Paritás

A szó eredeti jelentése egyenlőség, egyenértékűség, azonosság. Igen széles körben alkalmazott kifejezés, a közgazdaságtanban néhány jelentése az alábbi:

Valutaparitás

A valuták átváltási árfolyama mint piaci kategória közvetlenül a mindenkori kereslet-kínálati viszonyoktól függ. A keresletet és kínálatot a mai pénzügyi rendszerekben részben az adott ország nemzetközi fizetési mérlege által leírt reál és jövedelemáramlások határozzák meg. A kereslet másik komponense az esetleges arbitrázs lehetőségek kihasználásából adódik. A harmadik, és egyre jelentősebb komponens a spekulációs kereslet és kínálat. Az árfolyamok azonban e rövid hatások mellett meghatározott értékek körül ingadoznak. Az ingadozás centrumát nevezik valutaparitásnak. E paritás aranypénzrendszer esetében azt jelentette, hogy a valuta árfolyama hosszútávon a partner valuta aranytartalmának függvényében alakult. Ha a font 1 egység aranyat jelentett és a dollár 0,5-t, akkor az 0,5-es paritás arány körül ingadozott az árfolyam.

Kamatparitás

A prompt, és a határidős árfolyamok közti kapcsolatot írja le. A határidős (forward) árfolyam kapcsolódik a kötés prompt árfolyamához a kamatparitás alapján és az esedékesség prompt árfolyamához a várakozások alapján. A határidõs prémium változtatásával a monetáris hatóságok képesek a külföldi tőke számára ajánlott kamatláb változtatására.

• Fedezett kamatarbitrázs: t=0-ban prompt átváltás, és a határidõs visszaváltás megkötése. Így a befektetés a külföldi devizában van.
• Fedezetlen kamatarbitrázs: t=0-ban prompt átváltás, jövõbeli idõpontban prompt visszaváltás. Így árfolyamkockázat keletkezik, ezért fedezetlen.

f/s=(1+rt)/(1+r_kt)

Két ország közti kamatláb-különbözet a prompt és határidõs árfolyamok különbözetében tükröződik. A spekulánsok miatt a tendencia s=f  felé mutat.

Vásárlóerő paritás

A vásárlóerő-paritás (angolul „purchasing power parity”, rövidítve PPP) egy közgazdasági módszer egy alternatív árfolyam kiszámítására két valuta között. A vásárlóerő-paritás méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat. Az említett jószágok (termékek és szolgáltatások) egy úgynevezett kosarat alkotnak, aminek a tartalmát megfontoltan kell összeválogatni.

A referenciavaluta általában az amerikai dollár egy adott évre.

Ezzel a módszerrel két problémán lehet felülkerekedni:

• A valutaárfolyamok finom és durva ingadozáson eshetnek át anélkül, hogy változnának a gazdasági körülmények. Egy rövid távú nemzetközi összehasonlítás hamis eredményre jutna a piaci árfolyam használatával.
• A szegény országok valutáit rendszerint alulértékelik a piacon a gyenge termelékenységük miatt

A vásárlóerő-paritás árfolyamát mindenekelőtt nemzetközi életszínvonal-összehasonlításokra használják. A nemzetközi GDP-összehasonlítás nem veszi figyelembe, hogy egyes országokban másak az árak (például 2006 januárjában egy Big Macet Kínában 1 dollár 30 centnek megfelelő jüanért lehetett venni, míg Dániában 4 dollár 49 centnek megfelelő koronáért.) A piaci árfolyam és a PPP árfolyam közti különbség jelentős eltérést is mutathat. Például Mexikóban a piaci árfolyamon számolt GDP per fő 6100 amerikai dollár, míg a vásárlóerő-paritás árfolyamon számolt GDP per fő 9000 dollár.

Indikátornak is használható a PPP, hogy a kérdéses valuta mennyire túl- illetve alulértékelt egy másik valutához képest a Forex devizapiacon.