2011. január 13. Terv szerinti értékcsökkenés
Felső határ: alapítás-átszervezés aktivált értéke, kísérleti fejlesztés aktivált értéke esetében maximum 5 év
Egyösszegű elszámolás: 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek esetében (a vállalkozó döntésétől függően)
Egyéb feltétel: alapítás-átszervezés aktivált értéke, kísérleti fejlesztés aktivált értéke esetében a tevékenység befejezése
Terven felüli értékcsökkenés és visszaírása
Kísérleti fejlesztés aktivált értéke, a vagyoni értékű jogok, a szellemi termékek és az üzleti vagy cégérték esetében számolandó el.
Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális javaknál elszámolni akkor, ha
a) az immateriális javak közé tartozó eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke,
b) az immateriális jószág értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan,
c) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető,
d) a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz.
e) az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke – a
2011. január 12. A kísérleti fejlesztés [1] aktivált értéke a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülő, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan számlázott összeg és a saját tevékenység során felmerült közvetlen önköltségbe tartozó költség, amely aktiválható termékben – szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet – nem vehető számításba, mivel a létrehozott termék piaci – várható piaci – árát meghaladja. A kísérleti fejlesztés állományba vett aktivált értéke nem haladhatja meg azt az összeget, ami várhatóan megtérül a kapcsolódó jövőbeni gazdasági haszonból a további fejlesztési költségek, a várható termelési költségek, illetve a termék értékesítése során közvetlenül felmerülő költségek levonása után.
Kísérleti fejlesztés aktivált értékeként mutatható ki: a megkezdett, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig be nem fejezett kísérleti fejlesztés – a jövőben várhatóan megtérülő – közvetlen költsége is.
Ebben az esetben a kísérleti fejlesztés aktivált értéke nemcsak a kísérleti fejlesztés többletköltségeit foglalja magában, hanem azon termékek közvetlen költségeit is, amelyeket csak később, a kísérleti fejlesztés befejezésekor lehet a készletek, a tárgyi eszközök, a szellemi termékek között állományba venni a kísérleti fejlesztés aktivált értékének csökkentésével.
Az alap [2]– és alkalmazott [3] kutatás költségei, valamint a kísérleti fejlesztés közvetett és általános
2011. január 11. A költségelszámolás lehetőségeinek összefoglalása
A költségelszámolás lehetőségei:
I./1. A vállalkozó a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztályban könyveli, termék-előállítással nem foglalkozik, saját termelésű készlete nincs. I./2. A vállalkozó a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztályban könyveli, termék-előállítással foglalkozik, saját termelésű készlete van, a saját termelésű készleteiről folyamatos nyilvántartást nem vezet. I./3. A vállalkozó a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztályban könyveli, termék-előállítással foglalkozik, saját termelésű készlete van, a saját termelésű készleteiről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, a közvetlen és a közvetett költségeket nem különíti el egymástól. I./4. A vállalkozó a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztályban könyveli, termék-előállítással foglalkozik, saját termelésű készlete van, a saját termelésű készleteiről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, a közvetlen és a közvetett költségeket elkülöníti egymástól. I./5. A vállalkozó a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztályban könyveli, termék-előállítással foglalkozik, saját termelésű készlete van, a saját termelésű készleteiről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, elsődlegesen elszámolási egységáron, a közvetlen és a közvetett költségeket elkülöníti egymástól, az értékadatokat folyamatosan a ténylegesre módosítja. I./6. A vállalkozó a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztályban könyveli, termék-előállítással foglalkozik, saját termelésű készlete van, a saját termelésű készleteiről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást
2011. január 11. Értékelemzés: egy módszeres költségcsökkentési eljárás, amelynek célja a felesleges költségek csökkentése. Az értékelemzés olyan elemzési módszer, amelynél a tevékenységet a funkciókra összpontosítják. Újszerű gondolkodási módot alakít ki, és az a célja, hogy a kérdéses tárgy, folyamat, vagy ezek részeinek funkcióit a legkisebb költségek mellett teljesítsék.
Az értékelemzési módszernél általában három kérdésre kell a vizsgált téma funkciójával kapcsolatban választ adni:
a funkció megnevezése, jelenleg mi ennek a funkciónak a költsége, a jelenlegi funkciót mivel lehetne helyettesíteni.
Az értékelemzési módszert előkészítő tevékenység feladatai közé tartoznak:
ki kell jelölni az értékelemzési munkát koordináló dolgozókat, meg kell határozni az értékelemzés témáját (pl.: gyártási módok, szolgáltatások, tevékenységek), milyen eredményt, költségcsökkentést kívánunk elérni, az elemzési munkát végző dolgozók kijelölése, határidők kijelölése az elvégzendő feladatokra.
Az értékelemzési munka felöleli:
a tájékozódást (funkciók meghatározását és a jelenlegi költségek vonzatának ismeretét), megoldási változatok önköltségének meghatározását és ezekből a legkedvezőbb kiválasztását, a megvalósítás bevezetésének időpontját, az ehhez szükséges dokumentumok és zárójelentés elkészítését.
Általános költségek csökkentésének lehetőségei:
Az általános költségek csökkentésére különösen a nyugati államokban különböző elemzési módszerek alakultak ki. Ezek közül a legismertebbek a következők: ZBB= Zero Base Budgeting (Nulla bázisú költségtervezés) OVA= Overhand Value Analysis (Általános költség elemzése) AWA=
2011. január 11. A fedezeti költség-számítás összefoglaló neve azoknak a részköltség-számításon alapuló költség- és eredményszámítási eljárásoknak, amelyek témájukat tekintve öt soron vezetik le az eredményt; kétféle költségcsoporttal számolnak, és az állandó jellegű költséget nem osztják fel a termékekre.
A kétféle költségcsoport:
Proporcionális jellegű költség: Úgy mozog, mint az árbevétel, mert az fejezi ki a volumenváltozást. Fix jellegű költségek: Változatlan marad a volumen változásától. Nem osztja fel a fix, általános költséget a vállalkozás, ha azt akarja megtudni, hogy a sokféle termék közül melyik a gazdaságosabb és melyik a kevésbé gazdaságos.
Az öt soros séma:
Árbevétel Proporcionális jellegű (változó) költségek Fedezeti összeg Fix jellegű (állandó) költségek Eredmény
Árbevétel: nettó árbevétel, amely általános forgalmi adót nem tartalmaz.
Változó költségek:
Azok a költségek, amelyek a termelés volumenének változásával együtt valamilyen irányban, illetve mértékben változnak: összes közvetlen költség, proporcionális költség, összes közvetlen költség és a gépköltség együttes összege, szűkített önköltség (közvetlen önköltség + üzemi általános költségek).
Állandó költségek:
Az idő függvényében változnak: számított állandó költség, az összes közvetetten elszámolt általános költség, gépköltség kivételével az összes általános költség, a központi irányítás és az elkülönített költségek együttes összege.
  Számvitel  Adó, elemzés, Fed, Fedezeti pont, Gazdaság, Mutató, piac, piaci
2011. január 11. Az egységes számlakeret célja:
A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés a Számviteli törvényben előírt beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja. A Szt. 160 §-a elrendeli az egységes számlakeret alkalmazását, meghatározza az egyes számlaosztályok tartalmát. 1-4. számlaosztály: mérlegszámlák (1-3. eszközszámlák, 4. forrásszámlák). 5-7. számlaosztály: költségszámlák. 8-9. számlaosztály: eredményszámlák. 0. számlaosztály: technikai számlák.
Az egységes számlakeret tartalma:
1. számlaosztály: Immateriális javak, tárgyi eszközök (ideértve az üzembe nem helyezett beruházásokat és a tenyészállatokat is) és befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartására szolgál. Itt kell kimutatni a befektetett eszközök meghatározott körére vonatkozó értékhelyesbítés összegeit is. 2. számlaosztály: A vásárolt és a saját előállítású készleteket tartalmazza. Itt találjuk az anyagkészleteket, közöttük az egy éven belül elhasználódó, de több termelési vagy forgalmi folyamatot kiszolgáló anyagi eszközöket is. A vásárolt készletek között kell kimutatni az eladásra szánt árukészleteket, göngyölegeket és közvetített szolgáltatásokat. A saját termelésű készletek között kell kimutatni a növendék-, hízó- és egyéb állatok, a befejezetlen és félkész termékek, továbbá a késztermékek készleteit. 3. számlaosztály: A készletek kivételével a forgóeszközöket tartalmazza. Itt találhatók a vevőkkel, a váltókkal, a jegyzett, de még be nem fizetett tőkével, az alapítókkal, az adósokkal, a munkavállalókkal és a tagokkal, az
2011. január 11. Statikus mérlegelmélet:
Megalkotója: Nicklisch. Elsődleges feladat: a vállalati vagyon meghatározása. Az eredmény megállapítását csak másodlagosnak tekinti, ha a vagyon reális értékelése megtörtént, akkor ebből adódik a reális eredményérték is. Jellemzői: elsősorban a vagyon összetételét és beszerzését mutatja meg, adott időszak eredménye: a vagyoni helyzet változása, vagyontárgyak = likvidációs tételek, úgy értékeli, hogy az adott időpontra vonatkozóan mennyit ér a vagyon, értékesítési szempontból (napi eladási árat alkalmaz) Érdeme: első igazi mérlegséma, amely az eszköz – forrás csoportokat megfelelően csoportosította Fő szerkezetét ma is használjuk: Eszköz – 1. csoport: Befektetett vagyon Forrás – 1. csoport: Tőke (eredmény nélkül) Eszköz – 2. csoport: Forgóvagyon Forrás – 2. csoport: Tartalékok Eszköz – 3. csoport: Egyéb vagyonelemek Forrás – 3. csoport: Kötelezettségek Eszköz – 4. csoport: Tiszta veszteség Forrás – 4. csoport: Egyéb tehertételek Forrás – 5. csoport: Tiszta nyereség Probléma: a tevékenység eredménye szempontjából téves információt ad, egyben mutatja ki a realizált és a nem realizált eredménytételeket. Hügli továbbfejlesztette: realizált és nem realizált eredményre bontotta, de az összetétel nem derül ki a statikus mérlegből.
Dinamikus mérlegelmélet:
Megalkotója: Schmalenbach (1919). Az eszközöket – forrásokat még el nem számolt ráfordításként, illetve teljesítményként értékeli. Alapelve: ha minden eszközt – forrást felhasználnánk, illetve teljesítésre
2011. január 11. A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem:
Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát, vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. A gazdasági események folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági eseményre vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak. A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következőket is: a pénzeszközöket érintő gazdasági események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell; az egyéb gazdasági események bizonylatainak adatait a gazdasági események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve, más jogszabály eltérő rendelkezésekor), legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni. A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi, vagy gépi) technikájától, logikailag zárt rendszerrel biztosítani
2011. január 11. Könyvvezetési kötelezettség:
A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről – a törvényben rögzített szabályok szerint – folyamatosan nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év végével lezárja. A könyvvezetés az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében, csak magyar nyelven történhet.
Kettős könyvvitelt köteles vezetni minden vállalkozó (kivéve az egyszerűsített beszámolót készítő vállalkozó), a Magyar Nemzeti Bank, továbbá a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a biztosító intézet, egyéb szervezet, ha ezt kormányrendelet előírja.
A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, használatában, illetve a tulajdonában levő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja.
Az egységes számlakeret: célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa a törvény szerinti, illetve a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat.
Számlaosztályok:
1 – 4. számlaosztály: mérlegszámlák 1 – 3. számlaosztály: eszközszámlák 1-es számlaosztály: az immateriális
2011. január 11. Könyvvezetés: az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év végével lezárja.
Egyszerűsített beszámolót készíthet:
iskolai szövetkezet, jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség, jogi személyiség nélküli GT, ha: a törvény hatálybalépésekor is ezt készíti és a vállalkozási tevékenységéből származó éves nettó árbevétele – két egymást követő évben – nem haladja meg az 50 millió Ft-ot, függetlenül a foglalkoztatottak létszámától és a mérlegfő-összegtől.
Egyszeres, vagy kettős könyvvitelt vezethet (kormányrendelettől függően):
államháztartás szervezetei, MNB, hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, biztosító intézet, egyéb szervezet, gazdálkodó, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény.
Kettős könyvvitel:
Köteles vezetni minden olyan vállalkozó, aki nem egyszeres könyvvitelt vezet. (készít: összevont konszolidált éves beszámolót, vagy éves beszámolót, vagy egyszerűsített beszámolót). A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja. Egységes számlakeret: célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes
|
|
Legfrissebb hozzászólások