Vevőkövetelés

A vevőkövetelések helye a számlakeret-tükörben:

• 31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)
  • 311. Belföldi követelések (forintban)
  • 312. Belföldi követelések (devizában)
  • 315. Belföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása
  • 316. Külföldi követelések (forintban)
  • 317. Külföldi követelések (devizában)
  • 319. Külföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása

A vevőkövetelések helye a mérlegben:

• B. Forgóeszközök
  • II. Követelések
    • 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)

Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők):

• itt kell kimutatni minden olyan, a vállalkozó által teljesített – a vevő által elismert – termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést, amely nem kapcsolt, vagy egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szembeni követelések, illetve tartósan adott pénzkölcsön,
• értéke: eszköz, anyag, áru, termék, szolgáltatás értékesítéséből származó bevétel felszámított általános forgalmi adóval növelt összege,
• növelő tételek:
  • értékesítés,
  • felár,
  • számlahelyesbítések,
  • értékvesztések visszaírásai,
• csökkentő tételek:
  • kiegyenlítés,
  • utólag adott fizetési engedmény,
  • visszáruk,
  • számlahelyesbítések,
  • értékvesztések,
• devizás: a teljesítés napján érvényes árfolyamon (kivétel: Barter ügylet, ott az első részügylet teljesítésének napján érvényes választott árfolyamon kell minden további részügyletet nyilvántartásba venni,
• fajtái:
  • Belföldi vevőkövetelések: Magyarországra, vámszabad, tranzit területeken lévőknek értékesített,
  • Külföldi vevőkövetelések: a vevő székhelye, telephelye külföldön van (szolgáltatásnál: teljesítés helye külföld).

Külföldi vevőkövetelések értékelése:

• A külföldi pénzértékre szóló követelést a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.
• A mérlegben a külföldi pénzértékre szóló minden követelést az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős.
• A külföldi pénzértékre szóló követelésnek az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet:
  • amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között árfolyamveszteségként,
  • amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között árfolyamnyereségként kell elszámolni.

• A külföldi pénzértékre szóló követelés forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát – a választott – hitelintézet által meghirdetett deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

A vevők analitikus nyilvántartása tartalmazza:

• a vevő azonosításához szükséges adatokat (a vevő neve, címe, elérési útvonala),
• a bizonylati hivatkozásokat (a számla vagy számlát helyettesítő okmány száma),
• a vevőnek kiszámlázott összegeket, a számla keltét, a teljesítés dátumát, az esedékesség időpontját, a fizetés módját,
• a vevő által adott előlegek összegeit, keletkezésének és esedékességének időpontját,
• a befolyt összegeket, valamint a követelést csökkentő egyéb tételek (engedmények, visszáruk) összegeit,
• az értékvesztések összegeit, azok visszaírásának összegeit,
• a követelés leírásának összegét, okát és időpontját.
• Devizában fennálló követelések a következőket is tartalmazzák:
  • követelés összege devizában,
  • a teljesítéskori választott árfolyam,
  • értékvesztések összege devizában, annak árfolyama,
  • visszaírt értékvesztések összege devizában, annak árfolyama,
  • mérlegfordulónapi árfolyam, átértékelés összege forintban.

A vevőkkel szembeni követelések alapbizonylatai:

• számla, egyszerűsített számla (készpénzfizetési számla),
• számlát helyettesítő okmány,
• bírósági, adóhatósági határozat,
• jegyzőkönyvek (leltározási, értékelési, selejtezési, átsorolási, stb.)

A vevők főkünyvi elszámolása:

• Belföldi vevők

• • Értékesítés (engedmény, visszaküldés fordított esemény)
    • T 311 – K 91-92 (számla szerinti nettó összeg),
    • T 311 – K 467 (fizetendő ÁFA),
    • Kapcsolódó tétel: anyagok értékesítésének elszámolása
      • T 814 – K 21-22 (könyv szerinti érték),
      • T 229 – K 814 (nyilvántartott értékvesztés),
    • Engedménynél készletmozgás nem történik!
  • Utólag adott, számlához nem kapcsolódó engedmény
    • T 864 – K 311 (adott engedmény szerződés szerinti értéke),
  • Fizetési határidőn belüli pénzügyi rendezés miatt adott engedmény
    • T 879 – K 311 (skontó),
  • Immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítése (engedmény, visszaküldés fordított esemény)
    • T 311 – K 961 (számla szerinti nettó összeg),
    • T 311 – K 467 (fizetendő ÁFA),
    • Kapcsolódó tétel: eszköz kivezetése a nyilvántartásból
      • T 861 – K 14 (bruttó érték kivezetése),
      • T 149 – K 861 (halmozott terv szerinti écs kivezetése),
      • T 148 – K 861 (halmozott terven felüli écs kivezetése),
  • Vevők kiegyenlítése T 38 – K 311,
  • Behajthatatlan követelés leírása T 369 – K 311,
  • Hitelezési veszteség elszámolása T 869 – K 311,
  • Elengedett követelés leírása T 889 – K 311,
  • Behajthatatlan követelésre utólag befolyt összeg T 384 – K 963,
  • Értékvesztés T 315/319 – K 966,
  • Értékvesztés visszaírása T 866 – K 315/319,
• Külföldi vevők:
  • Exportértékesítés
    • T 317 – K 931 (kiszámlázott összeg teljesítéskori árfolyamon),
  • Pénzügyi teljesítés
    • T 384 – K 317 (forintszámlára vételi árfolyamon, devizaszámlára választott árfolyamon),
    • T 876 – K 317 (árfolyamveszteség),
    • T 317 – K 976 (árfolyamveszteség),
  • Barter elszámolása
    • T 368 – K 317 (első teljesítéskori árfolyamon nyilvántartott összeg),
    • T 4542 – K 368 (első teljesítéskori árfolyamon nyilvántartott összeg),
  • Év végi felértékelés
    • T 317 – K 3/4 (fordulónapi választott árfolyam > könyv szerinti érték),
    • T 3/4 – K 976,
  • Év végi leértékelés
    • T 3/4 – K 317 (fordulónapi választott árfolyam > könyv szerinti érték),
    • T 876 – K 3/4,
  • Kapcsolódó tétel
    • T 976 – K 481 (nem realizált árfolyamnyereség összege),

A követelések megjelenése az eredmény-kimutatásban:

• Készlet, szolgáltatás értékesítése à értékesítés nettó árbevétele
• Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése à egyéb bevételek
• Eredeti követelés értékesítése à egyéb bevételek
• Vásárolt követelés értékesítése à pénzügyi műveletek egyéb bevételei vagy ráfordításai
• Realizált árfolyamnyereség à pénzügyi műveletek egyéb bevételei
• Realizált árfolyamveszteség à pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
• Hitelezési veszteség à egyéb ráfordítások
• Értékvesztés à egyéb ráfordítások
• Értékvesztés visszaírása à egyéb bevételek
• Követelések kamatai à pénzügyi műveletek bevételei
• Elengedett követelés à rendkívüli ráfordítások

A követelések és a kiegészítő melléklet:

• Be kell mutatni:
  • az alkalmazott értékelési eljárásokat, és az ezekben bekövetkezett változások okait, valamint a változtatás eredményre gyakorolt hatását, és annak számszerűsítését,
  • az el nem ismert (peresített) követeléseket,
  • a vevőnként együttesen kisösszegű követelések értékét,
  • a lejárt, de értékvesztéssel nem terhelt követeléseket,
  • a jelentős összegű hitelezési veszteségeket,
  • a hátrasorolt követelések értékét,
  • a követelések eredeti, a nyilvántartásba vételi értékét, az üzleti évben elszámolt, illetve visszaírt, a halmozottan elszámolt értékvesztés összegét – legalább a mérlegtételek szerinti megbontásban.
  • a tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, a követelések kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal (leányvállalatokkal) szembeni követelés. (Fölérendelt anyavállalat esetén az anya-, leányvállalati minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni.)

A követelések megjelenése az üzleti jelentésben:

• Ki kell térni:
  • a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra,
  • a várható fejlődésre (a gazdasági környezet ismert és várható fejlődése, a belső döntések várható hatása függvényében).