Mutató

A vállalatokra vonatkozó információk ismerete fontos úgy a vállalati vezetőknek, mind a részvényeseknek. Utóbbiak lehetnek intézményi befektetők vagy kisbefektetők. Mindkét fél számára fontos információkat hordoznak arra vonatkozóan, hogy a vállalat milyen eredményeket ért el egy bizonyos időszakban. Ezeket a mutatókat a vállalati mérlegből, eredménykimutatásból számoljuk, ugyanakkor a könnyebb átláthatóság érdekében ezeket osztályoznunk kell.

Megkülönböztetünk abszolút és relatív mutatószámokat. Az abszolút mutatószámokat közvetlenül a vállalat éves jelentéseiből olvashatjuk ki, illetve különböző részértékekből rakjuk össze őket. Ilyen például a cash-flow. Az abszolút mutatószámok csak részben hordoznak fontos információkat, nem mutatnak teljes rálátást arra a területre amit éppen vizsgálni szeretnénk, ezért is alkalmazzák ezeket elemzések kiindulópontjaként, ahhoz, hogy meghatározzuk a relatív vagy viszonyszámokat.

A mutatókat az elemzés szempontja szerint csoportosítva, megkülönböztetünk:

• jövedelmezőségi mutatókat
• likviditási mutatókat
• tőkeáttételi mutatókat
• piaci mutatókat.

Jövedelmezőségi mutatók

A jövedelmezőségi mutatók segítségével választ kapunk arra, hogy egy időszak során a szóban forgó vállalat hogyan, milyen hatékonysággal használta eszközeit.

Eszközarányos árbevétel arra ad választ, hogy egy termelő szervezet, vállalat milyen mértékben használja ki eszközeit.

Eszközarányos árbevétel=Árbevétel/Átlagos eszközállomány

A mutató magas értéke azt mutatja, hogy a vállalat közel teljes kapacitással dolgozik, ahhoz, hogy termelését tovább növelje pótlólagos tőkebevonásra van szüksége. Azt is figyelembe kell venni, hogy az eszközök értéke egy időszak során változik, ezért alkalmazzuk az év eleji és év végi eszközök átlagát.

Árbevétel arányos nyereség (Return on sales) a vállalat nettó nyereségét viszonyítja az árbevétel nagyságához.

ROS=Nettó jövedelem/árbevétel

Figyelembe kell vennünk azt, hogy a jövedelmezőség iparáganként változik, valamint függ attól, hogy az illető vállalat milyen versenykörnyezetben tevékenykedik. Azt is figyelembe kell venni, hogy a vállalat gazdasági ciklusok esetben hol helyezkedik el. Szükséges azon tényezők vizsgálata is, amelyek az befolyásolhatják az árbevétel arányos nyereséget.

Forgótőke arányos árbevétel

A forgótőkét könnyebb számolni, ugyanakkor modosítani is könnyebb, hogy jobban lássuk az értékesítési forgalomban bekövetkező átmeneti ingadozást.

Forgótőke arányos árbevétel=Árbevétel/Átlagos nettó forgótőke

Nettó haszonkulcs-ot akkor használjuk, amikor meg szeretnénk tudni, hogy árbevételünk mekkora része válik nyereségessé.

Nettó haszonkulcs=(EBIT-Adófizetés)/Árbevétel

A nettó haszonkulcs adózás utáni eredményének és az értékesítés nettó árbevételének hányados számítása esetében figyelmen kívül hagyjuk a nyereségnek azt a részét, amelyet a vállalat a hitelezőknek fizet ki mint kamatot, ezért ez a mutató nem alkalmazható eltérő tőkeszerkezetű vállalatok esetében.

Amikor vállalatokat hasonlítunk össze érdemes arra is figyelni, hogy mennyi kamatot fizetnek, mert magas kamatfizetés esetében alacsonyabb a kifizetésre kerülő adó nagysága. Ezért érdemes figyelembe venni a kamatokból származó adómegtakarítást (kamatfizetés ∙ adókulcs).

(EBIT-Adófizetés+Adómegtakatítás)/Árbevétel

Készletek forgási sebessége-nek számítása fontos, amikor arra vagyunk kíváncsiak, hogy a vállalatnál milyen gyorsan fordul meg a készlet. Az eredmény azt mutatja, hogy a vizsgált időszak alatt a készletek mekkora százalékát adták el és pótolták.

Készletek forgási sebessége=Értékesítés közvetlen költségei/Átlagos készletek értéke

A magas készletek forgási sebességének értéke azt jelenti, hogy a vállalat hatékonyan használja készleteit, alacsony készletértékekkel dolgozik, azonban figyelembe kell venni azt is, hogy milyen iparágban tevékenykedik (pl. ha repülőgépeket gyárt akkor valószínű, hogy nem tud magas értéket elérni).

Átlagos beszedési idő azt mutatja meg, hogy a vevők, milyen gyorsan egyenlítik ki a számláikat. Az alacsony érték a követelések behajtásának hatékonyságát jelzi, azonban ez lehet egy túl szigorú hitelezési politika is. Figyelembe kell venni azt, hogy a versenytársak milyen hitelezési politikát folytatnak.

Átlagos beszedési idő=Átlagos vevőállomány/Átlagos napi árbevétel

Eszközarányos nyereség

A vállalatok pénzügyi vizsgálata esetében azt is megvizsgálhatjuk, hogy mekkora eredményt ért el az összes eszköz viszonylatában. Az eredményt.

ROA=(EBIT-Adófizetés)/Átlagos összes eszközállomány

Érdemes az adómegtakarítással korrigálni az eredményt (kamatfizetés ∙ adókulcs).

Likviditási mutatók

Hitel felvétele esetében vagy hitel nyújtáskor arra vagyunk kíváncsiak, hogy a vállalatnak lesz-e elég pénze, hogy a hitelt visszafizesse. Figyelembe kell vennünk azonban, hogy a likvid eszközök értéke gyorsan változik, ezért a mutatók elavulnak rövid idő alatt.

Likviditási ráta

Likviditási ráta=Forgóeszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek

A magas érték azt mutatja, hogy a vállalat jóval nagyobb pénzügyi szabadsággal rendelkeznek, mint azok amelyeknek a mutatója alacsonyabb.

Likviditási gyorsráta vagy savpróba akkor alkalmazható amikor arra vagyunk kíváncsiak, hogy a vállalat eszközei között a gyorsabban pénzzé tehetők mennyire fedik a rövid lejáratú kötelezettségeit.

Likviditási gyorsráta=(Pénz+Likvid értékpapírok+Vevő)/Rövid lejáratú kötelezettségek

Tőkeáttételi mutatók

A vállalatok gyakran vesznek fel hiteleket tevékenységük finanszírozására, a hitel felvétele esetén a részvényesek a hitelezők után jutnak pénzhez, a hitelfelvétel pénzügyi tőkeáttételt hoz létre. Ezért fontos, hogy a tőkeáttétel mértékét mérjük.

Eladósodottsági mutató a hosszú lejáratú kölcsönök és a hosszú lejáratú források arányával mérik.

Eladósodottsági mutató=(Hosszú lejáratú hitelek + Lízingkötelezettségek)/(Hosszú lejáratú hitelek + Lízingkötelezettségek + Sajáttőke)

Piaci mutatók

A tőzsdén befektető vállalatok, egyének, gyakran számolnak egy befektetési döntés előtt piaci arányszámokat a cég éves, féléves, negyedéves kimutatásaiból.

Árfolyam / nyereség ráta (P/E)

P/E=Részvényárfolyam/Egy részvényre jutó nyereség

A magas érték jelzi, hogy a befektetők nagy növekedést várnak a vállalattól, azonban azt is jelentheti, hogy rövid időre a vállalatnak nagyon alacsony az eredménye. Az elemzők szerint a mutató arra is választ ad, hogy a befektetők mennyit hajlandók fizetni a vállalat nyereségének egy pénzegységéért.

Piaci érték/könyv szerinti érték. Egy részvény könyv szerinti értékét úgy kapjuk meg, hogy a saját tőkéjét a vállalatnak elosszuk a forgalomban levő összes részvények számával.

Piaci érték/könyv szerinti érték=Piaci árfolyam/Egy részvény könyv szerinti értéke