Értékpapírok számvitele

Az értékpapírok helye a számlakeret-tükörben:

• 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések)
  • 171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
  • 172. Egyéb tartós részesedés
  • 177. Részesedések értékhelyesbítése
  • 179. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása
• 18. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
  • 181. Államkötvények
  • 182. Kapcsolt vállalkozások értékpapírjai
  • 183. Egyéb vállalkozások értékpapírjai
  • 184. Tartós diszkont értékpapírok
  • 189. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása
• 37. Értékpapírok (Forgóeszközök)
  • 371. Részesedés kapcsolt vállalkozásban
  • 372. Egyéb részesedés
  • 373. Saját részvények, saját üzletrészek
  • 374. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
  • 378. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása

Az értékpapírok helye a mérlegben:

• A. Befektetett eszközök
  • III. Befektetett pénzügyi eszközök
• B. Forgóeszközök
  • III. Értékpapírok

Az értékpapír valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okirat. Csoportosításuk többféle szempont alapján történhet, pl. lejárat, kibocsátók, stb. szerint, de pénzügyi szempontból az a csoportosítás a legjobb, amely az értékpapírokat a velük megtestesített jogok alapján határolja el.

Értékpapírok a velük megtestesített jogok alapján:

• követelést megtestesítő értékpapírok (váltó, csekk, kötvény, stb.),
• áruval kapcsolatos jogot magában foglaló értékpapírok (raktárjegyek, zálogjegyek),
• részesedési jogot (tulajdoni hányadot) megtestesítő értékpapírok (részvények, üzletrészek vagyonjegyek, stb.)

A Szt. két nagy csoportra bontja az értékpapírokat:

• Befektetett pénzügyi eszközök: ide tartoznak azok az értékpapírok, ame­lyeket a vállalkozó tartós jövedelem – éven túli – vagy befolyásolási irányítási, ellenőrzési lehetőség megszerzésének szándékával vásárolt meg.
• Forgóeszközök: ide tartoznak azok az értékpapírok, amelyeket nem tartós befektetési szándékkal, hanem forgatási céllal, átmeneti befektetésként, rövidtávú kamathozam, árfolyamnyereség céljából vásárolt meg a vállalkozó.

Értékpapírok értékelése:

• Eladásra vásárolt kötvények
  • évközben vásárláskor a belföldi kötvény a beszerzési áron kerül nyilvántartás­ba, a külföldi kötvény a deviza vételár vásárláskori időpontban érvényes MNB hivatalos deviza vételi árfolyamon átszámított forintértéken kerül be a nyilvántartásba,
  • a kötvény tulajdonosa kamatot kap, amely a pénzügyi bevételek között számolandó el, a törlesztő részletek pedig a kötvény nyilvántartás szerinti értékét csökkentik,
  • értékesítéskor az eladási ár általában eltér a beszerzési értéktől:
    • eladási ár > beszerzési ár: árfolyamnyereség,
    • eladási ár < beszerzési ár: árfolyamveszteség,
  • árfolyam különbözet csak akkor számolható el, ha a pénzügyi teljesítés megtörtént,
  • mérlegkészítéskor értékvesztést kell elszámolni a fordulónapon a vállalkozó tulajdonában levő eladásra vásárolt kötvények esetében, ha a piaci érték tartósan 1 évet meghaladóan csökken; ha a kötvény külföldi pénznemre szól és az év végi deviza vételi árfolyam alacsonyabb a vásárláskori árfolyamnál, árfolyamveszteséget kell elszámolni pénzügyi műveletek ráfordításaként,
• Saját részvények, üzletrészek:
  • ezeket az értékpapírokat a vételkor fizetett ellenérték összegé­vel kell szerepeltetni a mérlegben,
• Eladásra vásárolt részvények:
  • értékelési szabályainál az eladásra vásárolt kötvényeknél leírtak az irányadók,
• Egyéb értékpapírok:
  • ezeket az értékpapírokat a beszerzési értéken kell nyilvántartásba venni
  • mérlegkészítéskor, ha külföldi követelésre szóló értékpapír is van a vállalkozás tulajdonában, akkor össze kell hasonlítani a könyv szerinti érték számításánál alapul vett és a december 31-i deviza vételi árfolyamot, ha ez az utóbbi kisebb, étekvesztést kell elszámolni; étekvesztést kell elszámolni akkor is, ha az értékpapír árfolyam csökkenése megállapítható, vagy a kibocsátó anyagi helyzete úgy alakul, hogy a vissza­fizetés veszélybe kerül.

Értékpapírok értékelése a mérlegben:

Értékpapírok aktiválása:

• Részesedések
  • beszerzéskor: beszerzési ár,
  • térítés nélküli átvételkor: átadó által közölt könyv szerinti érték és a piaci érték közül a kisebb,
  • ajándék, hagyaték, többlet: piaci érték,
  • apport behozatal: apport érték,
  • átsoroláskor: könyv szerinti érték,
• Forgóeszközök
  • a bizományosi díjat és opciós díjat nem kötelező aktiválni, de lehet; ha nem lett aktiválva, akkor költségként leírandó (vételi opció díja: pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként), vagy időben elhatárolható, realizáláskor kivezetendő,
• Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
  • vételárban szereplő kamat nem aktiválható, az “egyéb kapott (járó) kamatok, kamatjellegű. bevételek” közé kerül,
  • beszerzéshez kapcsolódó időbeli elhatárolás forgóeszközöknél nem alkalmazható,
  • diszkont értékpapír aktiválása bekerülési értéken történik (december 31-én: aktív időbeli elhatárolás az időarányos “kamat” összegében, kapott kamatként).

Értékpapírok főkönyvi elszámolása (növelő tételek):

• beszerzés azonnali kiegyenlítéssel T 17, 37 – K 384 (vételár elszámolása),
• beszerzés halasztott fizetéssel
  • T 17, 37 – K 479 (vételár elszámolása),
  • T 479 – K 384 (pénzügyi rendezés),
• beszerzés közvetlen irányítást biztosító részesedéseknél
  • T 17, 37 – K 384 (vételár elszámolása),
  • T 115 – K 17, 37 (pozitív üzleti vagy cégérték, ha a piaci érték < ellenérték),
  • T 17, 37 – K 969 ((negatív üzleti vagy cégérték, ha a piaci érték > ellenérték),
  • T 969 – K 483 (negatív üzleti vagy cégérték elhatárolása, feloldás min 5 év),
• apportba vétel
  • T 17, 37 – K 479 (átvett részesedés kimutatása),
  • T 32/33 – K 411 (cégbejegyzéskor),
  • T 479 – K 32/33 (kötelezettség megszüntetése),
• ajándék, hagyaték, térítés nélküli átvétel:
  • T 17, 37 – K 989 (piaci érték, vagy az átadó által közölt könyv szerinti érték közül a kisebb értéken),
  • T 989 – K 483 (halasztott bevétel elhatárolása),
• hozamok elszámolása
  • T 368 – K 971 és T 384 – K 368 (ha a tárgyévben nem kerül kifizetésre),
  • T 384 – K 971 (tárgyévi kifizetés esetén),
• saját részvény visszavásárlása T 373 – K 384 (visszavásárlási értéken),
• hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír beszerzése
  • T 18, 374 – K 384 (fizetett ellenérték),
  • T 974 – K 18, 374 (vételárban lévő kamat elszámolása, ami nem illet meg),
  • T 53/877 – K 384/368 (bizományosi díj/opciós díj lehívása),
  • T 392 – K 53/877 (bizományosi díj/opciós díj elhatárolása),
  • T 368 – K 384 (bizományosi díj átutalása),
  • T 18, 374 – K 368 (opciós díj elszámolása lehíváskor),
• diszkont értékpapír beszerzése T 18, 37 – K 384 (fizetett ellenérték),
• értékvesztés visszaírása T 17, 37 – K 874.

Értékpapírok főkönyvi elszámolása (csökkentő tételek):

• saját részvény bevonása
  • T 887 – K 373 (könyv szerinti érték kivezetése),
  • T 411 – K 987 (tőkecsökkenés névértéken),

• saját részvény értékesítése

• • T 379 – K 373 (könyv szerinti érték kivezetése),
  • T 384 – K 379 (befolyt ellenérték elszámolása),
  • T 379 – K 975 (árfolyamnyereség),
  • T 875 – K 379 (árfolyamveszteség),
    • kapcsolódó tétel
    • T 877 – K 482 (bekerülési érték és a névérték közötti különbség arányos részének elhatárolása),
    • T 391 – K 977 [tárgyévi elhat = különbözet*(eltelt idő/összes idő)],
• kamatozó értékpapír törlesztése
  • T 384 – K 379 (vételár, névértékkel arányos),
  • T 379 – K 18, 374 (könyv szerinti érték kivezetése, névértékkel arányos),
  • T 379 – K 973, 975 (árfolyamnyereség),
  • T 871, 875 – K 379 (árfolyamveszteség),
  • T 977 – K 391 (elhatárolt nyereség visszavezetése),
  • T 482 – K 877 (elhatárolt veszteség visszavezetése),
• kamatozó értékpapír beváltása, értékesítése
  • T 379 – K 18, 374 (könyv szerinti érték kivezetése),
  • T 384 – K 379 (befolyt ellenérték),
  • T 379 – K 973, 974 (eladási árban lévő kamat, ami minket illet meg),
  • T 379 – K 973, 975 (árfolyamnyereség),
  • T 871, 875 – K 379 (árfolyamveszteség),
• diszkont értékpapír beváltása
  • T 379 – K 18, 37 (könyv szerinti érték kivezetése),
  • T 384 – K 379 (befolyt ellenérték),
  • T 379 – K 391 (még fel nem oldott elhatárolás),
  • T 379 – K 973, 975 (árfolyamnyereség),
  • T 871, 875 – K 379 (árfolyamveszteség),
• értékesítés
  • T 379 – K 17, 37 (könyv szerinti érték kivezetése),
  • T 384 – K 379 (befolyt ellenérték),
  • T 366 – K 379 (halasztott fizetés elszámolása),
  • T 384 – K 366 (halasztott fizetés pénzügyi rendezése),
  • T 379 – K 973, 975 (árfolyamnyereség, vételár > KSZÉ),
  • T 871, 875 – K 379 (árfolyamveszteség, vételár < KSZÉ),
• apportként átadás
  • T 881 – K 17, 37 (könyv szerinti érték kivezetése),
  • T 368 – K 981 (társasági szerződés szerinti érték elszámolása),
  • T 17, K 368 (cégbejegyzéskor az új részesedés kimutatása),
• térítés nélküli átadás T 889 – K 17, 37 (könyv szerinti érték kivezetése),
• értékvesztés T 874 – K 17, 37.

Értékpapírok értékvesztésére és annak visszaírására vonatkozó szabályok:

• Részesedések értékvesztése
  • ha a piaci érték tartósan és jelentősen a könyv szerinti érték alatt marad, függetlenül attól, hogy a részesedés A/III vagy B/III között szerepel,
  • ÉV = piaci érték – KSZÉ = negatív [Szt. 54 § (1)],
  • a piaci érték a mérlegkészítéskor ismert információk szerinti érték,
  • a részesedések piaci értékének meghatározásánál figyelembe kell venni:
    • a gazdasági társaság piaci megítélését és ennek tendenciáját,
    • a várható megtérülést a megszűnő társaságból (pl. felszámolás miatt),
    • az idevonatkozó arányszámokat (ST / JT, ill. befekt KSZÉ / befekt NÉ)
• Részesedések értékvesztésének visszaírása [Szt. 54 § (3)]
  • ha a részesedés mérlegkészítéskor ismert piaci értéke tartósan és jelentősen magasabb a könyv szerinti értéknél, akkor a korábban elszámolt értékvesztést – maximum ennek összegéig, legfeljebb az eredeti bekerülési értékig – visszaírással csökkenteni kell,
• Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése
  • az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál értékvesztést kell elszámolni, ha a – felhalmozott kamatot nem tartalmazó – piaci érték tartósan és jelentősen a könyv szerinti érték alatt marad, függetlenül attól, hogy az értékpapír az A/III vagy a B/III között szerepel,
  • ÉV = Piaci érték – KSZÉ = negatív [Szt. 54 § (4)],
  • a piaci érték a mérlegkészítéskor ismert információk szerinti érték,
  • a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok piaci értékének meghatározásánál figyelembe kell venni:
    • az ép kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, ennek tendenciáját,
    • az ép kibocsátójának tartós piaci megítélését, ennek tendenciáját,
  • éven belüli lejáratú értékpapíroknál, ha a névérték (és a kamat) megtérülése bizonytalan, értékvesztést kell elszámolni,
• Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztésének visszaírása
  • csak az éven túli lejáratú értékpapíroknál van értelme,
  • ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mérlegkészítéskor ismert piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb a könyv szerinti értéknél, akkor a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell; maximum az eredeti bekerülési értékig, de legfeljebb a névértékig lehet [Szt. 54 § (6)].
• Devizás részesedések, devizás értékpapírok értékvesztése és visszaírása
  • az év végi értékelésnél először az értékvesztést, illetőleg a visszaírást kell meghatározni devizában és ennek a nyilvántartási árfolyamon átszámított forintértékét kell elszámolni, majd ezt követően kerülhet sor a devizás eszközök értékelésére az általános szabályok szerint.

Analitikus nyilvántartások:

• eladásra vásárolt kötvények esetében olyan nyilvántartást kell vezetni, amely
  • egyeztetési lehetőséget biztosit,
  • tartalmazza kibocsátóként a beszerzési értéket és időpontját, a névértéket, az átutalt törlesztő részletek összegeit és időpontját, devizában vásárolt kötvény esetén a vételkori árfolyamot, az elszámolt árfolyamveszteségek összegeit és a meg fennálló követelés összegét,
• saját részvények, üzletrészek analitikus nyilvántartása tulajdonosi jegyzék vezetését igényli.
• részvénytársaságoknál a saját részvényekről – a névre szóló részvényekről név szerinti – az egyéb részvényekről pedig részvényfajtánkénti nyilvántartást kell vezetni,
• egyéb értékpapírok esetén olyan nyilvántartást kell vezetni értékpapír-fajtánként, amely
  • egyeztetési lehetőséget biztosit,
  • tartalmazza kibocsátóként a beszerzési értéket és időpontját, a névértéket, a devizában történt vásárlás esetén a vételkori árfolyamot, az elszámolt árfolyamveszteségek összegeit és időpontját, a beváltás összegét és időpontját,
• saját részvények, üzletrészek
  • ezen értékpapírok után osztalék nem fizethető ki,
  • saját részvényeket a vállalkozás max. 1/3 részig vásárolhat meg és max. 3 évig tarthat meg,
  • saját üzletrészt a vállalkozás 1 évig tarthat meg,
  • ezeket az értékpapírokat újra értékesítik vagy bevonjak a társasági törvény előírásai szerint,
• eladásra vásárolt részvények
  • bekerülési érték a fizetett ellenérték, de a névérték alapján számított osztalék növeli a pénzügyi műveletek bevételeit,
• egyéb értékpapírok
  • minősítési kritériumaik, értékesítésük eredményre gyakorolt ha­tásai megegyezik az eladásra vásárolt kötvények és részvényekével,
  • konkrét formájuk más, ide tartoznak pl. letéti jegyek, hozamjegyek, pénztárjegyek, stb.

Az Értékpapírok bizonylatai:

• Adott kölcsönök analitikus nyilvántartó lapja
• Befektetési céllal vásárolt értékpapír analitikus nyilvántartó lapja
• Értékpapír egyedi nyilvántartó lapja
• Szerződések (alapító okirat, adás-vételi szerződés, stb.)
• Számlák, számlát helyettesítő okmányok
• Jegyzőkönyvek
• Térítés nélküli átvételi bizonylatok
• Belső bizonylatok (számítási anyagok)

Könyvviteli zárlat, leltár:

• az értékpapírok könyvviteli zárlatakor elsődlegesen analitikus nyilvántartásokban analitikus könyvelésben rögzített gazdasági műveletek meghatározott időszakonként (havonta, negyedévente, évente) összegzett értékadatait könyveljük a forgalmi könyvelés számláira,
• ennek ellenönzése úgy történik, hogy a főkönyvi számlák adatait egyeztetik a hozzá kapcsolódó analitikus nyilvántartásokkal, amelyek tartalmi helyességét a leltározás biztosítja,
• megfelelő ellenönzés mellett leltár­nak tekintjük a szabályszerűen végrehajtott leltározás alapján helyesbített és ellenőrzött főkönyvi könyveléssel egyező nyilvántartásokat is, ilyen pl. az értékpapírok analitikus nyilvántartása is.

Az értékpapírok kapcsolata az eredménykimutatással:

• a pénzügyi műveletek eredménye tételben
• a pénzügyi műveletek bevételei között
  • forgatási céllal vásárolt értékpapírok
    • a tárgyégben befolyt kamatok, részesedések, osztalékok összege,
    • a tárgyévben még be nem folyt időarányos kamat, részesedések összege,
    • osztalékok összege,
    • értékesítésből, eladásból származó árfolyamnyereség összege,
• pénzügyi műveletek ráfordításai között
  • az értékesítéskor keletkező árfolyamveszteség összege,
  • az elszámolt értékvesztés összege,

• a rendkívüli eredmény tételben
• a rendkívüli bevételek között
  • visszavásárolt saját részvény, üzletrész, vagyonjegy bevonása esetén annak névértéke,
• a rendkívüli ráfordítások között
  • visszavásárolt saját részvény, üzletrész, vagyonjegy bevonása esetén annak visszavásárlási értéke.

Az Értékpapírok és a kiegészítő melléklet: jelezni és ismertetni kell, ha a befektetett forgóeszközök minősítése megváltozik.

Az Értékpapírok és az üzleti jelentés: számot kell adni a vállalkozás saját részvénypolitikájáról, milyen pénzügyi technikákkal, milyen célból kívánják saját részvényeiket felvásárolni, és hogyan kívánják ezeket hasznosítani (dolgozóknak átadni, befektetni). Ki kell térni a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra. Továbbá a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokra.

Penziós ügyletek:

• valamely vagyontárgy, főleg értékpapír (kivéve deviza, valuta), azonnali eladása egy jövőbeni határidős visszavásárlási megállapodás mellett, illetve azonnali vétele egy jövőbeni, határidős viszonteladási megállapodás mellett,
• nem valódi penziós ügylet:
  • ha az azonnali ügylet vevője dönti el, hogy él-e a viszonteladási lehetőséggel,
  • emiatt nem biztos, hogy lesz viszonteladási ügylet,
  • ezért a vevő a vásárlás általános szabályai szerint könyvel,
  • az eladó az értékesítés általános szabályai szerint könyvel,
• valódi penziós ügylet:
  • biztosan lesz visszavásárlási (viszonteladási) ügylet,
  • a kapott összeg követelésként, a fizetett (fizetendő) összeg kötelezettségként könyvelendő,
  • a penziós ügylet lezárásakor a különbözet kamatbevétel, illetve kamatráfordítás lesz.