Tőkeáttétel

A tőkeáttételes befektetések közös vonása, hogy a befektető saját eszközeinek értékénél nagyobb értékű pozíció felvételét tudja megvalósítani. A saját eszközön felüli rész finanszírozása külső forrásból történik, ami azt is jelenti, hogy ezek a befektetések magasabb kockázatot hordoznak, mint az egyszerű értékpapír-vásárlás.

Day-trade

A day-trade napon belüli üzletelést jelent, amikor ugyanazon részvényből vásárolunk bizonyos mennyiséget, majd ugyanazt a mennyiséget eladjuk az adott tőzsdenapon belül. Az ügylet egyaránt indulhat a vételi vagy az eladási ügylettel, a day-trade pedig ennek megfelelően az ellentétes oldali üzlettel (pozíció zárása) valósul meg. Ezzel az üzletelési formával kimondottan spekulációs célú, az adott részvények napi árfolyamelmozdulásait kihasználó ügyleteket lehet kötni.

A day-trade-et végző befektető nap végi értékpapír oldali egyenlege 0, pénzoldalon pedig a vételi és eladási ügylet adott esetben eltérő áraiból fakadó árkülönbözet elszámolása történik meg, ami a befektető számára nyereségként vagy befizetési kötelezettségként jelentkezik. A day-trade optimális spekulációs eszköz, mivel a befektetési szolgáltatónál elhelyezett tőkénk többszörösének megfelelő értékű részvénycsomagra adhatunk megbízást (a befektetési szolgáltatótól függ, hogy a nála levő fedezet – mely készpénz, vagy meghatározott beszámítási értéken figyelembe vett értékpapír is lehet – hányszoros értékére enged day-trade megbízást adni).

A day-trade ügylet további előnye, hogy az utána felszámított megbízási díj is kevesebb, mint egy normál részvényügylet esetén – az természetesen ismét befektetési szolgáltatótól függ, hogy mekkora kedvezményt adnak a normál részvényügyletre eső megbízási díjhoz képest. Előfordul, hogy a befektetési szolgáltató – elsősorban az adott részvény megfelelő mértékű forgalmát megkövetelő – korlátokat állít fel

Szabad szakasz

A szabad szakaszban a tőzsdei kereskedés folyamatos megbízás-párosítással zajlik, a rendszerbe folyamatosan bekerülő megbízásokból azonnal megszületnek az ügyletek, ha egymást átfedő árú – és egyéb korlátokba sem ütköző (pl. MIND ajánlatnál a mennyiségi korlát) – ajánlatok találkoznak a kereskedési rendszerben. Amennyiben ilyen átfedő árú ajánlat kerül a rendszerbe, úgy a párosításánál a legfontosabb alapelv, hogy a létrejövő kötés árát az időben korábban megtett ajánlat ára határozza meg.

(Forrás: bet.hu)

Nyitó szakasz

A napi tőzsdei kereskedés kezdetét jelentő szakasz, amelyben csak ajánlatok bevitelére nyílik mód, s a szakasz végén egyetlen pillanatban kerül sor ügyletkötésekre az addig bevitt, egymással párosítható (egymást „átfedő” árú, azaz legalább akkora a vételi ajánlat árszintje, mint amekkora az eladási ajánlat árszintje) vételi és eladási ajánlatokból egyetlen közös egyensúlyi árszinten, az ún. nyitóáron. Ez ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt, hogy amennyiben adott befektető vételi megbízásában szereplő árhoz képest a rendszerbe bekerült egy annál nem magasabb árú ajánlat a rendszerbe, akkor az adott befektető vételi megbízása teljesül is. A rendszer ugyanis az ár szempontjából prioritási sorrendet állít fel a beérkezett ajánlatok között, s amennyiben az adott befektető vételi ajánlatánál a nyitószakasz során beérkezett a rendszerbe magasabb árú vételi ajánlat is, úgy elsősorban azt fogja a rendszer az egyébként az adott befektető ajánlatával is „átfedő” árú megbízással párosítani.

(Forrás: bet.hu)

Ajánlat időbeli hatálya

A tőzsdei ajánlat a piaci körülményektől függően különböző időtávon belül – vagy egyáltalán nem – teljesülhet, ezért a teljesítés időbeli kivitelezhetőségére vonatkozóan is meg lehet adni korlátozásokat: ilyenkor gondolni kell arra is, hogy adott idő elmúltával már nem szeretnénk az eredetileg megadott feltételek szerinti teljesítést. Ha a megadott időbeli hatály lejártáig a piaci körülmények nem teszik lehetővé a megbízás – adott esetben részbeni – teljesítését, úgy az addig nem teljesülő rész törlődik a rendszerből.

Az ajánlat időbeli hatálya lehet:

MOST ajánlat, mely csak az ajánlattétel időpontjában a kereskedési rendszerben az ellenoldalon szereplő ajánlattal párosítható. Ezt az ajánlatot akkor érdemes tennünk, ha úgy véljük, hogy a piaci környezet rövidtávon is megváltozhat annyira, hogy a jelenlegi feltételekkel már nem akarnánk üzletet kötni. A fentiekből kiderült, hogy a Piaci ajánlat ebből a szempontból MOST ajánlatként viselkedik.

Szakasz ajánlat, melynél az adott kereskedési szakasz végéig kívánjuk megbízásunkat fenntartani.

Nap ajánlat, melynél az adott tőzsdenap végéig kívánjuk megbízásunkat fenntartani.

Adott dátumig érvényes ajánlat, melynél legfeljebb a megadott naptári dátumig – amely azonban nem lehet 30 naptári napnál távolabb – marad a kereskedési rendszerben az ajánlat.

Visszavonásig érvényes ajánlat, melynél mindaddig érvényes

Mind ajánlat

A MIND ajánlatot akkor alkalmazhatjuk, ha számunkra csak az elfogadható, ha a megbízás a teljes mennyiségre vonatkozóan teljesül. Ilyen eset lehet pl., ha egy nagyobb csomag részvényt kívánunk értékesíteni, és nem szeretnénk, ha csak egy kis töredékét sikerülne eladni – inkább a teljes csomag maradjon nálunk.

Rész ajánlat

A rész ajánlat esetén a tőzsdei megbízásban meghatározott mennyiség több részletben (így akár több különböző időpontban), adott esetben darabonként is teljesíthető. Részbeni teljesülés esetén a le nem kötött rész erejéig az ajánlat változatlan feltételekkel továbbra is él.

Stop ajánlat

A stop ajánlat, feltételes ajánlat, ami csak bizonyos feltételek teljesülése esetén valamikor a jövőben eredményezhet ügyletet. A feltételt az adott részvény árának meghatározott mértékű elmozdulása jelenti. Ezt a megbízási típust vételi szándék esetén akkor érdemes használni, ha az adott piaci viszonyok (aktuális árszint) környékén nem akarjuk a kiszemelt részvényünket megvásárolni, azonban hiszünk abban, hogy egy jelentősebb áremelkedés bekövetkezése esetén a részvény árfolyama további szárnyalásnak indul, amelynek áldásos hatásaiból nem szeretnénk kimaradni. Ugyanez a típus használható egy stop eladási ajánlat formájában, ha részvénnyel rendelkezünk, melyet a jelenlegi árszinten nem kívánunk értékesíteni, de félünk attól, hogy egy jelentősebb árcsökkenés a részvény árának további zuhanásával jár együtt, melytől meg kívánjuk magunkat óvni. E megbízási típus alkalmazása megkímél bennünket attól a kényelmetlenségtől, hogy magunk kövessük folyamatosan nyomon a részvény árának alakulását, és amikor az általunk jelentősnek ítélt ármozgás bekövetkezik, akkor lépjünk egy megbízás megadásával. Az ún. aktiválási ár megadásával mi magunk határozhatjuk meg, hogy mit tekintünk olyan jelentős árváltozásnak, melynél életbe lép a vásárlási vagy eladási szándékunk. Amennyiben a részvény ára eléri az általunk megadott szintet (az aktiválási árat), a rendszerbe automatikusan bekerül a tényleges vételi vagy eladási megbízásunk, amely lehet limitáras vagy piaci is (ennek megfelelően kell Stop Limit vagy Stop

Piaci ajánlat

Piaci ajánlat esetén nem kell árat megadni. A részvénypiacon ez a megbízási típus az ellenoldalon a rendszerben éppen bent levő limit ajánlatok közül a legjobb árszinten elhelyezkedők párosításával biztosítja a megbízásunk teljesítését. Ezt a megbízási típust akkor érdemes alkalmaznunk, ha fontos számunkra az, hogy az adott pillanatban vehessük meg vagy adhassuk el – lehetőségekhez mérten – a teljes részvénymennyiséget. Ugyanakkor a rendszer nem engedi, hogy több árszinten keresztül teljesüljön az általunk beadott mennyiség, ezzel védve meg minket attól, hogy számunkra már elfogadhatatlanul kedvezőtlen árszinte(ke)n is történjen részteljesítés. Amennyiben tehát a legjobb árszinten nincs akkora mennyiség, amennyit venni vagy eladni szándékozunk, úgy megbízásunkban szereplő mennyiségből nem teljesíthető részre vonatkozóan később újabb megbízást kell megadni, ha továbbra is ragaszkodunk az eredeti teljes mennyiség teljesüléséhez, mivel az nem marad bent a rendszerben.

Limit ajánlat

Limit ajánlat esetén a tőzsdei eladási vagy vételi megbízásnál meg kell jelölni egy árat (az un. limitár), melynél rosszabb áron az ügylet nem teljesíthető – vételnél tehát legfeljebb a megjelölt áron, eladásnál legalább a megjelölt áron teljesítheti a befektetési szolgáltató a megbízást. Az így beadott ajánlatnál az aktuális illetve a későbbi piaci helyzet(ek) függvénye, hogy a megadott árszint mellett az ajánlat teljesül-e egyáltalán (lesz- e megfelelő árú és mennyiségű ellenoldali megbízás), és ha igen, akkor milyen időtávon belül.

3 / 1112345...10...Utolsó »