A saját termelésű készletek helye a számlakeret-tükörben:

• 23. Befejezetlen termelés és félkész termékek
  • 231-234. Befejezetlen termelés
  • 235-237. Félkész termékek
  • 238. Félkész termékek készletérték-különbözete

• 239. Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása

• 24. Növendék-, hízó- és egyéb állatok
  • 241. Növendékállatok
  • 242. Hízóállatok
  • 243. Egyéb állatok
  • 246. Bérbevett állatok
  • 248. Állatok készletérték-különbözete
  • 249. Állatok értékvesztése és annak visszaírása
• 25. Késztermékek
  • 251-257. Késztermékek
  • 258. Késztermékek készletérték-különbözete
  • 259. Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása

A saját termelésű készletek helye a mérlegben:

• B. Forgóeszközök
  • I. Készletek
    • 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek
    • 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok
    • 4. Késztermékek

A készletek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök,

• amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások), bár értékük változhat,
• amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak (befejezetlen termelés, félkész termékek) vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermékek),
• amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (anyagok).

A készletek között kell kimutatni továbbá

• használatba vételükig azokat az anyagi eszközöket (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha), amelyek a vállalkozó tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják,
• a növendék-, a hízó- és az egyéb állatokat, amelyek a termelés (a tartás) költségei eredményeként növekednek, tömegük (súlyuk) gyarapszik, függetlenül attól, hogy a vállalkozási tevékenységet mennyi ideig szolgálják,
• azokat az eszközöket, amelyeket a befektetett eszközök közül átsoroltak.

Saját termelésű készletek:

• Befejezetlen termelés: az a termék, amely megmunkálás alatt van és legalább egy számottevő technológiai műveleten átesett. (Idetartoznak az év végén ki nem számlázott szolgáltatások teljesítményei is.)
• Félkész termék: összefüggő technológiai műveletsoron átesett, a raktárba félkész termékként bevételezték, a rá vonatkozó minőségi és egyéb paramétereknek megfelel, de a vállalkozáson belül továbbfelhasználásra kerül.
• Késztermék: minden technológiai műveleten átesett, a raktárba késztermékként bevételezték, megfelel a minőségi és egyéb paramétereknek, illetve késztermékként értékesíthető raktárra történő vétel nélkül is.
• Növendék, hízó és egyéb állatok: azok az állatok, amelyek a termelés (a tartás) költségei eredményeként növekednek, gyarapszik a tömegük, függetlenül attól, hogy a vállalkozási tevékenységet mennyi ideig szolgálják.

Saját termelésű készletek analitikus nyilvántartása:

• A vállalkozás dönthet, hogy folyamatosan vezeti az analitikát, egyáltalán nem vagy csak bizonyos készleteiről vezet analitikát.

• Folyamatosan vezet:
  • a készletekben bekövetkezett állományváltozásokat elsődlegesen itt tartják nyilván, majd ezek feladásai biztosítják a készletváltozások könyvelését,
• Folyamatosan nem vezet, vagy egyáltalán nem vezet analitikát
  • készletváltozásokat norma szerinti áron számolja el, főkönyvi számlákat folyamatosan vezeti, analitikát nem vezet. zárókészletet leltározással kell ellenőrizni és norma szerinti közvetlen önköltségen kell értékelni,
  • egyes készletekről folyamatosan vezet analitikát, és ez alapján könyvel, utókalkulációt nem készít, csak 5-ös számlaosztályban könyvel, leltározás kötelező, de a nyilvántartással is egyeztethet, a zárókészletet norma szerint állapítja meg,
  • december 31-én tényleges mennyiségi felvételt készít, mert az állományokat és a változásait egyáltalán nem vezeti, ha a nyitókészletet felveszi, akkor csak az állományváltozásokat kell kimutatni.
• Az analitikus nyilvántartásban legalább az alábbi adatoknak kell szerepelni:
  • a készlet megnevezése, azonosító adatai, kódszáma,
  • a készlet mennyiségi egysége, mennyisége,
  • a készlet egységára (nyilvántartási ára, előállítási költsége),
  • a készlet értéke,
  • a készletmozgások jogcíme,
  • a készletek elszámolt értékvesztése,
  • egyéb információk (pl. beszerzés ideje, szállító megnevezése, stb.)

A készletek elszámolásának bizonylatai:

• szerződések (adás-vételi szerződés, stb.)
• számlák, számlát helyettesítő okmányok,
• vámhatározatok,
• anyag- és áru-bevételezési jegy,
• anyag-kivételezési jegy,
• raktárközi bizonylatok,
• jegyzőkönyvek (leltározási, értékelési, selejtezési, átsorolási, stb.)
• térítés nélküli átvételi bizonylatok,
• belső bizonylatok (számítási anyagok)

Saját termelésű készletek év végi értékelése:

• Egyrészt a záró-állomány tényleges közvetlen önköltségének, illetve norma szerinti közvetlen önköltségének meghatározása.
• Másrészt az óvatos értékeléselvének betartása miatt  saját termelésű készletek előállítási költségének é a mérlegkészítéskor ismert, vagy várható eladási árának összehasonlítása.
• Értékvesztés: ha a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett és várható támogatásokkal növelt piaci eladási ár alacsonyabb, mint a kimutatott előállítási önköltség.
• Értékvesztést kell elszámolni a következő esetekben:
  • a fizikai állaga romlott (káresemény, minőségromlás, megsemmisülés, stb.),
  • az eredeti felhasználási céljának megfelelően nem hasznosítható, értékesíthető (eladhatatlanná válás, jelentős engedménnyel történő értékesíthetőség, leértékelés, stb.),
  • a mérlegkészítés napján ismert (várható) piaci eladási ára alacsonyabb, mint az előállítási önköltsége (befejezetlen termelés esetében piaci eladási ár alatt a pótlólagos ráfordításokkal csökkentett piaci árat kell érteni).

• Az értékvesztést mindig a saját termelésű készlet további várható hasznosíthatósági értékéig kell elszámolni az egyéb ráfordítások között.
• A STK korábban elszámolt értékvesztését visszaírással csökkenteni kell, ha a STK mérlegkészítéskor ismert piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja a készlet könyv szerinti értékét. A visszaírás mértéke legfeljebb az eredeti előállítási költség összegéig történhet. A visszaírást az egyéb bevételek között kell elszámolni.

Állományváltozás:

• növekedés: saját előállítás, többlet, hulladék, zárás visszavezetése befejezetlen termelésnél,
• csökkenés: eladás, belső felhasználás, hiány, selejt, értékvesztés, apport, térítés nélkül átadás, kiszállítás saját boltba, nyitás befejezetlen, félkész termék továbbfelhasználás, szokásos mértéken belüli vagy meghaladó kár.

A saját termelésű készletek főkönyvi elszámolása:

• Állományba vétel összköltség eljárással készülő eredmény-kimutatás esetén:
  • T 51-57 – K 1-4 (költségek elszámolása),
  • T 251 – K 581 (készletre vétel közvetlen önköltségen),
• Befejezetlen termelés:
  • nyitó befejezetlen termelés visszavezetése, vagy negatív állományváltozás
    • T 581 – K 231-234,
  • záró befejezetlen termelés visszavezetése, vagy pozitív állományváltozás
    • T 231-234 – K 581,
• Félkész termékek:
  • félkész termékek készletre vétele tervezett önköltségen
    • T 235-237 – K 581,
  • félkész termékek készletérték különbözet (KÉK) állományba vétele
    • T 581 – K 238, vagy T 238 – K 581
    • (71 egyenlegéből jöhet ki a tényleges költség + 238 TF – 238 KF),
  • félkész termékek továbbfelhasználása tervezett önköltségen
    • T 581 – K 235-237,
  • félkész termékek továbbfelhasználásra jutó KÉK elszámolása
    • T 238 – K 581, vagy T 581 – K 238
    • (+ 238 KF – 238 TF),
  • félkész termékek értékesítése (készletcsökkenés tervezett önköltségen)
    • T 581 – K 235-237,
    • T 81-84 – K 59 (forgalmi költség típusú eredmény-kimutatásnál),
    • T 311 – K 91-92,
    • T 311 – K 467,
    • Készletérték különbözet ugyanaz
      • T 235-237 – K 238, vagy T 238 – K 235-237 (+ 238 KF – 238 TF),
• Késztermékek:
  • késztermékek készletre vétele tervezett önköltségen
    • T 251-257 – K 581,
  • késztermékek készletérték különbözet (KÉK) állományba vétele
    • T 581 – K 258, vagy T 258 – K 581
    • (72 egyenlegéből jöhet ki a tényleges költség + 258 TF – 258 KF),
  • késztermék értékesítése (készletcsökkenés tervezett önköltségen)
    • T 581 – K 251-257,
    • T 81-84 – K 59 (forgalmi költség típusú eredmény-kimutatásnál),
    • T 311 – K 91-92,
    • T 311 – K 467,
    • Készletérték különbözet ugyanaz
      • T 251-257 – K 258, vagy T 258 – K 251-257 (+ 258 KF – 258 TF)
  • késztermékek átadása saját üzletnek (tervezett önköltségen)
    • T 581 – K 251-257,
    • ha apport (+16 – 981), térítés nélküli átadás, rendkívüli hiány, selejtezés
      • T 581 – K 251,
      • T 26 – K 582,
      • Készletérték különbözet ugyanaz
        • T 251-257 – K 258, vagy T 258 – K 251-257 (+ 258 KF – 258 TF)
  • késztermék hiány
    • T 581 – K 251-257
    • T 258 – K 581, vagy T 581 – K 258,
  • értékvesztés elszámolása
    • T 866 – K 2,
    • T 2 – K 582

A saját termelésű készletek megjelenése az eredmény-kimutatásban:

• Közvetlenül nem találhatók meg az eredmény-kimutatásban, de az állományukban bekövetkezett változások hatást gyakorolnak a gazdálkodó eredményére.

• Értékesítés nettó árbevétele között: az értékesített anyagok, áruk, göngyölegek felárral, árkiegészítéssel növelt, engedménnyel csökkentett ÁFÁ-t nem tartalmazó ellenértéke.
• Egyéb ráfordítások között:
  • káresemény során megsérült, megsemmisült, hiányzó készletek könyv szerinti értéke,
  • a nem számlázott, az értékesített készlethez közvetve kapcsolódó, utólag adott engedmény összege,
  • az üzleti évben elszámolt értékvesztések összege.
• Egyéb bevételek között:
  • a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásának összege,
  • a nem számlázott, a megvásárolt készlethez közvetve kapcsolódó, utólag kapott engedmény,
  • a készletek káreseményével kapcsolatos bevétele,
  • a kereskedelmi áruk leltárértékeléséből származó nyereségjellegű különbözetének összege.
• Rendkívüli ráfordítások között:
  • a gazdasági társaságba bevitt készletek nyilvántartás (könyv) szerinti értéke,
  • térítés nélkül átadott készletek nyilvántartás (könyv) szerinti értéke,
• Rendkívüli bevételek között:
  • a gazdasági társaságba bevitt készletek létesítő okiratban meghatározott értéke,
  • térítés nélkül átvett, hagyatékként, ajándékként kapott, többletként fellelt készletek nyilvántartás szerinti (de maximum piaci) értéke.

A készletekkel kapcsolatosan a kiegészítő mellékletben be kell mutatni:

• az alkalmazott értékelési eljárásokat, és az ezekben bekövetkezett változások okait, valamint a változtatás eredményre gyakorolt hatását, és annak számszerűsítését,
• az adott üzleti évben elszámolt, illetve visszaírt értékvesztést, mérlegtételenként (az értékvesztés nyitó értékét, az elszámolásra került növekedéseket és csökkenéseket, valamint az értékvesztés záró értékét),
• a veszélyes hulladékok, környezetre káros anyagok mennyiségi és értékadatait, valamint az állományukban bekövetkezett változásokat veszélyességi osztályok szerint (nyitó + növekedés – csökkenés = záró).

A készletek megjelenése az üzleti jelentésben:

• Ki kell térni a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra.
• Külön be kell mutatni:
  • a környezetvédelemnek a vállalkozó pénzügyi helyzetét meghatározó, befolyásoló szerepét, a vállalkozó környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségét,
  • a környezetvédelem területén történt és várható fejlesztéseket, az ezzel összefüggő fejlesztéseket,
  • a környezetvédelem eszközei tekintetében a vállalkozó által alkalmazott politikát,
  • a környezetvédelmi intézkedések bevezetését, a munkák állását.