A jótékonyság is hozhat pénzt: befektetés mikrobiztosításba

Az Impact Assets működési ábrája

Így AIDS-es betegek is köthetnek életbiztosítást, a karitatív portfóliók pedig a tőzsdeindexek esése mellett is stabilak maradtak. Esélyt jelent az életre? A napi alig néhány dollárból élő, fejlődő országbeli lakosok pénzügyi szolgáltatásokhoz gyakran csak a szegények bankja típusú intézményeknél juthatnak. A mikrohitel mellett azonban más pénzügyi szolgáltatásokra is szüksége lehet a világ szegény rétegének. A biztosítás például a veszélyeztetett réteg számára sokáig szinte teljesen elérhetetlen volt. A filantróp természetű befektetők megcélozták a hiányosan kiszolgált piacszegmenst: az üzlet pedig a világjobbítás mellett jelentős hasznot hozott számukra.

Elértük a kőolajkitermelés csúcsát, a társadalmat sokáig nem lehet finanszírozni

A világ kőolajkitermelése

Az energiaforrások apadása polgárháborúkhoz vezethet, a globális szállítási rendszer rövidesen összeomlik. Ha a megújuló energia sem megoldás, akkor mi? Interjú dr. Hetesi Zsolt fizikussal.

LETSystem: a Helyi Cserekereskedelmi Rendszer

Helyi pénzek rendszere

Képzelje el egy pillanatra, hogy Ön egy lyukas hordó, amiben víz (pénz) van, ez a víz (pénz) azonban szünet nélkül csordogál az alul és oldalt lévő lyukakon. Alul állandóan folyik, amíg egyáltalán van minek folynia: ezek az Ön lakbér-, élelmiszer-, benzin- és hasonló kiadásai. Az oldalsó lyukakon csak akkor folyik, ha elég magasan áll: ezek azok a költekezések, amiket Ön csak olyankor enged meg magának, amikor éppen megengedheti őket magának. Az Ön hordójába több különböző, többé vagy kevésbé hozzáférhető forrásból folyik a víz (a pénz): ilyenek a munkaadóktól származó jövedelmek, az esetleges vevőitől befolyó pénz, a lottónyeremények, a szociális támogatások és más, többé vagy kevésbé vékony sugárban becsorgó pénzek.

Közösségi pénzek: a 21. század új eszköze

Bernard Lietaer

A fejlett országokban kortársainkat a leginkább aggasztó három kérdés – munkanélküliség, a környezet és a társadalom széthullása – észrevehetően összefut egymásba és minden jel arra mutat, hogy ugyanezek a problémák a legégetőbbek maradnak a következő században is. A folyamatos technikai fejlődés biztosítja, hogy a munkanélküliség továbbra is egy fő probléma legyen, akkor is, ha a nyugati világnak sikerül kilábalnia a recesszióból. Továbbá a társadalom széthullása az utóbbi 30 év egyik legmélyebb, legösszetettebb változása annak leghalványabb jele nélkül, hogy esetleg ez az irány megfordulna.

Előállítási költség tartalma, alkalmazási területei

Előállítási költség:

azok a ráfordítások, amelyek az eszköz előállítása, üzembe helyezése során közvetlenül felmerültek és az előállított eszközhöz egyedileg hozzá rendelhetők, Tartalma: Eszköz előállítás esetén – mindazok a költségek, amelyek az eszköz előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, felújítása során közvetlenül felmerültek, az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban álltak (már év közben elszámolhatók), megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (ezek általában év végén felosztással kerülnek az előállítási költségek közé). Szolgáltatásvégzés, teljesítés esetén – mindazok a költségek, amelyek a szolgáltatásvégzés, teljesítés (nyújtás) során közvetlenül felmerültek, e tevékenységgel szoros kapcsolatban álltak, megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (ezek általában év végén felosztással kerülnek az előállítási költségek közé).

Az előállítási költség tehát a termék (eszköz) és szolgáltatás közvetlen önköltsége.

Az előállítás közvetlen önköltségének két esete:

maximalizált közvetlen önköltség: a vállalkozás arra törekszik, hogy lehetőleg minden felmerült költséget termékhez, szolgáltatáshoz kössön, vagyis minden költséget megoszt, minimalizált közvetlen önköltség: a vállalkozás semmi olyan költséget nem oszt meg év végén a termékek, szolgáltatások között, amit év közben nem tudott termékhez, szolgáltatáshoz kötni.

Néhány olyan költség, amelyek jellemzően csak év végén megosztással terhelhetők az egyes termékekre, szolgáltatásokra:

energia szolgáltató egységek szolgáltatásainak költségei, szállítási tevékenység szolgáltatásainak költségei, tárgyi eszközök értékcsökkenése (közösen használt

Anyagok

Az anyagok helye a számlakeret-tükörben:

21-22. Anyagok 211-219. Nyers- és alapanyagok 221. Segédanyagok 222. Üzem- és fűtőanyagok 223. Fenntartási anyagok 224. Építési anyagok 225. Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök 226. Tárgyi eszközök közül átsorolt anyagok 227. Egyéb anyagok 228. Anyagok árkülönbözete 229. Anyagok értékvesztése és annak visszaírása

Az anyagok helye a mérlegben:

B. Forgóeszközök I. Készletek 1. Anyagok

Anyagok: olyan készletek, amelyek egy termelési folyamatban elvesztik tárgyi jellegüket, és értékük egyetlen termelési ciklusban átmegy az előállított új termék, vagy a teljesített szolgáltatás értékébe. 1992 óta az úgynevezett anyagi eszközök is anyagnak minősülnek. (Ezeket viszont az jellemzi, hogy több termelési folyamatban is részt vesznek.)

Más megközelítésben az anyagok a termelési folyamatban a munkatárgya szerepkörét töltik be, a tárgyi eszközök pedig a munkaeszközök funkcióját viselik. Ebben a megközelítésben az anyagi eszközök az anyagok között munkaeszközként viselkednek.

Az anyagok csoportosítása:

Nyers- és alapanyagok: a termelés anyagai, a tevékenység végzéséhez szükségesek. Jelenlétük a termékekben mennyiségileg is megállapítható. Ezek a legnagyobb értékű készletek. Segédanyagok: a gyártott termék költségei között a részarányuk szerényebb, mint az alapanyagoké. A termék minőségét ez is nagyban befolyásolja. (Pl. egy húsipari vállalkozásnál a levágott, feldolgozott élőállat alapanyagnak, a bedolgozott fűszerek

Valutaleértékelés

A valutaleértékelés azt jelenti, hogy több hazai valutát kell adni egységnyi külföldi valutáért, illetve egységnyi hazai valutáért kevesebb külföldi valutát lehet kapni. Ezért rövid távon a leértékelés az importot mérsékli, az exportra viszont ösztönzőleg hat. Az importőröknek ugyanannyi termék beviteléhez szükséges változatlan összegű külföldi valutáért most több hazai valutát kellene fizetniük, ugyanakkor az exportőrök hazai valutában mérve nagyobb bevételhez jutnak változatlan mennyiségben és exportáron értékesített termékük után is.

Nem jelenthető azonban ki, hogy a valutaleértékelés egyértelműen növeli az exportot és akadályozza az importot. A végső hatás különböző ellentétes irányú változások eredője.

A valutaleértékelés után az import termékek a hazai fogyasztók számára drágábbá válnak ugyan, de ha a kereslet árrugalmatlan, akkor nem biztos, hogy az importálandó mennyiség is csökken. Ilyenek például a nyersanyagok, az energiahordozók, melyeket gyakorlatilag bármi áron kénytelen az ezekben hiányt szenvedő ország importálni. Az importtermékek belföldi árának növekedése mindenképpen növeli a belföldi termelés költségeit, ezzel az átlagos árszintet is. így – az import részarányától függően – nő az export- termékek termelésének költsége is, ami rontja az exportőrök javuló profit- kilátásait.

Az exportálók változatlan eladási érték, vagyis devizabevétel mellett is növelik profitjukat. Egyes termékek a leértékelés hatására válhatnak exportképessé, így az

Megújuló energia

Megújuló energiaforrások alatt azokat az energiaforrásokat értjük, amelyek hasznosítása közben a forrás nem csökken, hanem azonos ütemben újratermelődik, vagy megújul.

Árindex

Az infláció mérőszámaként különféle árindexek szolgálnak, vagyis olyan viszonyszámok, melyek megmutatják az átlagos árszintek arányát két időpont között. Attól függően, hogy milyen termékcsoport átlagos árszintjével számolunk, sokféle inflációs indexhez juthatunk. A termelői árindexek a belföldi termelők által elért árakat tartalmazzák. Sokféle ilyen index számítható, attól függően, hogy az értékesítés milyen csoportját tesszük a súlyrendszer alapjául. Így más és más árindex számolható az exportra, a fogyasztásra, a beruházásra, vagy éppen a féltermékek értékesítésére, más az iparra vagy a mezőgazdaságra. Ezek a különféle indexek nagyon eltérhetnek egymástól, mert a súlyrendszerek egyes elemei nagyon eltérő áralakulást mutathatnak. A féltermékeket is tartalmazó indexek például nagyon érzékenyek az energiaárra, az ipari indexek az importárakra stb.

A leggyakrabban használt inflációs mérőszám a fogyasztói árindex, amely olyan termékcsoportnak az árindexe, ahol a lakosság egészének fogyasztása szerepel súlyrendszerként. Ez a pénz értékvesztésének a fogyasztók szempontjából értelmezett leggyakrabban használt mérőszáma.

Tudnunk kell, hogy a „leggyakrabban használt” kifejezés nem azt jelenti, hogy ez az index a fogyasztók számára a „legjobb” index. Legjobb index nincs, minden mérőszám minősége attól függ, hogy mit kívánunk mérni vele. A fogyasztói árindex a vásárolt fogyasztás árindexe. Ha tudjuk, hogy mennyi a pénzjövedelmünk, akkor alkalmas arra, hogy pénzjövedelmünk reálértékének változásáról tájékoztasson. Természetesen ezt is

Kötbér

A kötbér fogalma, alanyai, tárgya, feltételei

A kötbért a Ptk. a szerződést biztosító mellékkötelezettségek kö­zött szabályozza, és célja, hogy a kötelezettet a szerződésszerű telje­sítésre szorítsa.

Alanyai a kötelezett, aki felróható szerző­désszegése esetére írásban pénzfizetési kötelezettséget vállal; és a jo­gosult, aki a kötbér összegét kö­vetelheti. Mindkét oldalon bárki lehet. A jogosult-kötelezetti pozíciók általában megegyeznek a kötbérkikötéssel biztosított szerződéses alap­jogviszonyban elfoglalt helyzetével a feleknek, de annak sincs akadá­lya. hogy az alapjogviszony jogosultjának szerződésszegése esetére kössenek ki kötbért.

A kötbér jogviszony közvetett tárgya a meghatározott pénz­összeg. A kötelezett tehát egyfelől pénzfizetési kötelezettséget vállal, másfelől az összegnek meghatározottnak kell lennie. A szerződésben mindig pontosan meg kell határozni a kötbér összegét, akár konkrét összegben, akár alapjának és mértékének meghatározásával, valamint az esedékességet is. A túlzott mértékű, indokolatlanul magas kötbér összegét a bíróság a felek akarata el­lenére is mérsékelheti.

A kötbér a kötelezettnek felróható okból bekövetkező szerződés­szegés lehetséges jogkövetkezménye. A kötbér nem objektív jogkövetkezmény, csak akkor követelhető, ha a kötele­zett nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, és ezen okból szerződésszegést követett el. A szerződésben a feleknek egyértelműen rögzíte­niük kell, hogy mely esetre kötik ki a kötbért.

A sikeres igényérvényesítéshez elegendő a

1 / 212