Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

A kísérleti fejlesztés [1] aktivált értéke a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülő, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan számlázott összeg és a saját tevékenység során felmerült közvetlen önköltségbe tartozó költség, amely aktiválható termékben – szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet – nem vehető számításba, mivel a létrehozott termék piaci – várható piaci – árát meghaladja. A kísérleti fejlesztés állományba vett aktivált értéke nem haladhatja meg azt az összeget, ami várhatóan megtérül a kapcsolódó jövőbeni gazdasági haszonból a további fejlesztési költségek, a várható termelési költségek, illetve a termék értékesítése során közvetlenül felmerülő költségek levonása után.

Kísérleti fejlesztés aktivált értékeként mutatható ki: a megkezdett, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig be nem fejezett kísérleti fejlesztés – a jövőben várhatóan megtérülő – közvetlen költsége is.

Ebben az esetben a kísérleti fejlesztés aktivált értéke nemcsak a kísérleti fejlesztés többletköltségeit foglalja magában, hanem azon termékek közvetlen költségeit is, amelyeket csak később, a kísérleti fejlesztés befejezésekor lehet a készletek, a tárgyi eszközök, a szellemi termékek között állományba venni a kísérleti fejlesztés aktivált értékének csökkentésével.

Az alap [2]– és alkalmazott [3] kutatás költségei, valamint a kísérleti fejlesztés közvetett és általános költségei nem aktiválhatók az immateriális javak közé.

Az a követelmény, hogy a kísérleti fejlesztés költségei várhatóan megtérülnek, a tevékenység kezdetén magától értetődően teljesíthetőnek minősül (e nélkül nem kezdenének a tevékenységbe). A későbbiek során azonban kiderülhet, hogy a kísérlet eredménytelen, ezért le kell zárni. Ilyen esetben az eddig az időpontig aktivált (immateriális javak között kimutatott) értéket a könyvekből ki kell vezetni (az egyéb ráfordítások közé).

A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként kizárólag olyan összeg mutatható ki, amely aktiválható eszközben nem vehető számításba. A több évig tartó kísérlet esetén előfordul, hogy a végeredmény – szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet – a téma lezárásakor aktiválható, értékét ekkor tudja a vállalkozó megállapítani. Ez azt is jelenti, hogy a kísérleti fejlesztés évenként aktivált értéke tartalmazta az eszköz(ök) költségeit is. Ebben az esetben a téma lezárásakor kell a kísérleti fejlesztés költségei közül az előállított eszköz piaci, illetve várható piaci értékét meg nem haladó előállítási költségét átvezetni a megfelelő eszköz számlára. Ezt követően a kísérleti fejlesztés költségei megegyeznek az eszköz értékét meghaladó költségekkel.

Figyelem! Az alapítás-átszervezés aktivált értékénél leírtakkal azonos módon a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt (értékcsökkenésként el nem számolt) összeg is csökkenti a jegyzett tőkén felüli vagyoni fedezetet, így pl. osztalékfizetésnél korlátot jelent.

[1] Kísérleti fejlesztés: Olyan a kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó, rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése vagy a már létrehozottak vagy bevezetettek lényeges javítása.

[2] Alapkutatás: Olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül.

[3] Alkalmazott kutatás: Új ismeretek megszerzésére irányuló eredeti vizsgálat, amelyet elsődlegesen valamely konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek.