Számlarend

Az egységes számlakeret célja:

• A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés a Számviteli törvényben előírt beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja.
• A Szt. 160 §-a elrendeli az egységes számlakeret alkalmazását, meghatározza az egyes számlaosztályok tartalmát.
• 1-4. számlaosztály: mérlegszámlák (1-3. eszközszámlák, 4. forrásszámlák).
• 5-7. számlaosztály: költségszámlák.
• 8-9. számlaosztály: eredményszámlák.
• 0. számlaosztály: technikai számlák.

Az egységes számlakeret tartalma:

• 1. számlaosztály:
  • Immateriális javak, tárgyi eszközök (ideértve az üzembe nem helyezett beruházásokat és a tenyészállatokat is) és befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartására szolgál.
  • Itt kell kimutatni a befektetett eszközök meghatározott körére vonatkozó értékhelyesbítés összegeit is.
• 2. számlaosztály:
  • A vásárolt és a saját előállítású készleteket tartalmazza.
  • Itt találjuk az anyagkészleteket, közöttük az egy éven belül elhasználódó, de több termelési vagy forgalmi folyamatot kiszolgáló anyagi eszközöket is.
  • A vásárolt készletek között kell kimutatni az eladásra szánt árukészleteket, göngyölegeket és közvetített szolgáltatásokat.
  • A saját termelésű készletek között kell kimutatni a növendék-, hízó- és egyéb állatok, a befejezetlen és félkész termékek, továbbá a késztermékek készleteit.
• 3. számlaosztály:
  • A készletek kivételével a forgóeszközöket tartalmazza.
  • Itt találhatók a vevőkkel, a váltókkal, a jegyzett, de még be nem fizetett tőkével, az alapítókkal, az adósokkal, a munkavállalókkal és a tagokkal, az állami költségvetéssel és az egyéb szervezetekkel szembeni követelések, értékpapírok, pénzeszközök, továbbá az aktív időbeli elhatárolások számlái.
• 4. számlaosztály:
  • Az eszközök forrásait tartalmazza.
  • Idetartoznak a saját tőke, a céltartalékok, a hátrasorolt, a hosszú és a rövid lejáratú kötelezettségek, valamint a passzív időbeli elhatárolások.
• 5. számlaosztály:
  • A költségeket költségnem szerint csoportosítva tartalmazza.
  • Ezek: az anyagköltség, az igénybe vett szolgáltatások, az egyéb szolgáltatások, a személyi jellegű ráfordítások és az értékcsökkenési leírás.
  • Összköltség eljárású eredmény-kimutatás készítése esetén külön kell kimutatni a saját előállítású eszközök aktivált értékének (SEEAÉ) változását, és a saját termelésű készletek állományváltozását (STKÁV).
• 6. számlaosztály: Költséghelyek, általános költségek számláit tartalmazza.
• 7. számlaosztály: Tevékenységek költségei számláit tartalmazza.

• 8. számlaosztály:
  • Tartalma eltérő a választott eredménykimutatás módszerétől függően.
  • Összköltség eljárással készülő eredménykimutatás esetén tartalmazza:
    • az anyagjellegű ráfordításokat (81),
    • a személyi jellegű ráfordításokat (82),
    • az értékcsökkenési leírást (83).
  • Forgalmi-költség eljárással készülő eredménykimutatás esetén tartalmazza:
    • az értékesítés elszámolt közvetlen önköltségét (811, 831),
    • az eladott áruk beszerzési értékét (812, 832),
    • az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét (813, 833),
    • az értékesítés közvetett költségeit (85).
  • Mindkét eljárással készülő eredménykimutatás esetén tartalmazza:
    • az egyéb ráfordításokat (86),
    • a pénzügyi műveletek ráfordításait (87),
    • a rendkívüli ráfordításokat (88),
    • az eredményt terhelő adót (társasági adó) (891).
• 9. számlaosztály:
  • Itt kell kimutatni az értékesítés nettó árbevételét, az egyéb bevételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit és a rendkívüli bevételeket.
• 0. számlaosztály:
  • Olyan nyilvántartási számlákat tartalmaz, amelyeken a kimutatott tételek az adott üzleti év mérleg szerinti eredményét és a saját tőke összegét nem befolyásolják.
  • Ilyen tételek például: a bérmunkára átvett anyagok, a bérbe vett eszközök, a leírt követelések nyilvántartása stb.
  • Itt kell kimutatni a mérlegen kívüli tételeket is:
    • Függő kötelezettségek,
    • Biztos (jövőbeni) kötelezettségek, külön kiemelve a határidős, az opciós ügyletek és a swap határidős részének szerződés szerinti összegét mindaddig, amíg le nem zárultak.

A számlarendet a Számviteli törvény alapján a gazdálkodó köteles a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül, az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre áttérő gazdálkodó az áttérés időpontjáig elkészíteni. E törvény változása esetén a számlarend szükséges módosítását a törvényi változás hatálybalépését követő 90 napon belül kell elvégezni.

A számlarend követelményrendszere:

• A vállalkozás számlarendjének meg kell felelnie a törvényben rögzített alapelveknek, biztosítani kell az éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló készítéséhez szükséges adatokat.
• A számlarendnek olyan részletezésben kell készülnie, amely folyamatosan és egy-egy időszakot lezárva minden szükséges információt biztosít, tükrözi a vállalkozás számviteli politikáját.
• Kialakításánál gondoskodni kell annak világosságáról és a következetesség elvének betartásáról, az esetleges későbbi bővítési lehetőségek megteremtéséről.
• A mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészítő melléklet követelményrendszere meghatározza a számlarend szükséges részletezését és annak tartalmát.
• Kialakításánál gondolni kell az ellenőrzéshez szükséges adatok biztosítására. Különösen az adók, az adóalapok, az üzleti évet vagy más időszakot érintő ráfordítások nyereség- és veszteségtételeinek pontos kimutatása.

A számlarendnek tartalmaznia kell:

• az 1-9. és 0. számlaosztályok kijelölt számlái számjelét és megnevezését,

• a főkönyvi számlák tartalmát, ha az a számla megnevezéséből egyértelműen nem következik, továbbá a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát,
• a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát,
• a vállalkozás tevékenységének sajátos elszámolásait, különös tekintettel a költség-elszámolási rendszerre,
• a számviteli bizonylati rendet,
• a választott analitikus nyilvántartási módszereket,
• a leltározáshoz és értékeléshez kapcsolódó könyvviteli elszámolásokat,
• a választott költség-elszámolási rendszert,
• az évközi és év végi zárlattal kapcsolatos feladatokat, a főkönyvi kivonat készítésének időszakait.

Az analitikus nyilvántartásoknak szoros kapcsolatban kell lenniük a főkönyvi könyveléssel, és a kettő között az értékadatok számszerű egyeztetésének lehetőségét biztosítani kell.

A számlarend összeállításáért, annak folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős.