Spekuláns

Európa egyenes úton van a káosz felé – Jim Rogers interjú

2011. október 13.

Európa egyenes úton van a káosz felé, ezt a háborúkkal is fenyegetõ folyamatot csak az tartóztathatja fel, ha hagyják becsõdölni a rosszul mûködõ bankokat és a rosszul mûködõ országokat. Viszont, ha nem hagyják- például – Görögország tekintetében az államcsõdöt, annak mintegy öt év múlva igazi katasztrófa lesz a vége Európában. Szerinte a lehetõ legrosszabb forgatókönyv szerint fognak alakulni a dolgok Európában, és ezért a politikai elit valamint a központi bankok a legfőbb felelősök.

Amerika a Titanic nyomában

2011. augusztus 17.

Horribilis adósságára való tekintettel Vlagyimir Putyin a napokban „parazitának” titulálta az Egyesült Államokat, abból sem csinálva titkot, hogy országának más fontos nemzetközi szereplőkkel együttműködve új tartalékvalutát kell találnia az USA „rendszerhibája” elleni védekezésül. „Az Egyesült Államok az anyagi lehetőségei fölött él, felelőssége súlyát más országokra terhelve és ezzel bizonyos módon élősködőként cselekedve”, mondta Oroszország erős embere kormánypárti fiatalok előtt, nyilván annak tudatában, hogy az orosz valutatartalékok csaknem felét dollárban őrzik.

Árfolyamrendszerek

2010. november 9.

A külkereskedelmi forgalom lebonyolításához külföldi valutára, illetve devizára van szükség. A valutaárfolyam a külföldi pénznem ára, vagyis azt a hazai pénzmennyiséget jelenti, amelyért egységnyi idegen valuta megkapható. Az egyes országokban a gazdaságpolitikai megfontolásokból eredően különféle árfolyamrendszerek vannak életben.

Az árfolyamok alakulása jelentősen befolyásolja a vállalatok export és import tevékenységét, s ezen keresztül a fizetési mérleg alakulását, a GDP és a foglalkoztatás szintjét, az infláció mértékét, vagy pl. a költségvetési monetáris politika hatásosságát. Ezért körültekintő mérlegelést igényel, hogy adott gazdasági helyzetben az országok milyen árfolyamrendszer mellett kötelezik el magukat. Az árfolyamrendszereknek többféle típusa létezik, s az egyes típusokat az különbözteti meg egymástól, hogy a kormányzat beavatkozik-e, és milyen mértékben a valutapiac működésébe.

Lebegő árfolyamrendszer (rugalmas árfolyamrendszer)

Az árfolyamrendszerek egyik szélsőséges formáját képezi. Ebben az esetben az árfolyamok mozgását kizárólag a valutapiacon működő erők, a kereslet és a kínálat mechanizmusa határozza meg.

A Marshall-kereszt használatával szemléltethető a valutapiac működése (e*= egyensúlyi árfolyam).

Valutakeresleti görbe mögött a belföldi gazdasági szereplőknek az importra fordított, külföldi valutában számított kiadásai húzódnak meg. A valuta iránti kereslet és az árfolyam egymással ellentétes irányban változik. Keresleti görbe negatív meredekségű.

Valutakínálati görbe mögött a külföldieknek a magyar termék iránti kereslete

Befektetések hozama, kockázata

2010. január 30.

Minden befektetés lényege valamilyen mértékű tőke lekötése abból a célból, hogy meghatározott időtartam alatt profitot eredményezzen. A modern pénzügyi megközelítés szerint a befektetés, valamilyen jelenbeli pénz elcserélését jelenti valamilyen jövőbeli pénzre. A befektetés eredményét, a profitot a kezdeti tőkéhez viszonyítva %-os formában kifejezve, realizált hozamnak nevezzük.

A befektetés hozama: árfolyamnyereség + egyéb kifizetés r= (P1-Po)+DIV1, ahol

r: befektetés hozama P1: a tárgyidőszaki árfolyam (záróárfolyam) Po: a befektetéskori árfolyam (nyitóárfolyam) DIV1: osztalékhozam, mint egyéb kifizetés

Az árfolyamnyereség a tőkepiacon forgó befektetési formák árfolyamváltozásából eredő profit, míg egyéb kifizetés lehet kamat vagy osztalék. Minden befektető valamilyen jövőbeni hozam reményében kíván befektetni, tehát az elérendő hozammal szemben elvárásai vannak. Az így elérni kívánt hozamot elvárt hozamnak nevezzük. A jövőben esedékes mértékét biztosan nem ismerjük. Éppen ezért, ez egy valószínűségi változó, amit a befektetés tervezésekor figyelembe kell vennünk.

Ha az elvárt hozam a jövőben esedékes, és nagyságát nem ismerjük pontosan, akkor a körülötte lévő bizonytalanság kockázat. A kockázat különböző mértékű lehet attól függően, hogy a várható hozam és a tényleges hozam hogyan tér el egymástól akkor, amikor realizálni szeretnénk befektetésünkön a profitot. A hozamok eloszlását két változóval jellemezhetjük (feltételezve, hogy normális valószínűség eloszlást követnek) a szórásukkal és a

EMU

2010. január 29.

Az EMU a gazdasági integrációs formák olyan fejlett változata, amely az egységes belső piacon alapul, és amely magában foglalja a közös monetáris politikát, a szorosan egymáshoz igazított gazdaságpolitikákat. A világon eddig egyetlen nemzetközi integráció jutott el erre a szintre, az Európai Unió. [Palánkai, 2001]

1999. január 1-jén 11 európai uniós tagország létrehozta az Európai Monetáris Uniót (EMU) és egységes valutát vezetett be, az Eurót. A 11 ország (Ausztria, Németország, Franciaország, Belgium, Luxemburg, Hollandia, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Írország, Finnország) rögzítették valutaárfolyamaikat, egységesen alkalmazták az új valutát, valamint bevezették az egységes jegybanki kamatrátát, az egységes árfolyam-politikát és megállapodásuk tartalmazta a további növekedési szándékot is. Így 2000 decemberétől 12-ikként Görögország is csatlakozhatott. Ezeket az országokat együtt nevezzük Eurózónának. Az egységes valuta bevezetése több mint 300 millió EU polgárt érintett annak minden előnyével mind a fogyasztói mind pedig a vállalati oldalon.

Az egységes belső piac működése folyamán egyértelműen felmerült az igény a továbblépésre, mivel a megfelelő működéshez elengedhetetlen az egységes közös valuta. Az árfolyamok ingadozása megnehezíti a szabad tőkeáramlást, zavarja a közös mezőgazdasági politika végrehajtását, és megakadályozza az ipari piacot abban, hogy teljes egészében belső piacként működhessen.

1957. március 15-én a Római Szerződésben – melyet elsősorban

2010. január 26.

A spekuláns (trader) az árfolyamok és a kamatlábak változására vonatkozó várakozásai alapján köt ügyletet. Az árfolyam emelkedésre számító spekuláns hausse ügyletet köt, őt nevezzük hausse – spekulánsnak vagy haussernek. A baisse ügyletet kötő az árak, árfolyamok csökkenésére számít, így a jelen időpontban elad, mert arra számít, hogy a későbbi időpontban alacsonyabb áron tud vásárolni ilyen terméket, és nyereséget realizál. Vannak scalperek (néhány perc elteltével zárják nyitott pozícióikat); napi spekulánsok (nap végén zárják pozícióikat); trend spekulánsok (gyakran évekig is fenntartják pozícióikat).

Határidős piacok kialakulása

2010. január 25.

Az első derivatív tőzsdék 1972 táján jelentek meg, és azóta a pénzügyi szektor egyik legdinamikusabban fejlődő ága. A robbanásszerű fejlődés oka és egyben a határidős kereskedés kialakulásának is fő oka, hogy a különböző piaci szereplők részéről egyre inkább felmerült az igény, a gazdálkodásukból fakadó kockázatuk fedezésére.

Elsősorban arról van szó, hogy minden gazdálkodó szervezetnek van alapanyag igénye és valamilyen terméke, amelyet értékesíteni kíván. A nyereségessége ezért nagymértékben függ attól, hogy mennyiért veszi az alapanyagot, és mennyiért tudja értékesíteni a készterméket. Tehát az árak alakulása nagyfokú bizonytalanságot visz a működésbe, amely nem működési, hanem piaci kockázat, így ésszerű, és a határidős tőzsdék használatán keresztül lehetségessé válik e kockázat kiküszöbölése.

A szerződés szóból adódik a határidős kereskedési alapegység, azaz a kontraktus elnevezés. Kezdetben az effajta szerződéseket tőzsdén kívül egyedi határidőkre és mennyiségekre és szállítási kötelezettséggel kötötték. Ez a piac az ún. forward piac és jelenleg a bankközi devizapiacra jellemző, itt a kontraktusok vevői és eladói megállapodnak egymással a mennyiségben és lejáratban, majd ezt követően kötik meg a szerződést. Jórészt lejáratig tartják, és ekkor szállítják le a szerződésben foglaltaknak megfelelően a terméket. A zárásra csak akkor kerül sor, ha sikerül valaki mást találni, aki pont e szerződési

Paritás

2010. január 20.

A szó eredeti jelentése egyenlőség, egyenértékűség, azonosság. Igen széles körben alkalmazott kifejezés, a közgazdaságtanban néhány jelentése az alábbi:

Valutaparitás

A valuták átváltási árfolyama mint piaci kategória közvetlenül a mindenkori kereslet-kínálati viszonyoktól függ. A keresletet és kínálatot a mai pénzügyi rendszerekben részben az adott ország nemzetközi fizetési mérlege által leírt reál és jövedelemáramlások határozzák meg. A kereslet másik komponense az esetleges arbitrázs lehetőségek kihasználásából adódik. A harmadik, és egyre jelentősebb komponens a spekulációs kereslet és kínálat. Az árfolyamok azonban e rövid hatások mellett meghatározott értékek körül ingadoznak. Az ingadozás centrumát nevezik valutaparitásnak. E paritás aranypénzrendszer esetében azt jelentette, hogy a valuta árfolyama hosszútávon a partner valuta aranytartalmának függvényében alakult. Ha a font 1 egység aranyat jelentett és a dollár 0,5-t, akkor az 0,5-es paritás arány körül ingadozott az árfolyam.

Kamatparitás

A prompt, és a határidős árfolyamok közti kapcsolatot írja le. A határidős (forward) árfolyam kapcsolódik a kötés prompt árfolyamához a kamatparitás alapján és az esedékesség prompt árfolyamához a várakozások alapján. A határidõs prémium változtatásával a monetáris hatóságok képesek a külföldi tőke számára ajánlott kamatláb változtatására.

Fedezett kamatarbitrázs: t=0-ban prompt átváltás, és a határidõs visszaváltás megkötése. Így a befektetés a külföldi devizában van. Fedezetlen kamatarbitrázs: t=0-ban

Népszerű cikkek

Legfrissebb hozzászólások