Követelések

A követelések helye a számlakeret-tükörben:

  • 31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)
    • 311. Belföldi követelések (forintban)
    • 312. Belföldi követelések (devizában)
    • 315. Belföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása
    • 316. Külföldi követelések (forintban)
    • 317. Külföldi követelések (devizában)
    • 319. Külföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása
  • 32. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
    • 321. Követelések az anyavállalattal szemben
    • 322. Követelések a leányvállalattal szemben
    • 323. Követelések a közös vezetésű vállalkozással szemben
    • 324. Követelések a társult vállalkozással szemben
    • 325. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke az anyavállalattól
    • 326. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke a leányvállalattól
    • 327. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke a közös vezetésű vállalkozástól
    • 328. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke a társult vállalkozástól
      • 329. Kapcsolt vállalkozással szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása
  • 33. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
    • 331. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
      • 332. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól
      • 339. Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása
  • 35. Adott előlegek
    • 351. Immateriális javakra adott előlegek
    • 352. Beruházásokra adott előlegek
    • 353. Készletekre adott előlegek
    • 354. Egyéb adott előlegek
      • 358. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke, részesedési viszonyban nem lévő vállalkozástól
    • 359. Adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása
  • 36 Egyéb követelések
    • 361. Munkavállalókkal szembeni követelések
    • 362. Költségvetési kiutalási igények
    • 363. Költségvetési kiutalási igények teljesítése
    • 364. Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök
    • 365. Vásárolt és kapott követelések
    • 366. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos követelések
    • 367. Határidős, opciós és swap ügyletekkel kapcsolatos követelések
    • 368. Különféle egyéb követelések
    • 369. Egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása
  • 19. Tartósan adott kölcsönök
    • 191. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban
      • 192. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban
    • 193. Egyéb tartósan adott kölcsönök
    • 198. Pénzügyi lízing miatti tartós követelés
      • 199. Tartósan adott kölcsönök (és bankbetétek) értékvesztése és annak visszaírása
  • 34. Váltókövetelések
    • 341. Belföldi váltókövetelések
    • 345. Belföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása
    • 346. Külföldi váltókövetelések
    • 349. Külföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása

A követelések helye a mérlegben:

  • A. Befektetett eszközök
  • B. Forgóeszközök
    • I. Készletek
      • 6. Készletekre adott előlegek
    • II. Követelések
      • 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)
      • 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
        • 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
        • 4. Váltókövetelések
        • 5. Egyéb követelések
  • C. Aktív időbeli elhatárolások
    • 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása
  • D. Saját tőke
    • II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (–)

Követelések: azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elismert termékértékesítéshez, szolgáltatásteljesítéshez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (osztalékelőleg is) kapcsolódnak. Ideértve az egyéb követeléseket, a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket is.

A követelések jellemzői:

  • szerződéses jogviszonyból erednek (szállítási, vállalkozási, hitel, váltó, társasági, stb.),
  • pénzformában kifejezettek,
  • üzleti év során teljesítettek,
  • a másik fél elfogadta (el nem ismert követelés a mérlegben nem szerepeltethető),
  • egyéb (vásárolt követelés, térítés nélkül és egyéb jogcímen átvett követelés, egyéb követelés).

Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők): itt kell kimutatni minden olyan, a vállalkozó által teljesített – a vevő által elismert – termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely nem részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben áll fenn és nem tartozik a pénzkölcsönök közé. (Bővebben a 18/A tételben!)

Követelések kapcsolt vállalkozással szemben: azokat a követeléseket (vevők) tartalmazza, amelyeknél az adós kapcsolt vállalkozás (anyavállalat és leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás, társult vállalkozás) és a követelés nem tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban, és nem egyéb tartósan adott kölcsön.

Követelések egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben: azokat a követeléseket (vevők) tartalmazza, amelyeknél a követelés egyéb részesedési viszonyban lévő adóssal szemben áll fenn, és a követelés nem tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban, és nem egyéb tartósan adott kölcsön.

Váltókövetelések: vevővel szembeni követelés ellenében elfogadott váltó alapján fennálló, vásárolt váltóban foglalt, vagy fináncváltóban foglalt követelés. (Bővebben a 12/A tételben!)

Jegyzett, de még be nem fizetett tőke: itt kell kimutatni az alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok (a tagok) által még be nem fizetett, rendelkezésre nem bocsátott összegét. A mérleg forrásoldalán szerepel, a saját tőkén belül negatív előjellel.

Adott előlegek:

  • Immateriális javakra, beruházásokra, készletekre, egyéb címen.
  • Az előleg összegének áfa tartalma van, mert az áfa tv szerint a pénzösszeg átvételekor a szállítónál adófizetési kötelezettség keletkezik, míg a vevőnél megjelenik a levonási jog.
  • Értékelése: ténylegesen befizetett összegben (ÁFA nélkül).
  • Devizás: a teljesítés napján érvényes árfolyamon.
  • Tulajdonságok:
    • az immateriális javakra, beruházásokra, készletekre adott előleg a mérlegben önálló sorként jelenik meg:
      • A/I/6: Immateriális javakra adott előlegek,
      • A/II/6: Beruházásokra adott előlegek,
      • B/I/6: Készletekre adott előlegek,
    • az egyéb címen adott előlegek egyéb követelés része:
      • B/II/5: Egyéb követelések.

Egyéb követelések:

  • munkavállalókkal szembeni (kölcsön, fizetési-prémium előleg, kártérítés),
  • egyéb jogviszony alapján,
  • állami költségvetéssel szemben (költségvetési kiutalási igények, adó-visszaigénylések, visszatérítések),
  • más gazdálkodónak kölcsönadott összegek,
  • valódi penziós ügyletek, határidős és opciós ügyletek miatti követelés,
  • peresített követelésből december 31. és a mérlegkészítés között befolyt összeg,
  • egyéb.

Követelések és a mérleg kapcsolata:

  • Csoportosítás alapja:
    • esedékesség időpontja,
    • fajtája, típusa,
    • részesedési viszony.
  • Éven túli lejáratra adott kölcsön: befektetett pénzügyi eszközök.
  • Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban:
    • pénzkölcsönök,
    • pénzügyi lízing miatti követelések,
    • a részletre, halasztott fizetéssel történt értékesítés miatti követelések,
    • tartós bankbetétek,
    • a kapcsolt vállalkozások minősítését minden esetben az anyavállalat, illetve a konszolidált beszámolót készítő fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni,
  • Adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló várakozással szemben.
  • Egyéb tartósan adott kölcsönként.

A követelések év végi értékelése:

  • várhatóan realizált összeg aránya a követelés könyv szerinti értékéhez,
  • megfelel-e a behajthatatlanság követelményeinek,
  • elengedték-e a követelést.
  • Mérlegfordulónapi értékelés sorrendje:
    • 1. Hitelezési veszteségek elszámolása (behajthatatlan és elengedett),
    • 2. Értékvesztések és ezek visszaírása,
    • 3. Devizás követelések mérlegfordulónapi értékelése.
  • Behajthatatlanság:
    • a végrehajtás során a fedezet a követelést csak részben fedezi,
    • elengedtük,
    • a felszámoló által adott írásbeli nyilatkozat alapján nincs fedezet,
    • vagyonfelosztás: az átvett eszköz nem nyújt elég fedezetet,
    • az adós nem lelhető fel (igazoltan),
    • a Bíróság előtt a követelést érvényesíteni nem lehet,
    • jogszabály szerint elévült,
    • eredményesen érvényesíteni nem lehet (magas a költsége).
  • Értékvesztések:
    • követelés könyv szerinti értéke és a várhatóan megtérülő összege közötti veszteség, ha tartós és jelentős,
    • kis összegű követeléseknél az adósok együttes minősítése alapján százalékban is meghatározható,
    • ha a várhatóan megtérülő összeg meghaladja a követelés, könyv szerinti értékét,
    • a korábbi évek értékvesztését visszaírással csökkenthetjük.
  • Devizás követelések:
    • először devizában kell meghatározni, majd ezt kell forintra átszámítani a devizás tételek nyilvántartásba vételekor alkalmazott tételek alapján.

A követelések analitikus nyilvántartása:

  • A követelésekről egyedi értékbeni nyilvántartást kell vezetni.
  • A számviteli törvény az analitikus nyilvántartás formáját nem írja elő kötelezően.
  • Vevők analitikus nyilvántartása tartalmazza:
    • a vevő azonosításához szükséges adatokat (a vevő neve, címe, elérési útvonala),
    • a bizonylati hivatkozásokat (a számla vagy számlát helyettesítő okmány száma),
    • a vevőnek kiszámlázott összegeket, a számla keltét, a teljesítés dátumát, az esedékesség időpontját, a fizetés módját,
    • a vevő által adott előlegek összegeit, keletkezésének és esedékességének időpontját,
    • a befolyt összegeket, valamint a követelést csökkentő egyéb tételek (engedmények, visszáruk) összegeit,
    • az értékvesztések összegeit, azok visszaírásának összegeit,
    • a követelés leírásának összegét, okát és időpontját.
  • Devizában fennálló követelések a következőket is tartalmazzák:
    • követelés összege devizában,
    • a teljesítéskori választott árfolyam,
    • értékvesztések összege devizában, annak árfolyama,
    • visszaírt értékvesztések összege devizában, annak árfolyama,
    • mérlegfordulónapi árfolyam, átértékelés összege forintban.
  • Adott előlegek a vevők nyilvántartásán túl tartalmazza, hogy:
    • milyen ügylethez kapcsolódik az előleg,
    • annak mi a teljesítési időpontja.
  • Adott kölcsönök analitikus nyilvántartása tartalmazza:
    • a kölcsönt igénybevevő azonosítására szolgáló adatokat,
    • a folyósítás időpontját, összegét (deviza összegét, árfolyamát),
    • a törlesztések feltételeit (időpontját, összegét),
    • a kamatfeltételeket,
    • az értékvesztések, a visszaírt értékvesztések összegeit (devizában is),
    • a mérlegfordulónapi árfolyamot, az átértékelés összegét forintban.
  • A jegyzett, de még be nem fizetett tőke analitikus nyilvántartását az alapító okiratban foglalt adatok határozzák meg. A követelésekre vonatkozó adatokat célszerű rögzíteni:
    • tagonkénti bontásban,
    • esedékességi időpont megjelölésével.

A követelésekkel kapcsolatos dokumentumok főbb típusai:

  • szolgáltatási szerződések,
  • kölcsönszerződések,
  • munkaviszonnyal kapcsolatos szerződések,
  • megbízási szerződések,
  • jogszabályok (támogatások esetében),
  • határozatok (bírósági, adóhatósági).

A vevőkkel szembeni követelések alapbizonylatai:

  • számla, egyszerűsített számla (készpénzfizetési számla),
  • számlát helyettesítő okmány,
  • bírósági, adóhatósági határozat,
  • jegyzőkönyvek (leltározási, értékelési, selejtezési, átsorolási, stb.)

A követelések főkönyvi elszámolása:

  • Belföldi vevők:
    • Értékesítés (engedmény, visszaküldés fordított esemény)
      • T 311 – K 91-92 (számla szerinti nettó összeg),
      • T 311 – K 467 (fizetendő ÁFA),
      • Kapcsolódó tétel: anyagok értékesítésének elszámolása
        • T 814 – K 21-22 (könyv szerinti érték),
        • T 229 – K 814 (nyilvántartott értékvesztés),
      • Engedménynél készletmozgás nem történik!
    • Utólag adott, számlához nem kapcsolódó engedmény
      • T 864 – K 311 (adott engedmény szerződés szerinti értéke),
    • Fizetési határidőn belüli pénzügyi rendezés miatt adott engedmény
      • T 879 – K 311 (skontó),
    • Immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítése (engedmény, visszaküldés fordított esemény)
      • T 311 – K 961 (számla szerinti nettó összeg),
      • T 311 – K 467 (fizetendő ÁFA),
      • Kapcsolódó tétel: eszköz kivezetése a nyilvántartásból
        • T 861 – K 14 (bruttó érték kivezetése),
        • T 149 – K 861 (halmozott terv szerinti écs kivezetése),
        • T 148 – K 861 (halmozott terven felüli écs kivezetése),
    • Vevők kiegyenlítése T 38 – K 311,
    • Behajthatatlan követelés leírása T 369 – K 311,
    • Hitelezési veszteség elszámolása T 869 – K 311,
    • Elengedett követelés leírása T 889 – K 311,
    • Behajthatatlan követelésre utólag befolyt összeg T 384 – K 963,
    • Értékvesztés T 315/319 – K 966,
    • Értékvesztés visszaírása T 866 – K 315/319,
  • Külföldi vevők:
    • Exportértékesítés
      • T 317 – K 931 (kiszámlázott összeg teljesítéskori árfolyamon),
    • Pénzügyi teljesítés
      • T 384 – K 317 (forintszámlára vételi árfolyamon, devizaszámlára választott árfolyamon),
      • T 876 – K 317 (árfolyamveszteség),
      • T 317 – K 976 (árfolyamveszteség),
    • Barter elszámolása
      • T 368 – K 317 (első teljesítéskori árfolyamon nyilvántartott összeg),
      • T 4542 – K 368 (első teljesítéskori árfolyamon nyilvántartott összeg),
    • Év végi felértékelés
      • T 317 – K 3/4 (fordulónapi választott árfolyam > könyv szerinti érték),
      • T 3/4 – K 976,
    • Év végi leértékelés
      • T 3/4 – K 317 (fordulónapi választott árfolyam > könyv szerinti érték),
      • T 876 – K 3/4,
    • Kapcsolódó tétel
      • T 976 – K 481 (nem realizált árfolyamnyereség összege),

  • Váltókövetelések:
    • Váltó elfogadása
      • T 341 – K 311 (a kiváltott vevőkövetelés összegében),
      • Kapcsolódó tétel: időarányos kamat elhatárolása
        • T 391 – K 974 (az üzleti évre jutó kamat összege),
    • Lejáratkor a váltó beváltása
      • T 384 – K 341 (könyv szerinti érték kivezetése),
      • T 384 – K 974 (névértékben lévő kamat elszámolása),
      • Kapcsolódó tétel: árfolyam-különbözet elszámolása
    • Váltó leszámítolása a lejárat előtt
      • T 3/4 – K 341 (könyv szerinti érték),
      • T 384 – K 3/4 (átutalt összeg),
      • T 3/4 – K 974 (kamatnyereség: összeg – könyv szerinti érték),
      • T 532 – K 3/4 (bankköltség elszámolása),
      • Diszkontált érték = névérték / (1 + leszámítolási kamatláb * hátralévő futamidő napban / 360),
    • Szállító kiegyenlítése váltóval
      • T 3/4 – K 341 (könyv szerinti érték),
      • T 454 – K 3/4 (kötelezettség összege),
      • T 3/4 – K 974 (nyereséges fogatás),
      • T 872 – K 3/4 (veszteséges forgatás),
    • Váltó leírása hitelezési veszteségként
      • T 869 – K 341,
    • Váltó értékvesztése
      • T 866 – K 345/349 (értékvesztés elszámolása),
      • T 345/349 – K 966 (értékvesztés visszaírása).
  • Adott előleg:
    • Előleg folyósítása
      • T 35 – K 384 (nettó érték),
      • T 466 – K 384 (ÁFA tartalom),
    • Előleg elszámolása
      • T 454/455 – K 35 (nettó érték),
      • T 454/455 – K 466 (ÁFA tartalom),
  • Adott kölcsön:
    • Kölcsön folyósítása T 19, 364 – K 384,
    • Kapott kamat T 384 – K 973/974,
    • Tárgyévi kamat elhatárolása
      • T 391 – K 973/974 (folyósítástól, kamatfizetéstől december 31.-ig),
    • Törlesztés, visszafizetés
      • T 384 – K 19, 364
      • devizás kölcsön esetében árfolyam-különbözet
        • T 19, 364 – K 976 (árfolyamveszteség),
        • T 876 – K 19, 364 (árfolyam nyereség).

A követelések megjelenése az eredmény-kimutatásban:

  • Készlet, szolgáltatás értékesítése à értékesítés nettó árbevétele
  • Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése à egyéb bevételek
  • Eredeti követelés értékesítése à egyéb bevételek
  • Vásárolt követelés értékesítése à pénzügyi műveletek egyéb bevételei vagy ráfordításai
  • Realizált árfolyamnyereség à pénzügyi műveletek egyéb bevételei
  • Realizált árfolyamveszteség à pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
  • Hitelezési veszteség à egyéb ráfordítások
  • Értékvesztés à egyéb ráfordítások
  • Értékvesztés visszaírása à egyéb bevételek
  • Követelések kamatai à pénzügyi műveletek bevételei
  • Elengedett követelés à rendkívüli ráfordítások

A követelések és a kiegészítő melléklet:

  • Be kell mutatni:
    • az alkalmazott értékelési eljárásokat, és az ezekben bekövetkezett változások okait, valamint a változtatás eredményre gyakorolt hatását, és annak számszerűsítését,
    • az el nem ismert (peresített) követeléseket,
    • a vevőnként együttesen kisösszegű követelések értékét,
    • a lejárt, de értékvesztéssel nem terhelt követeléseket,
    • a jelentős összegű hitelezési veszteségeket,
    • a hátrasorolt követelések értékét,
    • a követelések eredeti, a nyilvántartásba vételi értékét, az üzleti évben elszámolt, illetve visszaírt, a halmozottan elszámolt értékvesztés összegét – legalább a mérlegtételek szerinti megbontásban.
    • a tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, a követelések kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal (leányvállalatokkal) szembeni követelés. (Fölérendelt anyavállalat esetén az anya-, leányvállalati minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni.)

A követelések megjelenése az üzleti jelentésben:

  • Ki kell térni:
    • a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra,
    • a várható fejlődésre (a gazdasági környezet ismert és várható fejlődése, a belső döntések várható hatása függvényében).

Önnek mi a véleménye?