Egy vállalaton belül bizalmi pozíciót betöltő, így fontos, nem mindenki számára hozáférhető információkhoz hozzájutó személy.
|
|||||
|
Az ilyen típusú értékpapírban foglalt jogokat az gyakorolhatja, akinél a papír van. Közös befektetés céljára összeadott tőke, amelyet a befektetési alap kezelői a kockázatmegosztás elve szerint kezelnek, azaz fektetnek be többféle értékpapírba. Lehet nyílt (vagyis a befektetési jegyek folyamatos visszaváltását vállaló), illetve zárt (a kibocsátott befektetési jegyek másodpiaci eladhatóságát biztosító) alap. Mindkét fajtájú alap esetén lehet szó tőkeemelésről, azaz új befektetési jegyek kibocsátásáról. A befektetési alapok elsősorban azok számára jöttek létre, akik nem rendelkeznek megfelelő szakértelemmel és/vagy elegendő idővel ahhoz, hogy befektetési döntéseiket önállóan hozzák meg. Nem tudják például eldönteni, hogy mely hazai vagy külföldi részvényből vásároljanak, vagy milyen állampapírt válasszanak. Ezt a feladatot vállalja át az alapkezelők szakembergárdája. Ráadásul a nemzetközi értékpapírpiacot még a hazainál is nehezebb átlátni, illetve igencsak fáradságos a külföldi vállalatokról és részvényeikről információt szerezni. A kisbefektetők azonban gyakran nem csupán a szükséges szakértelemmel nem rendelkeznek, hanem nincs olyan nagyságrendű pénzük sem, amelyet értelmesen meg lehetne osztani a különböző befektetési alternatívák között. A befektetési alapok viszont – mivel összegyűjtik a kisbefektetők megtakarításait – már elegendő tőkével rendelkeznek ahhoz, hogy diverzifikációval csökkentsék a befektetések kockázatát. Vagyis az alapok egyszerre sok pénzügyi eszközbe fektetnek, így eredményük kevésbé van kitéve egy-egy értékpapír hektikus mozgásának (egyedi kockázatának). A befektetési alap tulajdonképpen nem más, mint egy jogi A befektetési alapok nettó eszközérték alatt a befektetési alap vagyonának az alapot terhelő kötelezettségekkel csökkentett részét értjük. A nettó eszközértéket nem az alapkezelő állapítja meg, hanem minden befektetési alapnak rendelkeznie kell egy ún. letétkezelővel, amely valamely hitelintézet lehet. Az eladáskori és a vételkor árfolyam különbözete jelenti a befektető hasznát. Minden befektetés lényege valamilyen mértékű tőke lekötése abból a célból, hogy meghatározott időtartam alatt profitot eredményezzen. A modern pénzügyi megközelítés szerint a befektetés, valamilyen jelenbeli pénz elcserélését jelenti valamilyen jövőbeli pénzre. A befektetés eredményét, a profitot a kezdeti tőkéhez viszonyítva %-os formában kifejezve, realizált hozamnak nevezzük. A befektetés hozama: árfolyamnyereség + egyéb kifizetés r= (P1-Po)+DIV1, ahol r: befektetés hozama P1: a tárgyidőszaki árfolyam (záróárfolyam) Po: a befektetéskori árfolyam (nyitóárfolyam) DIV1: osztalékhozam, mint egyéb kifizetés Az árfolyamnyereség a tőkepiacon forgó befektetési formák árfolyamváltozásából eredő profit, míg egyéb kifizetés lehet kamat vagy osztalék. Minden befektető valamilyen jövőbeni hozam reményében kíván befektetni, tehát az elérendő hozammal szemben elvárásai vannak. Az így elérni kívánt hozamot elvárt hozamnak nevezzük. A jövőben esedékes mértékét biztosan nem ismerjük. Éppen ezért, ez egy valószínűségi változó, amit a befektetés tervezésekor figyelembe kell vennünk. Ha az elvárt hozam a jövőben esedékes, és nagyságát nem ismerjük pontosan, akkor a körülötte lévő bizonytalanság kockázat. A kockázat különböző mértékű lehet attól függően, hogy a várható hozam és a tényleges hozam hogyan tér el egymástól akkor, amikor realizálni szeretnénk befektetésünkön a profitot. A hozamok eloszlását két változóval jellemezhetjük (feltételezve, hogy normális valószínűség eloszlást követnek) a szórásukkal és a Más néven: felár, felpénz, prémium. Az értékpapír névértéke és ezt a meghaladó piaci értéke közötti különbség a névérték százalékában kifejezve. Ellentéte a diszázsió. Az átváltoztatható kötvények tulajdonosuknak azt a lehetőséget adják meg, hogy előre meghatározott időben kötvényüket a kibocsátó társaság hasonló névértékű részvényére váltsák. Ilyen formában elsősorban a nagy kockázatot rejtő, újonnan induló vállalkozások szoktak forrást bevonni, ugyanis saját tőke bevonására kicsi a realitás, inkább a kisebb kockázatú kölcsöntőkét tudják megszerezni. A kötvénytulajdonosoknak megvan azonban a lehetősége, hogy a később eltelt időszak során, látva, hogy bevált-e az induló vállalkozás, annak tulajdonosaivá váljanak. A devizapiac központi kategóriája az árfolyam. Az árfolyam egy adott valutának egy külföldi pénzben kifejezett ára. A valutáknak számtalan “ára” létezik, melyek egymástól lényegesen különbözhetnek. Eltekintve itt most a hivatalosan meghatározott ártól, a hivatalos árfolyamtól, a valutáknak a devizapiaci ügyletek jellegétől függően a piacon is többféle áráról beszélhetünk. A devizák adás-vétele történhet prompt, vagy azonnali fizetéssel. Ebben az esetben az ügyletkötés és annak teljesítése között maximum két munkanap telik el. Prompt vagy készpénz árfolyam az az ár, amelyet ilyen ügyletek esetén kell fizetni egy külföldi valutáért. Amennyiben az ügylet teljesítésére (mindkét fél részéről) csak a kötést követő 3. munkanapon vagy később kerül sor, határidős vagy termin üzletről beszélünk. (Rendszerint 1, 3, 6 hónapos vagy maximum egy éves határidőben állapodnak meg.) Fontos, hogy a határidős árfolyamot az üzletkötéskor rögzítik, miközben a devizáknak az adott áron történő kicserélésére csak a “határidő” napján kerül sor. Adott napon egy valutának a szokásos határidőknek megfelelően többféle termin árfolyama létezik; hiszen az egy, három, hat hónapos termin ügyleteket eltérő áron kötik. A határidős ügyletek megkötésére akkor kerül sor, ha a felek úgy érzik, hogy ily módon a devizák jövőben várható és számukra kedvezőtlen árváltozását kivédhetik. Aki egy valuta árfolyam Az azonnali beszedés alkalmazása során nincs lehetőség kifogás emelésére, a kedvezményezett megbízása alapján a bank a kötelezett számláját azonnal megterheli. Azonnali beszedést a következő esetekben lehet alkalmazni: Ha e fizetési mód alkalmazását kötelező jogszabály írja elő Ha a kötelezett felhatalmazó levelet intéz a bankjához Amikor a váltót esedékességkor fizetés végett az egyenes váltóadós által megjelölt banknál bemutatják Okmányos meghitelezés. A bank a vevő megbízásából fedezett mellett akkreditívet nyit, fizetési kötelezettséget vállal, amennyiben eladó az árut szállítja. Az üzleti érdekek alapján az eladó azt szeretné, ha a vevő előre kifizetné a megrendelt áru ellenértékét. A vevő érdeke viszont az diktálja, hogy az eladó előbb teljesítsen, legyen lehetősége arra, hogy fizetés előtt az árut ellenőrizze, és csak akkor fizessen, ha az eladó a szerződés szerint teljesített. Az üzletfelek ellentétes érdeke meghiúsíthatja az üzletkötést a felek között az adásvétel létrejöttét. Az áruügylet eladója és vevője közötti érdekellentétek áthidalásának módja lehet, ha a felek az adásvételi szerződésben az akkreditív fizetési módban egyeznek meg. Ez a fizetési mód lehetővé teszi, hogy a vevő és az eladó közé belépjen egy olyan hitelintézet, amelyben mindketten egyaránt megbíznak. A biztonság alapja a bank bekapcsolása a fizetési forgalom lebonyolításába. A bank ugyanis nemcsak arra vállalkozik, hogy a felek közötti fizetési forgalmat lebonyolítja, hanem maga is ígéretet tesz a fizetésre, ezáltal a vevő szerződésben foglalt fizetési ígéretét a saját fizetési kötelezettségvállalásával egészíti ki. A fizetési ígéret szólhat benyújtáskori azonnali fizetésre (payment credit), váltóelfogadásra (acceptance credit), vagy meghatározott feltétel teljesülése esetén történő fizetésre (negotiation credit). Az akkreditív az angol documentary credit, illetve a francia |
|||||
|
Ovulációs teszt
-
LH teszt
-
Peteérés teszt
-
Férfi termékenységi teszt
-
Terhességi teszt
-
Női termékenység, meddőség
-
Férfi termékenység, meddőség
Copyright © 2024 Econom.hu - info kukac econom pont hu
Alkoholszonda, alkoholteszt - Műszaki tudományok, Természettudományok, Informatika, Matematika - Hajós Iskola a Tisza-tavon Scatto - Fotó felszerelések |
|||||
Legfrissebb hozzászólások