Ez a mutató arra keresi a választ, hogy a társaság fő tevékenységéhez kapcsolódó fedezeti összeg (értékesítési árbevétel és önköltségének különbsége) mekkora hányada a társaság nettó árbevételének. A számlálóban az árbevételek és az egyéb bevételek értékének az értékesítés közvetlen önköltségével csökkentett összege (B típusú eredménykimutatásból számítható), a nevezőben az árbevételek és az egyéb bevételek összege szerepel.
A fedezeti mutató a társaság alaptevékenységének jövedelmezőségét vizsgálja, vagyis azt mutatja, hogy az alaptevékenységhez kapcsolódó értékesítés során mekkora haszonkulcsot (árrést) sikerült érvényesíteni. A mutatót nagyon jól alkalmazhatjuk az egyes előállított vagy kereskedelemben értékesített termékcsoportok jövedelmezőségének vizsgálatára, amennyiben rendelkezésre állnak a kellő részletezettségű adatok. Ennél a mutatónál is sokkal inkább az összehasonlításnak, mintsem a mutató abszolút nagyságának elemzése vezethet eredményre.
A mutató nagysága összevetve a versenytársak hasonló értékeivel a társaság, illetve termékei piaci pozíciójára enged következtetni. Másrészt a fedezeti mutató időbeni változása az értékesített termék előállításának, illetve értékesítésének költséghatékonyságát is jelezheti. Ha az árbevétel-arányos nyereséget és a fedezeti mutatót együttesen vizsgáljuk, következtetéseket vonhatunk le a társaság működésének jövedelmezőségéről is. Viszonylag magas fedezeti mutató, de alacsony árbevétel-arányos nyereség esetén a problémát nem az alaptevékenységben, hanem a társaság működésének egyéb vonatkozásaiban kell keresni. Ilyenek lehetnek például a magas adminisztrációs költségek vagy a rövid lejáratú adósságok aránytalanul magas szintjének kamatterhei.
Hasonló tartalom:
Legfrissebb hozzászólások