A szerződés fogalma
Ptk. 523. § (1) „A kölcsönszerződés alapján a hitelintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.
(2) Ha a hitelező hitelintézet – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az adós kamat fizetésére köteles.”
Hitelező bárki lehet, nemcsak hitelintézet.
A Hpt. szerint a kölcsönszerződés:
.,Pénzösszeg rendelkezésre bocsátása a hitelintézet részéről, melyet az adós a szerződésben megállapított időpontban, kamat ellenében köteles visszafizetni.”
A iogviszony keletkezése
A kölcsönszerződés érvényességéhez nem szükséges annak írásba foglalása. de a jelentős hitelezői kockázat miatt jellemzően, ezt is a hitelintézetek által egyoldalúan kialakított blankettaszerződésekbe foglalják.
A jogviszonv alanyai
Egyik alanya a hitelező, aki a kölcsönt nyújtja. A Polgári törvénykönyv szabályozása alapján bárki lehet, míg a Hpt. értelmében csak hitelintézet nyújthat ilyen pénzügyi szolgáltatást.
Másik alanya az adós, aki szintén lehet bárki, jogi személy, egyéb gazdasági társaság és természetes személy.
A iogviszonv tartalma
A hitelező legfőbb kötelezettsége, a szerződésben meghatározott összeg adós rendelkezésére bocsátása. Ez alól csak a clausula rebus sic stantibus esetében mentesül, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után akár az ő, akár az adós körülményeiben olyan lényeges változás állott be, amely miatt a szerződés teljesítése többé el nem várható, vagy ha a szerződés megkötése után olyan körülmények következtek be, amelyek miatt azonnali hatályú felmondásnak van helye.
Az adós főkötelezettsége a kölcsön összegének visszafizetése és a kamat megfizetése. A kamat a pénz használatának ellenértéke, mivel az adós azzal sajátjaként rendelkezik. A kölcsönügylet tehát egyrészről nem más, mint pénzösszeg tulajdonba adása.
Az adós a kölcsönösszeg szerződés szerinti visszafizetésétől annyiban térhet el, hogy azt előbb is visszafizetheti.
Az adós a kölcsön felvételére nem köteles, ekkor természetesen a kamatot sem kell megfizetnie. Arra az időre azonban, mely alatt a hitelintézet – akár hitelszerződés alapján, akár anélkül – a kölcsönösszeget a rendelkezésére tartotta, jutalékot köteles fizetni.
A hitel- és kölcsönszerződés elhatárolása
Közös bennük, hogy mindkettő:
- visszterhes ügylet
- hitelezői oldalon hitelintézet áll
- az adós nem köteles a hitelkeretet kimeríteni, a kölcsönt felvenni
- konszenzuálszerződés
- tartós jogviszony ezért érvényesül a clausula rebus sic stantibus
A legfőbb eltérés, hogy míg a hitelszerződés tárgya meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása, azaz egy praestare jellegű szolgáltatás, addig a kölcsönszerződésé meghatározott pénzösszeg átadása. azaz egy dare szolgáltatás.
Az írásba foglalás csak a hitelszerződésnél érvényességi kellék.
Visszteherként a hitelszerződés alapján jutalékot, a kölcsönszerződés alapján kamatot kell fizetni.
A iogviszony megszűnése
A kölcsönszerződés a lejárattal. a kölcsönösszeg visszafizetésével, illetve azonnali hatályú felmondással szűnik meg. A kölcsönösszeg visszafizetése bármikor történhet, tehát a határozott idejű lejáratot megelőzően is.
Az azonnali hatályú felmondás joga a kölcsönadót megillető taxatív okokhoz kötött kötelemszüntető alakító jog.
A kölcsönadó e jogát akkor gyakorolhatja, ha:
- a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra fordítása lehetetlen;
- az adósa kölcsönösszeget a szerződésben meghatározott céljától eltérően használja;
- a nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökkent, és azt az adós a hitelező felszólítására nem egészíti ki;
- az adós vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét;
- az adós más súlyos szerződésszegést követ el.
Ha a hitelező hitelintézet az alábbi esetekben is élhet az azonnali felmondás jogával:
- az adós hitelképtelenné válik;
- az adósa hitelintézetet a kölcsön összegének megállapításánál valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy más módon megtévesztette, amennyiben ez a kölcsön összegének megállapítását befolyásolta;
- az adós a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot – figyelmeztetés ellenére – akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi.
Kölcsönszerződés magánszemélyek között (tájékoztató jellegű iratminta)
Kölcsönszerződés
amely létrejött egyrészről
név: …………………………………………
születési hely és idő: ……………………
anyja neve: ………………………………..
lakcím: ……………………………………..
sz. ig. sz.: …………………….…………….
kölcsönadó (a továbbiakban: Kölcsönadó),
másrészről
név: …………………………………………
születési hely és idő: ……………………
anyja neve: ………………………………..
lakcím: ……………………………………..
sz. ig. sz.: …………………….…………….
mint kölcsönvevő (a továbbiakban: Kölcsönvevő) között alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel:
1. Jelen szerződés aláírásával egyidejűleg a Kölcsönadó átad a Kölcsönvevőnek ………………… Ft-ot azaz ………………………………… forintot készpénzben, amely összeg átvételét kölcsönvevő jelen szerződés aláírásával nyugtázza.
2. A Kölcsönvevő kötelezettséget vállal arra, hogy a fenti összeget legkésőbb ……… év …………… hónap …………. napján egyösszegben visszafizeti.
3. A felek megállapodása szerint a kölcsön ………. év ………….….. hónap …… napjáig kamatmentes. Amennyiben a Kölcsönvevő a kölcsön visszafizetésével késedelembe esik, az esedékesség napjától ……% kamat megfizetésére is kötelezett.
4. A követelés biztosítására a Kölcsönvevő átad a Kölcsönadónak egy névre szóló, ………………… Ft-ról azaz ………………………………… forintról kiállított betétkönyvet, amelyet a kölcsön szerződésszerű visszafizetésekor a Kölcsönadó köteles a Kölcsönvevőnek visszaadni. A kölcsön vissza nem fizetése esetén a felek együttesen jogosultak a betétkönyvben elhelyezett összeg kiváltására, amely – a Kölcsönadónak járó összeg levonása után – a Kölcsönvevőt illeti.
5. A felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződésben nem részletezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv kölcsönszerződésre vonatkozó rendelkezéseit (Ptk. 523. §) és a szerződések közös szabályait (Ptk. 198–338. §) tekintik irányadónak.
6. A jelen szerződést mint akaratunkkal mindenben megegyezőt az alulírott tanúk jelenlétében jóváhagyólag aláírjuk.
Kelt: ……………… (város/község neve), ……… év …………… hó … napján.
…………………………………. ……………………………………
Kölcsönadó Kölcsönvevő
Előttünk mint tanúk előtt:
…………………………………….. ……………………………………
…………………………………….. ……………………………………
(név, lakcím) (név, lakcím)
sajnos én nem találtam meg amit kerestem.de szerintem ez az én hibám.különben egy csomo kérdésre megkaptam a választ. köszönöm
Ha az adós nem fizet beperelhetem e, és hozzávetőlegesen mennyi idő múlva tudják behajtani a tartozásom?
Ha az adós nem fizet beperelhetem e, és hozzávetőlegesen mennyi idő múlva tudják behajtani a tartozásom?
Kedves Erika,
Amennyiben a bíróság Önnek ad igazat az adóssal szemben, úgy kb 1,5 év és jogosan igényelheti az összeget, a bíró ítélete alapján. Erre behajtót lehet megkérni, aki ha tud lefoglal valamit, ami a tartozás ellenértékét kiteszi és értékesíthető. Ha ez nincs (ami elég gyakori), akkor sajnos kreatívnak kell lenni.