A számviteli törvény szerint értékvesztést kell elszámolni, ha az eszköz könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb a piaci értéknél.
A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél és a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál:
- függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, ill. a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel,
- értékvesztést kell elszámolni, ha a befektetés, ill. a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és a piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.
Az értékelés szempontjai:
- milyen az érintett gazdasági társaság tartós piaci megítélése,
- a tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyam és annak tendenciája,
- a gazdasági társaság saját tőkéjének és a jegyzett tőkéjének aránya stb.
- a mérleg készítéskori piaci érték a mérvadó.
Követeléseknél (vevők, váltókövetelés, pénzintézettel szembeni követelés, kölcsönként, előlegként adott összegek):
A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján –, ha a várhatóan megtérülő összeg kisebb, mint a követelés könyv szerinti értéke.
Készleteknél:
- A vásárolt készlet (anyag, áru) beszerzési, ill. könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken,
- a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) előállítási, ill. könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert várható eladási ára, akkor azt a mérlegben várható eladási áron számított értéken kell kimutatni, és a készletek értékét a különbözet értékvesztésként történő elszámolásával kell csökkenteni.
Értékvesztés visszaírása:
Az elszámolt értékvesztés megszüntetését, csökkentését jelenti, ha a piaci érték tartósan és jelentősen meghaladja a fenti eszközök könyv szerinti értékét.
Az értékvesztés könyvelése
Gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedés értékvesztése:
Gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, ha a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke között tartósan jelentős összegű veszteségjellegű különbözet mutatkozik.
Értékvesztés elszámolása:
T8 tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztése | K1 részesedések értékvesztése, és annak visszaírása |
T8 tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztése | K3 kapcsolt vállalkozásban lévő részesedések értékvesztés, és annak visszaírása |
T8 tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztése | K3 egyéb részesedések értékvesztés, és annak visszaírása |
T8 tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztése | K3 saját részvények, saját üzletrészek értékvesztése |
Értékvesztés visszaírása:
T1 részesedések értékvesztése, és annak visszaírása | K8 tulajdoni részesedést jelentő befektetések visszaírt értékvesztése |
T3 kapcsolt vállalkozásban lévő részesedések értékvesztés, és annak visszaírása | K8 tulajdoni részesedést jelentő befektetések visszaírt értékvesztése |
T3 egyéb részesedések értékvesztés, és annak visszaírása | K8 tulajdoni részesedést jelentő befektetések visszaírt értékvesztése |
Hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír értékvesztése:
A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és – (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó – piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.
Értékvesztés elszámolása:
T8 hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése | K1 értékpapírok értékvesztése, és annak visszaírása |
T8 hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése | K3 forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, és annak visszaírása |
Értékvesztés visszaírása:
T1 értékpapírok értékvesztése, és annak visszaírása | K8 hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok visszaírt értékvesztése |
T3 forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, és annak visszaírása | K8 hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok visszaírt értékvesztése |
Követelések értékvesztése:
A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.
Értékvesztés elszámolása:
T8 követelések elszámolt értékvesztése | K1 tartósan adott kölcsönök, és bankbetétek értékvesztése, és annak visszaírása |
T8 követelések elszámolt értékvesztése | K3 követelések |
Értékvesztés visszaírása:
T1 tartósan adott kölcsönök, és bankbetétek értékvesztése, és annak visszaírása | K9 követelések visszaírt értékvesztése |
T3 követelések | K9 követelések visszaírt értékvesztése |
Készletek értékvesztése:
Év közbeni értékvesztés, pl. a megrongálódás, a feleslegessé válás. Év végi értékvesztés összege a készlet piaci értéke és könyv szerinti értékének különbözete (ez az érték negatív).
Értékvesztés elszámolása:
T8 készletek elszámolt értékvesztése | K2 készletek |
Értékvesztés visszaírása:
T2 készletek | K9 készletek visszaírt értékvesztése |
Önnek mi a véleménye?
You must be logged in to post a comment.