Pénzpiaci pillanatkép

Válság idején

Tudjuk, hogy a jelenlegi hitelre épült gazdasági rendszert eleve bukásra programozták, de vajon a globális pénzpiacok lassan követhetetlen hirtelenséggel történő mozgása mit jelent a közeljövőre nézve? Összeomlást? Lassulást? Egy biztos, a befektetők szédítő sebességgel mentik ki pénzüket a tőzsdékről és óriási fogadásokat tesznek az S&P október körüli zuhanására. Az európai adósságválság teszi a dolgát és szinte mindenhol a világon furcsa pénzügyi tranzakciók folynak. Mit jelent mindez? Reméljük, még nem tartunk a teljes összeomlásnál, de emlékezzünk, hogy a történelemben eddig minden tőzsdekrach ősszel következett be.

John Maynard Keynes: A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete (1936)

John Maynard Keynes

Helyénvaló megemlékezni egy különös, méltatlanul félvállról kezelt prófétáról, Silvio Gesellről (1862-1930), akinek a munkáiban mélyreható felismerések villannak fel, és aki kis híján lehatolt a dolog lényegéhez. Tisztelői a háborút követő években valósággal bombáztak engem könyvei példányaival; minthogy azonban érvelésében voltak bizonyos kézzelfogható hibák, egyáltalán nem ismertem fel érdemét. Amint ez nemegyszer megesik a nem teljesen végigelemzett intuitív meglátásokkal. Csak akkor vált nyilvánvalóvá előttem a jelentőségük, amikor a magam útján már én is eljutottam saját következtetéseimhez. Addig azonban, hasonlóan a többi akadémikus közgazdászhoz, magam is csak egy kificamodott agyú ember gondolatainak tartottam Silvio Gesell mélyenszántó és eredeti következtetéseit. Minthogy olvasóimnak valószínűleg csak kis része ismeri jól Gesell jelentőségét, kissé aránytalan terjedelemben fogom ismertetni elméletét.

Közösségi pénzek: a 21. század új eszköze

Bernard Lietaer

A fejlett országokban kortársainkat a leginkább aggasztó három kérdés – munkanélküliség, a környezet és a társadalom széthullása – észrevehetően összefut egymásba és minden jel arra mutat, hogy ugyanezek a problémák a legégetőbbek maradnak a következő században is. A folyamatos technikai fejlődés biztosítja, hogy a munkanélküliség továbbra is egy fő probléma legyen, akkor is, ha a nyugati világnak sikerül kilábalnia a recesszióból. Továbbá a társadalom széthullása az utóbbi 30 év egyik legmélyebb, legösszetettebb változása annak leghalványabb jele nélkül, hogy esetleg ez az irány megfordulna.

Titokban a Goldman Sachs is összeomlásra számít

Goldman Sachs

Már megint a Goldman Sachs! Miközben a bank próbálja megnyugtatni a nyilvánosságot, hogy minden rendben lesz, legfontosabb ügyfeleit arra ösztönzi, hogy egy óriási pénzügyi összeomlásra fogadjanak. Augusztus 16-án a Goldman Sachs egy 54-oldalas jelentést küldött ki intézményi befektetőinek, melyet Alan Brazil, a bank egyik stratégiai elemzője állított össze. A jelentés nem a nagynyilvánosság számára készült, de szerencsére a Wall Street Journalnéhány munkatársa hozzájutott a jelentés egy példányához, így megismerhettük a jelentés néhány fontos részletét.

Jegybanki kezdeményezés a pénzhamisítás ellen

UV védelem

A Magyar Nemzeti Bank megújította a bankjegyek ill. érmék feldolgozását, forgalmazását, valamint hamisítás elleni védelmét szabályozó rendeleteit. A jegybank célja, hogy növekedjen a forintbankjegyek hamisítás elleni védelme, és hogy a forgalomban lévő forintbankjegyek minősége megfelelő maradjon.

Bírálta az állampapír-vásárlást az EKB távozó elemzője

Jürgen Stark

Jürgen Stark péntek délután politikai és pénzpiaci megrázkódtatást okozott azzal, hogy bejelentette, távozik posztjáról. A tekintélyes pénzügyi szakember a Handelsblatt című napilapnak írt, terjedelmes vendégkommentárjában fejtette ki saját, a válsággal kapcsolatos filozófiáját, közvetve utalva lemondásának okaira is.

Eladásösztönzés

Az utóbbi években egyre inkább a marketingkommunikáció kulcsfontosságú elemként tartják számon az eladásösztönzést, más néven promóciót. Jelentősége azért nő, mert a piacgazdaságokban lassuló ütemű növekedés vagy stagnálás esetén is szükségét érzik a gyártók annak, hogy fenntartsák az eladások szintjét.

Az eladásösztönzés a vásárló meggyőzésének közvetlenebbül ható módja, mint a hirdetés, sokkal inkább külső indítékokkal veszi rá az embereket a vételre, mintsem a termék belső tulajdonságainak tudatosításával és hirdetésével. A tervezőnek ügyesen kell a promóciós eszközöket egymással és a kommunikáció egyéb formáival is összehangolni ahhoz, hogy az eladásösztönző kampány minél eredményesebb legyen. Érdemes a hirdetési és a vásárlásösztönzési kampányt egymáshoz időzíteni, mert képesek arra, hogy felerősítsék egymás hatását, s nagymértékben megemeljék a forgalmat. A hatékony hirdetési kampány a promóciós kampány előtt a forgalmat magasabb szintre emeli, mint az önmagában indított promóciós kampány. Ez az ún. flipperhatás. Az eladásösztönzés nem növeli tartósan az árukategória teljes forgalmát, hanem a vásárlások közti időszakokat rövidíti le, hatása rövidtávra szól és nem maradandó.

A promóciós kampány előleget vesz ki a jövő forgalmából. Az eladás-ösztönözés csak akkor működik, ha a potenciális vevők jelen vannak, vagyis a marketing-mix egyéb részei már eljutatták a lehetséges partnereket a vásárlás helyszínére. Ma a kereskedelmi promócióra,

Fogyasztói és szervezeti piac

A szervezeti piacon a fogyasztói piacnál kevesebb vevő van, mégis sokkal nagyobb volumenű ügyletek bonyolódnak itt. A szervezeti piacon működő vállalakozások száma mindig változó, míg a fogyasztói piac nagysága lényegében azonosnak mondható. Míg a fogyasztói piacon a vevők saját igényeiket kívánják kielégíteni, addig a szervezeti piac vásárlói a vállalat igényeinek és céljainak megfelelően vásárolnak. Ebből adódóan elsősorban más termékeket is vásárolnak, mint a fogyasztói piac vevői. Jellemzően a vállalat működéséhez kapcsolatos anyagokat, termékeket és szolgáltatásokat vásárolják a szervezeti piacon, míg a fogyasztói piacon a mindennapos életvitelhez és a jóléthez szükséges termékeket és szolgáltatásokat vásárolják. A vásárlási folyamat azonos mindkét piacon, de a szervezeti piacon a nagyobb értékben történő vásárlások végett a döntésnek, a mérlegelésnek nagyobb szerepe van. A fogyasztói piac vevői gyakorlatilag bárhol vásárolhatnak, a szervezeti piac megoszlásában koncentráltság figyelhető meg. A fogyasztói piacon a vevők gyakran változtatják vásárlási stratégiájukat és szokásaikat. A szervezeti piacon lényegesen stabilabb a vevő és az eladó közötti viszony. A vevő és az eladó közötti kölcsönös bizalmon alapuló hosszú távú kapcsolat alakulhat ki. A szervezeti vásárlásokat szakmailag felkészült, erre szakosodott vevők bonyolítják. Döntéseiket alapos gazdasági, technikai elemzés előzi meg. A kereslet jellegét tekintve a szervezeti piacon a kereslet származtatott vagy derivált kereslet, hiszen az

Szervezeti piac

A piaci tranzakciók többsége nem a fogyasztói, hanem a szervezeti piacokon zajlik. Szervezeti piacnak nevezzük azoknak az egyéneknek és szervezeteknek az összességét, amelyek valamilyen formális szervezet számára végeznek beszerzési tevékenységet.

A számítástechnika fejlődésével a szervezeti piac új, virtuális formái is létrejöttek, s vannak olyan on-line kereskedelmi felületek, amelyek kifejezetten a szervezeti piac szereplői és tranzakcióinak lebonyolítására formálódtak. Az on-line piac olyan elektronikus kereskedelemi platform, ahol az eladók és a vevők a kínált vagy keresett áruk és szolgáltatások tekintetében on-line bonyolítják üzleteiket.

A szervezeti piacon működő vállalkozások száma mindig változó. Vállalatokat alapítanak, üzemelő cégek tönkremennek és bezárnak, másokat új tulajdonos üzemeltet tovább. A szervezeti piac vásárlói nem saját maguk, hanem a vállalat igényeinek és céljainak megfelelően vásárolnak. A szervezeti piacon többféle vevőcsoport különböztethető meg:

termelő- és szolgáltatóvállalatok, amelyek azért vesznek árukat és szolgáltatásokat, hogy azokkal más termékeket és szolgáltatásokat állítsanak elő, költségvetési szervezetek, amelyek a vásárolt termékekkel és szolgáltatásokkal védelmi, oktatási, közjóléti és egyéb közösségi szükségletet hivatottak kielégíteni, nonprofit szervezetek, amelyek csoport- vagy közösségi szükségletek kielégítésére törekszenek nem nyereségorientált alapon, kereskedelmi vállalatok vagy viszonteladók, amelyek mások által előállított árukat megvásárolnak, és újra eladnak.

A szervezeti vásárlók az alábbiakat vásárolják

Nyersanyagok vagy alapanyagok.

Marketing menedzsment

A marketing menedzsment a vállalkozás tudatosan piacorientált vezetése. A marketing menedzsment az a tervezési és végrehajtási folyamat, melynek során a szervezet termékeinek és szolgáltatásainak fejlesztését, árainak kialakítását, értékesítésének megszervezését és eladásának ösztönzését a piaci környezettel és saját céljaival összhangba hozza.

Marketing menedzsment lépései Helyzetelemzés: A jövő piacának előrejelzéséhez mindenekelőtt a jelenlegi piaci helyzet alapos ismerete szükséges. Első feladata: az információk beszerzése. Ezt a funkciót a marketingkutatás látja el. Kiemelten fontos a vevők igényeinek feltárása. Marketing célok megfogalmazása: A megismert piaci helyzet figyelembevételével a vezetőknek meg kell határozniuk, hogy a cég hová akar eljutni, mit akar elérni a jövőben. A marketingcélok alapvetően a piacokra és a vállalkozás kínálatára irányulnak. Marketing stratégiák meghatározása: a feladat a tervbe vett célokhoz vezető módszerek, eszközök kijelölése, fő irányelvek meghatározása. Figyelembe kell venni a cég és a versenytársak várható magatartását. Marketing mix: A marketing eszközök különböző helyzetekben alkalmazott kombinációja.

1 / 3123