Mutató

A vállalatokra vonatkozó információk ismerete fontos úgy a vállalati vezetőknek, mind a részvényeseknek. Utóbbiak lehetnek intézményi befektetők vagy kisbefektetők. Mindkét fél számára fontos információkat hordoznak arra vonatkozóan, hogy a vállalat milyen eredményeket ért el egy bizonyos időszakban. Ezeket a mutatókat a vállalati mérlegből, eredménykimutatásból számoljuk, ugyanakkor a könnyebb átláthatóság érdekében ezeket osztályoznunk kell.

Megkülönböztetünk abszolút és relatív mutatószámokat. Az abszolút mutatószámokat közvetlenül a vállalat éves jelentéseiből olvashatjuk ki, illetve különböző részértékekből rakjuk össze őket. Ilyen például a cash-flow. Az abszolút mutatószámok csak részben hordoznak fontos információkat, nem mutatnak teljes rálátást arra a területre amit éppen vizsgálni szeretnénk, ezért is alkalmazzák ezeket elemzések kiindulópontjaként, ahhoz, hogy meghatározzuk a relatív vagy viszonyszámokat.

A mutatókat az elemzés szempontja szerint csoportosítva, megkülönböztetünk:

jövedelmezőségi mutatókat likviditási mutatókat tőkeáttételi mutatókat piaci mutatókat. Jövedelmezőségi mutatók

A jövedelmezőségi mutatók segítségével választ kapunk arra, hogy egy időszak során a szóban forgó vállalat hogyan, milyen hatékonysággal használta eszközeit.

Eszközarányos árbevétel arra ad választ, hogy egy termelő szervezet, vállalat milyen mértékben használja ki eszközeit.

Eszközarányos árbevétel=Árbevétel/Átlagos eszközállomány

A mutató magas értéke azt mutatja, hogy a vállalat közel teljes kapacitással dolgozik, ahhoz, hogy termelését tovább növelje pótlólagos tőkebevonásra

Likviditási ráta

A likviditási ráta a likviditás legelterjedtebb mérőszáma, gyakorlatilag minden típusú vállalkozásra ki szokták számítani. A mutatóban a társaság forgótőkéjében szereplő két összetevő, a forgóeszközök és a folyó források egymáshoz viszonyított aránya jelenik meg. A számlálóban a forgóeszközök záróállománya, a nevezőben a rövid lejáratú kötelezettségek (folyó források) záróállománya szerepel.

A likviditási ráta értelmezésével is nagyon körültekintően kell eljárnunk. Amennyiben a mutató értéke 1 alatt van, az gyakorlatilag a társaság fizetésképtelenségének közvetlen veszélyét jelzi, hiszen a rövid távon várhatóan pénzeszközzé váló eszközök nem fedezik a rövid távon lejáró kötelezettségeket. A mutató 1 fölötti értéke elfogadható – az általános vélekedés szerint normális üzletmenet esetén az 1,5 körüli érték tekinthető megfelelőnek –, azonban a túl magas likviditási ráta sem jó, mert ez a jövedelmezőség romlását vonhatja maga után.

Általában igaz, hogy ha egy vállalkozás az indokoltnál nagyobb mennyiségű forgóeszközzel rendelkezik, akkor ez csökkenti az eszközök átlagos hozamát, hiszen a rövid lejáratú eszközök hozama általában alatta marad a befektetett eszközök hozamának. Éppen ezért magas likviditási rátánál érdemes a ROA-mutatót is összevetni a hasonló vállalkozásokéval. A társaság hitelezői (főleg rövid távú hitelezői) természetesen minél magasabb likviditási rátát szeretnének látni. A magas likviditási ráta azonban önmagában nem biztosítja, hogy a vállalat valóban teljesíteni