Fogyasztói és szervezeti piac

  • A szervezeti piacon a fogyasztói piacnál kevesebb vevő van, mégis sokkal nagyobb volumenű ügyletek bonyolódnak itt.
  • A szervezeti piacon működő vállalakozások száma mindig változó, míg a fogyasztói piac nagysága lényegében azonosnak mondható.
  • Míg a fogyasztói piacon a vevők saját igényeiket kívánják kielégíteni, addig a szervezeti piac vásárlói a vállalat igényeinek és céljainak megfelelően vásárolnak. Ebből adódóan elsősorban más termékeket is vásárolnak, mint a fogyasztói piac vevői. Jellemzően a vállalat működéséhez kapcsolatos anyagokat, termékeket és szolgáltatásokat vásárolják a szervezeti piacon, míg a fogyasztói piacon a mindennapos életvitelhez és a jóléthez szükséges termékeket és szolgáltatásokat vásárolják.
  • A vásárlási folyamat azonos mindkét piacon, de a szervezeti piacon a nagyobb értékben történő vásárlások végett a döntésnek, a mérlegelésnek nagyobb szerepe van.
  • A fogyasztói piac vevői gyakorlatilag bárhol vásárolhatnak, a szervezeti piac megoszlásában koncentráltság figyelhető meg.
  • A fogyasztói piacon a vevők gyakran változtatják vásárlási stratégiájukat és szokásaikat. A szervezeti piacon lényegesen stabilabb a vevő és az eladó közötti viszony. A vevő és az eladó közötti kölcsönös bizalmon alapuló hosszú távú kapcsolat alakulhat ki.
  • A szervezeti vásárlásokat szakmailag felkészült, erre szakosodott vevők bonyolítják. Döntéseiket alapos gazdasági, technikai elemzés előzi meg.
  • A kereslet jellegét tekintve a szervezeti piacon a kereslet származtatott vagy derivált kereslet, hiszen az itt előállított termékek és szolgáltatások iránti igény a fogyasztói piacon felmerült szükségletekből ered.
  • A fogyasztói piac keresletének kismértékű változása fokozottabban jelentkezik a szervezeti piac keresletének változásaiban. Ezt akcelerátor-hatásnak hívják, és a szervezeti piac résztvevői azzal tompíthatják, ha termékeiket vagy piacaikat diverzifikálják, hogy összforgalmuk kiegyenlítettebb legyen.
  • A szervezeti piac és a fogyasztói piac eltérően reagál az árváltozásokra. A fogyasztói piacon az árnövekedésével a kereslet csökken, s ez nem feltétlenül igaz a szervezeti piacon. Ez a fajta rugalmatlanság főleg rövidtávon igaz. Rugalmatlan a szervezeti piac azért is, mert az így felmerült többletköltségeit egy határig átháríthatja a fogyasztóra.

Önnek mi a véleménye?