Értékvesztés

A számviteli törvény szerint értékvesztést kell elszámolni, ha az eszköz könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb a piaci értéknél.

A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél és a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál:

  • függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, ill. a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel,
  • értékvesztést kell elszámolni, ha a befektetés, ill. a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és a piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.

Az értékelés szempontjai:

  • milyen az érintett gazdasági társaság tartós piaci megítélése,
  • a tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyam és annak tendenciája,
  • a gazdasági társaság saját tőkéjének és a jegyzett tőkéjének aránya stb.
  • a mérleg készítéskori piaci érték a mérvadó.

Követeléseknél (vevők, váltókövetelés, pénzintézettel szembeni követelés, kölcsönként, előlegként adott összegek):

A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján –, ha a várhatóan megtérülő összeg kisebb, mint a követelés könyv szerinti értéke.

Készleteknél:

  • A vásárolt készlet (anyag, áru) beszerzési, ill. könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken,
  • a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) előállítási, ill. könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert várható eladási ára, akkor azt a mérlegben várható eladási áron számított értéken kell kimutatni, és a készletek értékét a különbözet értékvesztésként történő elszámolásával kell csökkenteni.

Értékvesztés visszaírása:

Az elszámolt értékvesztés megszüntetését, csökkentését jelenti, ha a piaci érték tartósan és jelentősen meghaladja  a fenti eszközök könyv szerinti értékét.

Az értékvesztés könyvelése

Gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedés értékvesztése:

Gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél – függetle­nül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, ha a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke között tartósan jelentős összegű veszteségjellegű különbözet mutatkozik.

Értékvesztés elszámolása:

T8 tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztése K1 részesedések értékvesztése, és annak visszaírása
T8 tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztése K3 kapcsolt vállalkozásban lévő részesedések értékvesztés, és annak visszaírása
T8 tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztése K3 egyéb részesedések értékvesztés, és annak visszaírása
T8 tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztése K3 saját részvények, saját üzletrészek értékvesztése

Értékvesztés visszaírása:

T1 részesedések értékvesztése, és annak visszaírása K8 tulajdoni részesedést jelentő befektetések visszaírt értékvesztése
T3 kapcsolt vállalkozásban lévő részesedések értékvesztés, és annak visszaírása K8 tulajdoni részesedést jelentő befektetések visszaírt értékvesztése
T3 egyéb részesedések értékvesztés, és annak visszaírása K8 tulajdoni részesedést jelentő befektetések visszaírt értékvesztése

Hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír értékvesztése:

A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál – függet­lenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és – (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó – piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.

Értékvesztés elszámolása:

T8 hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése K1 értékpapírok értékvesztése, és annak visszaírása
T8 hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése K3 forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, és annak visszaírása

Értékvesztés visszaírása:

T1 értékpapírok értékvesztése, és annak visszaírása K8 hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok visszaírt értékvesztése
T3 forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése, és annak visszaírása K8 hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok visszaírt értékvesztése

Követelések értékvesztése:

A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutat­kozik és jelentős összegű.

Értékvesztés elszámolása:

T8 követelések elszámolt értékvesztése K1 tartósan adott kölcsönök, és bankbetétek értékvesztése, és annak visszaírása
T8 követelések elszámolt értékvesztése K3 követelések

Értékvesztés visszaírása:

T1 tartósan adott kölcsönök, és bankbetétek értékvesztése, és annak visszaírása K9 követelések visszaírt értékvesztése
T3 követelések K9 követelések visszaírt értékvesztése

Készletek értékvesztése:

Év közbeni értékvesztés, pl. a megrongálódás, a feleslegessé válás. Év végi értékvesztés összege a készlet piaci értéke és könyv szerinti értékének különbözete (ez az érték negatív).

Értékvesztés elszámolása:

T8 készletek elszámolt értékvesztése K2 készletek

Értékvesztés visszaírása:

T2 készletek K9 készletek visszaírt értékvesztése

Önnek mi a véleménye?