Európa egyenes úton van a káosz felé – Jim Rogers interjú

Jim Rogers

Európa egyenes úton van a káosz felé, ezt a háborúkkal is fenyegetõ folyamatot csak az tartóztathatja fel, ha hagyják becsõdölni a rosszul mûködõ bankokat és a rosszul mûködõ országokat. Viszont, ha nem hagyják- például – Görögország tekintetében az államcsõdöt, annak mintegy öt év múlva igazi katasztrófa lesz a vége Európában. Szerinte a lehetõ legrosszabb forgatókönyv szerint fognak alakulni a dolgok Európában, és ezért a politikai elit valamint a központi bankok a legfőbb felelősök.

Balatoni korona: helyi pénzt bocsátanak ki Veszprémben

Balatoni Korona

Balatoni korona elnevezéssel helyi pénzt bocsátanak ki január 1-jétől Veszprémben és térségében – mondta Porga Gyula (Fidesz-KDNP), Veszprém polgármestere. Közlése szerint a hatféle címletű bankjegy Vagyóczky Károlynak, a Magyar Nemzeti Bank művészeti tervezőjének a munkája (ő tervezte valamennyi forgalomban lévő papírpénzünket), s az egyes bankjegyeken Veszprém és környéke nevezetességei, illetőleg történelmi személyiségei láthatók majd.

Jegybanki kezdeményezés a pénzhamisítás ellen

UV védelem

A Magyar Nemzeti Bank megújította a bankjegyek ill. érmék feldolgozását, forgalmazását, valamint hamisítás elleni védelmét szabályozó rendeleteit. A jegybank célja, hogy növekedjen a forintbankjegyek hamisítás elleni védelme, és hogy a forgalomban lévő forintbankjegyek minősége megfelelő maradjon.

A pénzügyi pánik 25 előjele

A múltban bekövetkezett pénzügyi pánikok mind ősszel történtek. Emlékezzünk csak 1929-re, 1987-re vagy 2008-ra. Itt a szeptember és a pénzügyi világban egyre több jel mutat arra, hogy hamarosan megnyomják a pánik gombot. Egyik rossz hír a másikat követi az Egyesült Államokból és Európából egyaránt. Mi okozza mindezt? Az elmúlt néhány évtized alatt egy hatalmas adósságlufi alakult a nyugati világban, ami a bőség hamis látszatát keltette. Ahhoz, hogy egy adósságlufi épen maradjon, a teljes adósságmennyiségnek folyamatosan és egyre növekvő ütemben növekednie kell. Nem véletlenül hallunk annyit a hitelválságról. A szörnyet táplálni kell, folyamatos hitel nélkül nem tud fennmaradni. Ma már a világgazdaság nem képes létezni hitel nélkül, mondhatni a hitel a gazdaság alapja. Amikor ez a lufi kidurran, azt az egész világ érezni fogja.

Az uniós pénzszivattyú

Lóránt Károly közgazdász az MNO online-ban megjelent írását teszük közzé, melyből kiderül, amit sokan már régóta éreztünk: a ránk erőltetett Európai Unió sokkal több pénzt visz el Magyarország polgáraitól, mint amennyit ad nekünk: 2004-2008 között mintegy nettó ötmilliárd euró uniós támogatás érkezett, ezzel szemben hazánk ugyanezen időszak alatt nettó harmincmilliárd euró jövedelemátutalást teljesített a centrumországok felé.

Pénzintézetek és költségvetési szervek beszámolói

A pénzügyi intézmények könyvvezetésének sajátosságai:

A pénzügyi intézmény az üzletszerű tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait magyar nyelven – a magyar számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával – a felügyeleti és a jegybanki ellenőrzésre is alkalmas módon vezeti. Az üzleti nyilvántartások vezetésével szemben támasztott követelmények: tegye lehetővé a pénzügyi intézmény belső ellenőrzését, biztosítsa a gondos és megbízható irányítást, vezetést, ideértve a vezető állású személyek tevékenységének a megítélését, valamint a tulajdonosok, a könyvvizsgáló, a Felügyelet és az MNB által történő ellenőrzést, továbbá segítse a pénzügyi intézményt abban, hogy eleget tegyen a jogszabályokban és a szerződésekben előírt kötelezettségek teljesítésének. A pénzügyi intézmény köteles, az arra jogosult testület által elfogadott – könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó – éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a Felügyeletnek annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.-ig, az összevont (konszolidált) éves beszámolót annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 30.-ig megküldeni. A kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat végző jogi személy könyvvezetésére és könyvvizsgálatára e rendelkezéseket nem kell alkalmazni. Magyarországon fiókteleppel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény a saját joga alapján elkészített és könyvvizsgálóval hitelesített mérlegének és eredmény-kimutatásának magyar nyelvű hiteles fordítását, a jóváhagyást követő harminc napon belül két országos

Pénzeszközök

A pénzeszközök helye a számlakeret-tükörben:

38. Pénzeszközök 381. Pénztár 382. Valutapénztár 383. Csekkek 384. Elszámolási betétszámla 385. Elkülönített betétszámlák 386. Devizabetét számla 389. Átvezetési számla 19. Tartósan adott kölcsönök 195. Tartós bankbetétek kapcsolt vállalkozásban 196. Tartós bankbetétek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 197. Egyéb tartós bankbetétek 199. Tartósan adott kölcsönök (és bankbetétek) értékvesztése és annak visszaírás

A pénzeszközök helye a mérlegben:

B. Forgóeszközök IV. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek A. Befektetett eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön

A pénzeszközök megjelenési formájukat tekintve lehetnek:

készpénz: a pénz bárhol forgalomban levőre még átváltható bankjegy és fémpénz. A gazdálkodónál a készpénzfizetések teljesítése a házipénztárak rendszerében történik. A pénztár elsősorban a belső pénzforgalom lebonyolítására szolgál, de a gazdálkodók egymás közti tartozásainak kiegyenlítésére is van lehetőség megállapodás alapján, ha az érintett felek részére gazdaságos és célszerű, pénzt helyettesítő eszközök: ide tartozik a csekk, a hitelkártya, a csekk-kártya, a bankkártya, a kereskedelmi kártya. A váltó is ide tartozik, de azt számvitelileg a pénzeszközöktől és az értékpapíroktól elkülönítetten kell kezelni, számlapénz: elszámolási betétszámla: a gazdálkodók a tevékenységükkel kapcsolatos pénzforgalmat az elszámolási

Gravitációs modellek

A logisztikai tevékenység végső stádiumában a vásárló számára biztosítjuk a termék, illetve a szolgáltatás elérhetőségét. A területválasztás keretében a menedzsment eldönti, hogy kereskedelmi tevékenységét az ország melyik földrajzi területére összpontosítja. Egy terület kereskedelmi vonzereje a kereslet és kínálat kölcsönhatásának függvénye.

A leggyakrabban vásárolt élelmiszerek és háztartási vegyi áruk mellett a tartós fogyasztási cikkek, autók, utazások, banki és egyéb szolgáltatások forgalma közvetlenül függ a vásárlóerőtől. A kereskedelmi potenciált olyan viszonyszámmal minősítjük, amely egyszerre számol a kereslet és a kínálat területi jellemzőivel. A kiskereskedelmi telítettség indexe:

, BPI: területi vásárlóerő-index, S: területen található üzletek alapterülete.

A körzet-meghatározásnál az adott földrajzi régión belül keressük a legígéretesebb területet úgy, hogy figyelembe vesszük egyrészt a kereskedelmi zónák kiterjedését, másrészt pedig az egyes kereskedelmi területek növekedési potenciálját. A kereskedelmi zóna a bolt vonzáskörzete, az a földrajzi terület, ahonnan a vevők érkeznek. A kiskereskedelmi földrajzi módszerei közül az ún. gravitációs modellek alapján közelíthetünk a kereskedelmi zóna meghatározásához. Eszerint két város között meghatározható a kereskedelmi töréspont, amely megmutatja, hogy mekkora a piaci szereplők relatív vonzereje a fogyasztókra. Töréspont modell képlete:

, D: távolság A és B település között, PA: A város lakosainak száma, PB: B város lakosainak

Árfolyamrendszerek

A külkereskedelmi forgalom lebonyolításához külföldi valutára, illetve devizára van szükség. A valutaárfolyam a külföldi pénznem ára, vagyis azt a hazai pénzmennyiséget jelenti, amelyért egységnyi idegen valuta megkapható. Az egyes országokban a gazdaságpolitikai megfontolásokból eredően különféle árfolyamrendszerek vannak életben.

Az árfolyamok alakulása jelentősen befolyásolja a vállalatok export és import tevékenységét, s ezen keresztül a fizetési mérleg alakulását, a GDP és a foglalkoztatás szintjét, az infláció mértékét, vagy pl. a költségvetési monetáris politika hatásosságát. Ezért körültekintő mérlegelést igényel, hogy adott gazdasági helyzetben az országok milyen árfolyamrendszer mellett kötelezik el magukat. Az árfolyamrendszereknek többféle típusa létezik, s az egyes típusokat az különbözteti meg egymástól, hogy a kormányzat beavatkozik-e, és milyen mértékben a valutapiac működésébe.

Lebegő árfolyamrendszer (rugalmas árfolyamrendszer)

Az árfolyamrendszerek egyik szélsőséges formáját képezi. Ebben az esetben az árfolyamok mozgását kizárólag a valutapiacon működő erők, a kereslet és a kínálat mechanizmusa határozza meg.

A Marshall-kereszt használatával szemléltethető a valutapiac működése (e*= egyensúlyi árfolyam).

Valutakeresleti görbe mögött a belföldi gazdasági szereplőknek az importra fordított, külföldi valutában számított kiadásai húzódnak meg. A valuta iránti kereslet és az árfolyam egymással ellentétes irányban változik. Keresleti görbe negatív meredekségű.

Valutakínálati görbe mögött a külföldieknek a magyar termék iránti kereslete

A tőkeáramlás kedvezőtlen hatásai

A profitrepatriáláson keresztül a folyó fizetési mérleg romlását válthatja ki. A profitrepatriálás a belföldön működő, de külföldi tulajdonban lévő vállalatok nyereségének az anyaországba való hazautalását jelenti. Hogy ez mennyiben rontja a folyó fizetési mérleget leginkább attól függ, hogy a külföldi befektetők milyennek ítélik meg a gazdaság jövőbeni kilátásait. Minél kedvezőbbnek ítélik meg, a realizált nyereségnek annál magasabb hányadát forgatják vissza az adott ország gazdaságába.

A belső tőkepiacon jelentős összegeket von el a hazai beruházások elől. Ennek lehet realitása, de csak akkor vezethet a belföldi beruházások lefojtásához, ha a gazdaság a teljes foglalkoztatottság mellett működik, és a fizetési mérleg tőkemérleg tételében létrejövő szufficitet a folyó fizetési mérleg deficitje nem egyenlíti ki. Ellenkező esetben a beáramló tőkét a megtakarítások növekedése kíséri, és a belföldi beruházások kiszorítása nem következik be.

A multinacionális vállalatok révén megjelenő új termékek, marketingstratégiák növelik a lakosság fogyasztási hajlandóságát, ezáltal csökkennek a beruházások forrását jelentő megtakarítások.

Nehezíti a helyi vállalkozói réteg kialakulását, a multinacionális vállalatok révén létrehozott hatalmas bevásárlóközpontok a helyi kisvállalkozások heves tiltakozását váltják ki.

Akadályozza a kormányzatokat a hatékony monetáris politika folytatásában. Ha az országban fix árfolyamrendszer működik, akkor a monetáris politika csak kiszolgálja az árfolyamrendszert, alkalmazkodik

1 / 41234