Befektetések hozama, kockázata

Minden befektetés lényege valamilyen mértékű tőke lekötése abból a célból, hogy meghatározott időtartam alatt profitot eredményezzen. A modern pénzügyi megközelítés szerint a befektetés, valamilyen jelenbeli pénz elcserélését jelenti valamilyen jövőbeli pénzre. A befektetés eredményét, a profitot a kezdeti tőkéhez viszonyítva %-os formában kifejezve, realizált hozamnak nevezzük.

A befektetés hozama: árfolyamnyereség + egyéb kifizetés r= (P1-Po)+DIV1, ahol

r: befektetés hozama P1: a tárgyidőszaki árfolyam (záróárfolyam) Po: a befektetéskori árfolyam (nyitóárfolyam) DIV1: osztalékhozam, mint egyéb kifizetés

Az árfolyamnyereség a tőkepiacon forgó befektetési formák árfolyamváltozásából eredő profit, míg egyéb kifizetés lehet kamat vagy osztalék. Minden befektető valamilyen jövőbeni hozam reményében kíván befektetni, tehát az elérendő hozammal szemben elvárásai vannak. Az így elérni kívánt hozamot elvárt hozamnak nevezzük. A jövőben esedékes mértékét biztosan nem ismerjük. Éppen ezért, ez egy valószínűségi változó, amit a befektetés tervezésekor figyelembe kell vennünk.

Ha az elvárt hozam a jövőben esedékes, és nagyságát nem ismerjük pontosan, akkor a körülötte lévő bizonytalanság kockázat. A kockázat különböző mértékű lehet attól függően, hogy a várható hozam és a tényleges hozam hogyan tér el egymástól akkor, amikor realizálni szeretnénk befektetésünkön a profitot. A hozamok eloszlását két változóval jellemezhetjük (feltételezve, hogy normális valószínűség eloszlást követnek) a szórásukkal és a

Jelenérték

A legtöbb befektetés gyümölcse csak hosszabb idő alatt érik be, a hozamok a befektetést követő években jelentkeznek, így a befektetőt elsősorban az érdekli, hogy a jövőbeli hozamok értéke nagyobb lesz-e, mint a befektetés érdekében „ma” kifizetett pénzösszeg. Az ilyen típusú problémák megoldása a jelenérték számítással történik.

A jelenérték számítás tehát a jövőben esedékes pénzösszegek jelen időpontra vonatkozó értékének meghatározását jelenti.

A jelenérték nagysága attól a kamatlábtól (megtérülési vagy hozamrátától) függ, ami a hasonló befektetéseken a figyelembe vett időszak alatt elérhető.

PV=C1*(1/(1+r)n)

Az 1/(1+r) a kamattényező reciproka, amit diszkonttényezőnek, diszkontfaktornak is nevezünk. A diszkonttényező azt fejezi ki, hogy a jelenérték hányszorosa valamely jövőbeli időpontban esedékes egységnyi pénzösszegnek.

Mivel a jövőbeli pénzösszegek kevesebbet érnek, ezért le kell értékelni azokat ahhoz, hogy a mai egyenértéküket, azaz jelenértéküket megkapjuk. A jelenérték számítás a diszkontálás módszerén alapul, ami a kamatszámítással ellentétes irányú művelet. A diszkontálásnál használatos kamatlábat diszkontrátának nevezik.

A befektetések hozama általában nem egyetlen évben képződik, hanem több éven keresztül. A hosszabb időtartam alatt várható jövőbeni pénzösszegek együttes jelenértékét általános alakban a következők szerint írhatjuk fel:

PV=ΣCt/(1+r)t

Arra a kérdésre, hogy megéri-e ma befektetni az adott