Mutatók, éves beszámoló elemzése

Beszámolók elemzése:

Számviteli törvény: a vállalkozás pénzügyi, vagyoni helyzetét reálisan mutassa be! A mérleg elemzés feladata: a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetének, az abban bekövetkezett változásoknak az elemzése. Ehhez segítségül szolgál egy állandó mutatószámrendszer kialakítása.

A mérleg elemzés három fő területe:

Vagyoni helyzet elemzése Pénzügyi helyzet elemzése Jövedelmezőség elemzése Hatékonyság elemzése

Vagyoni helyzet elemzése:

Eszköz / Forrás összetételi mutatók: megoszlási viszonyszámok (például: befektetett eszközök aránya) Eszköz / Forrás fajtánkénti megoszlás: például: készlet összetételi; saját tőke-szerkezeti mutatók Dinamikus viszonyszámok: Eszköz / Forrás tételek időben hogyan változtak? bázis-, és láncviszonyszámok Tárgyi eszközök leírtsági mutatója / Elhasználódás foka: számítása tárgyi eszköz összes értékcsökkenése / tárgyi eszköz összes bruttó értéke

Pénzügyi helyzet elemzése:

Likviditás-elemzés likviditási mutatók: például: Forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek; az egy éven belül pénzzé tehető eszközök milyen hányadban fedezik a rövid lejáratú kötelezettségeket? de fenntartások: például céltartalékot, elfekvő készleteket stb. nem veszi figyelembe a Likviditási Mérlegből lehetne ezeket pontosan kiszámítani Eladósodottság elemzése Adósság / Saját vagyon aránya Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések / (Forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek = működő tőke) Kamatfedezeti arány Adózás előtti eredmény / Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések Készletek forgási sebesség (ELÁBÉ + alvállalkozói teljesítmények) / Készletek mérlegértéke Vevő

Mutató

A vállalatokra vonatkozó információk ismerete fontos úgy a vállalati vezetőknek, mind a részvényeseknek. Utóbbiak lehetnek intézményi befektetők vagy kisbefektetők. Mindkét fél számára fontos információkat hordoznak arra vonatkozóan, hogy a vállalat milyen eredményeket ért el egy bizonyos időszakban. Ezeket a mutatókat a vállalati mérlegből, eredménykimutatásból számoljuk, ugyanakkor a könnyebb átláthatóság érdekében ezeket osztályoznunk kell.

Megkülönböztetünk abszolút és relatív mutatószámokat. Az abszolút mutatószámokat közvetlenül a vállalat éves jelentéseiből olvashatjuk ki, illetve különböző részértékekből rakjuk össze őket. Ilyen például a cash-flow. Az abszolút mutatószámok csak részben hordoznak fontos információkat, nem mutatnak teljes rálátást arra a területre amit éppen vizsgálni szeretnénk, ezért is alkalmazzák ezeket elemzések kiindulópontjaként, ahhoz, hogy meghatározzuk a relatív vagy viszonyszámokat.

A mutatókat az elemzés szempontja szerint csoportosítva, megkülönböztetünk:

jövedelmezőségi mutatókat likviditási mutatókat tőkeáttételi mutatókat piaci mutatókat. Jövedelmezőségi mutatók

A jövedelmezőségi mutatók segítségével választ kapunk arra, hogy egy időszak során a szóban forgó vállalat hogyan, milyen hatékonysággal használta eszközeit.

Eszközarányos árbevétel arra ad választ, hogy egy termelő szervezet, vállalat milyen mértékben használja ki eszközeit.

Eszközarányos árbevétel=Árbevétel/Átlagos eszközállomány

A mutató magas értéke azt mutatja, hogy a vállalat közel teljes kapacitással dolgozik, ahhoz, hogy termelését tovább növelje pótlólagos tőkebevonásra

Likviditási mutatók

A likviditási mutatók arra a kérdésre keresik a választ, hogy egy társaság mennyiben képes eleget tenni rövidlejáratú kötelezettségeinek a rendelkezésre álló forgóeszközei felhasználásával. A vállalat rövidlejáratú eszközei a vállalat normális üzletmenete során rövid időn belül várhatóan pénzeszközzé fognak válni, amelyek lehetővé teszik a forgóeszközökkel szemben álló kötelezettségek teljesítését.

A különböző likviditási mutatók abban térnek el egymástól, hogy a forgóeszközök elemeinek különböző csoportjaira (különböző likviditási fokú csoportokra) nézik meg, hogy azok milyen mértékben fedezik a társaság folyó kötelezettségeit.

A likviditási mutatók nagy előnye, hogy értékük viszonylag pontosnak tekinthető, hiszen a rövid lejáratú eszközök és források értékelése egy stabil számviteli rendszerben általában sokkal reálisabb, mint a hosszú lejáratú eszközöké és forrásoké. Ezzel szemben nagy hátránya a likviditási mutatóknak, hogy értékük gyorsan változhat, mivel a mutató tartalmát képező eszközök és források állománya időben gyorsan ingadozhat. Éppen ezért a likviditás vizsgálatánál folytonos figyelésre van szükség annál is inkább, mert sok tevékenységi körnél a likviditás szezonálisan ingadozik.