A devizapiac központi kategóriája az árfolyam. Az árfolyam egy adott valutának egy külföldi pénzben kifejezett ára. A valutáknak számtalan “ára” létezik, melyek egymástól lényegesen különbözhetnek. Eltekintve itt most a hivatalosan meghatározott ártól, a hivatalos árfolyamtól, a valutáknak a devizapiaci ügyletek jellegétől függően a piacon is többféle áráról beszélhetünk.
A devizák adás-vétele történhet prompt, vagy azonnali fizetéssel. Ebben az esetben az ügyletkötés és annak teljesítése között maximum két munkanap telik el. Prompt vagy készpénz árfolyam az az ár, amelyet ilyen ügyletek esetén kell fizetni egy külföldi valutáért. Amennyiben az ügylet teljesítésére (mindkét fél részéről) csak a kötést követő 3. munkanapon vagy később kerül sor, határidős vagy termin üzletről beszélünk. (Rendszerint 1, 3, 6 hónapos vagy maximum egy éves határidőben állapodnak meg.) Fontos, hogy a határidős árfolyamot az üzletkötéskor rögzítik, miközben a devizáknak az adott áron történő kicserélésére csak a “határidő” napján kerül sor. Adott napon egy valutának a szokásos határidőknek megfelelően többféle termin árfolyama létezik; hiszen az egy, három, hat hónapos termin ügyleteket eltérő áron kötik.
A határidős ügyletek megkötésére akkor kerül sor, ha a felek úgy érzik, hogy ily módon a devizák jövőben várható és számukra kedvezőtlen árváltozását kivédhetik. Aki egy valuta árfolyam emelkedésére számít, jövőbeni szükségletét akkor próbálja előrehozott vásárlással kielégíteni, ha így olcsóbban jut a valutához. Amennyiben a valuta határidős árfolyama alacsonyabb, mint amilyen készpénz árfolyamot a kérdéses határidőre valószínűsít, határidőre megveszi a szükséges deviza mennyiséget. Ehhez természetesen olyan partnerre van szüksége, aki úgy érzi, hogy jövőbeni devizakészletét a határidős árfolyamon kedvezőbben tudja értékesíteni, mint a későbbi készpénz árfolyamon. Valamelyik fél természetesen veszít az üzleten. Hogy ki és milyen mértékben, azt a határidős árfolyam és a határidő napján érvényes készpénz árfolyam tényleges viszonya dönti el.
A devizapiac egyik legfontosabb ügylete a swap megállapodás. Egy kétlépcsős üzletről van szó, egy prompt és egy határidős megállapodás kombinációjáról. A felek azonnali ügylet keretében kicserélik valutáikat, majd rögzítik a visszacserélés feltételeit: mikor, milyen áron kerül sor kötelező jelleggel a kérdéses valuták visszaadására. Az ügylet természetesen nem költségmentes, hiszen a két csere nem azonos áron (árfolyamon) történik. A határidős árfolyam diszkontja nyilvánvalóan költséget jelent, de ezt a valuta kamathozama csökkentheti. A prémium sem jelent ténylegesen tiszta nyereséget, hiszen a kicserélt valuta kamathozama elmaradhat az átadott valutáétól. A termin árfolyamokat igen gyakran a készpénz árfolyamtól való eltérés formájában közlik. A határidős prémiumot, vagy diszkontot adja meg a bank. A határidős és készpénz árfolyam pozitív eltérése a prémium, a negatív előjelű különbség a diszkont. A prémiumot, illetve diszkontot a készpénzárfolyamhoz viszonyítva, annak százalékában adják meg.
Ismertek az un. jövőbeni vagy futures üzletek, ahol az üzlet megkötése és teljesítése a határidős ügylethez hasonlóan időben elválik, de a teljesítésre nem egy bizonyos periódus elteltével, hanem egy előre rögzített jövőbeni időpontban kerül sor. Erre a terminusra bármikor lehet kötni üzletet, azonban a kérdéses terminusra szóló jövőbeni árfolyam menetközben jelentősen módosulhat. (Pl. a július második szerdájára megkötött jövőbeni euro árfolyam januárban vagy márciusban, áprilisban stb. időpontokban igen különböző lehet.) Jövőbeni deviza ügyleteket csak a legfejlettebb devizapiacokon lehet kötni, ahol a bankok erre az üzletágra szakosodtak. E piacokon sem korlátlan a lehetőség; meghatározott valutákban, azok szabványosított mennyiségeire lehet csak üzletet kötni.
A devizaárfolyam két módon jegyezhető: megadható az a külföldi valuta mennyiség, amely egységnyi hazai valutáért megszerezhető (hazai valuta külföldi valutában kifejezett ára), vagy azt a hazai valuta mennyiséget tüntetik fel, amelyért egységnyi külföldi valuta vásárolható. Bizonyos országok hagyományosan az első megoldást alkalmazzák, így Nagy-Britanniában vagy az USA-ban a hazai valuta árát jegyzik; a világ legtöbb országában – így nálunk is – a külföldiét. Az árfolyam jegyzés ismerete elengedhetetlen. Ennek különösen akkor nagy a jelentősége, ha árfolyam változásokról van szó. Nem mindegy, hogy pl. egy 5%-os árfolyam esés, mely árfolyamnál következett be. Az árfolyamokat „jegyzik”, azaz rendszeresen közlik a valuták éppen érvényes árát. Általában két árfolyam szerepel a jegyzésben; az eladási (bid) és a vételi (ask) árfolyam. A kettő közötti eltérés a devizakereskedő haszna.
A piaci árfolyam jegyzés globálisan mutatja egy valuta áralakulását. Olyan átlag árról van szó, melyen esetleg egyetlen devizakereskedő sem kötött üzletet. A jegyzéstől a bankok mindkét irányban eltérhetnek. Nyilván az szabja meg döntésüket, hogy adott valutából milyen készlettel (pozícióval) rendelkeznek. Ha csökkenteni kívánják készletüket, akkor valószínűleg alacsonyabb áron adják-veszik a valutát, mint a piaci (bid és ask) árfolyam, ellenkező esetben a fölé mennek.
Önnek mi a véleménye?
You must be logged in to post a comment.