszakban elszámolt költségek (ráfordítások), valamint árbevételek (bevételek) helyesbítő tételként az időbeli elhatárolás elvéből következően.
• Összköltség eljárással „A” változat:
  • Értékesítés nettó árbevétele
  • Egyéb bevételek
  • Anyagjellegű ráfordítások
  • Személyi jellegű ráfordítások
• Forgalmi-költség eljárással „A” változat:
  • Értékesítés közvetlen költségei
  • Értékesítés közvetett költségei
  • Egyéb ráfordítások
  • Pénzügyi műveletek bevételei
  • Pénzügyi műveletek ráfordításai
  • Rendkívüli bevételek
  • Rendkívüli ráfordítások

A kötelezettségek megjelenése a kiegészítő mellékletben:

• A kiegészítő mellékletben be kell mutatni:
  • A hátrasorolt kötelezettségek, tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben anyavállalattal szembeni és leányvállalattal szembeni részét (fölérendelt anyavállalat esetén az anya-, leányvállalati minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni).
  • A mérlegben kimutatott kötelezettségekből azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyeknek a hátralévő futamideje több mint 5 év.
  • Azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek zálogjoggal, vagy hasonló jogokkal biztosítottak, feltűntetve a biztosítékok fajtáját és formáját.
  • Azoknak a pénzügyi kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek a pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelentőséggel bírnak, de amelyek a mérlegben nem jelennek meg, különös tekintettel
    • a jövőbeni nyugdíjfizetési,
    • végkielégítési kötelezettségek,
    • a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek összegére.
  • A függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségvállalások összegét fajtánkénti részletezésben.
• Ezeken belül külön kell bemutatni ügyletfajtánként (az ügylet tárgya szerint):
  • a mérleg fordulónapjáig le nem zárt határidős, opciós ügyletek,
  • a swap ügyletek határidős részének szerződés szerinti értékét (kötési árát, árfolyamát),
  • az eredményre és a Cash Flow-ra gyakorolt várható hatását,
  • külön feltüntetve az üzleti év eredményében már figyelembe vett hatásukat,
  • fedezeti és nem fedezeti célú, tőzsdén és tőzsdén kívül kötött, elszámolási, illetve leszállítási ügyletek részletezésben.
• Be kell mutatni továbbá:
  • a környezetvédelmi kötelezettségek,
  • a környezet védelmét szolgáló jövőbeni költségek fedezetére a tárgyévben, illetve az előző üzleti évben képzett céltartalék összegét,
  • a tárgyévben, illetve az előző üzleti évben környezetvédelemmel kapcsolatosan elszámolt költségek összegét,
  • a kötelezettségek között ki nem mutatott környezetvédelmi, helyreállítási kötelezettségek várható összegét.
• Ha a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél, a visszafizetendő összeget a mérlegben – jogcímének megfelelően – a kötvénykibocsátás miatti tartozások, az egyéb kötelezettségek, vagy a váltótartozások között kell kimutatni a kötelezettség visszafizetésének időpontjáig, és a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

A kötelezettségek megjelenése az üzleti jelentésben:

• Az üzleti jelentésben ki kell térni:
  • a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra,
  • a környezetvédelemnek a vállalkozó pénzügyi helyzetét meghatározó, befolyásoló szerepét, a vállalkozó környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségét.