Váltókövetelések

A váltókövetelések helye a számlakeret-tükörben:

• 34. Váltókövetelések
  • 341. Belföldi váltókövetelések
  • 345. Belföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása
  • 346. Külföldi váltókövetelések
  • 349. Külföldi váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása

A váltókövetelések helye a mérlegben:

• B Forgóeszközök
  • II. Követelések
    • 4. Váltókövetelések

A váltó: egy olyan visszavonhatatlan fizetési ígéret, amely egy későbbi, a lejárat időpontjában esedékes fizetést testesít meg.

A váltókövetelés: a vevővel szembeni követelés ellenében elfogadott váltó alapján fennálló követelés, vagy vásárolt váltóban foglalt követelés, vagy fináncváltóban foglalt követelés. A követelések kiegyenlítésére elfogadott váltót a birtokos csak a kiváltott követelés összegével megegyező összegben veheti fel a könyveibe, illetve vásárlás esetén bekerülési értéken. A váltó kamattartalma annak esedékességéig nem jelenhet meg a követelések értékét növelő tételként.

A váltóbirtokos az elfogadott váltót a következőféleképpen használhatja fel:

• a lejárat időpontjában benyújtja a váltóadósnak fizetésre, aki a névértéknek megfelelő összeget megfizeti,
• tovább forgatja a váltót, felhasználja saját fizetési kötelezettségeinek kiegyenlítésére,
• leszámítoltatja a váltót valamelyik hitelintézetnél a lejárat időpontja előtt,
• behajthatatlan követelésként leírja a követelés összegét.

Váltókövetelések kimutatása az egyes mérlegtípusokban:

• váltókövetelések között csak a nem részesedési viszonyban levő adóssal szembeni váltóköveteléseket szabad kimutatni,
• ha a követelés anyavállalattal, leányvállalattal, közös vezetésű vállalattal, vagy társult vállalkozással szemben áll fenn, akkor azt a követelések kapcsolt vállalkozással szemben című mérlegsoron kell szerepeltetni,
• ha viszont egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozással szemben áll fenn, akkor a követelések egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozásokkal szemben című mérlegsoron kell feltüntetni.

A váltókövetelés állományba vétele, értékelése:

• Belföldi váltókövetelések: a váltó elfogadásának időpontjában, a kiváltott követelés összegének megfelelően kell állományba venni,
• Devizára szóló váltókövetelések: nyilvántartásba vétele a kiváltott követelés könyv szerinti értéken történik, a váltókövetelést átértékelni nyilvántartásba vételkor nem lehet. A devizás váltóköveteléseket év végén át kell értékelni a mérleg fordulónapján érvényes, a gazdálkodó által a devizás tételek értékelésére választott árfolyam szerint, feltéve, hogy az árfolyam-különbözet jelentős.

Ha a váltó az adott üzleti évben nem jár le, akkor év végén a tárgyévre eső kamatot aktív időbeli elhatárolásként el kell határolni.

Váltókövetelés értékvesztése és annak visszaírása:

• Ha a követelés könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján becsült, várhatóan megtérülő összeg, akkor értékvesztést kell elszámolni.
• Az értékvesztés megállapításának előfeltétele, hogy a követelés a mérleg fordulónapján fennálljon és annak pénzügyi rendezése nem történt meg a mérlegkészítés időpontjáig, illetve fennáll a jelentőség és a tartósság követelménye.
• Amennyiben az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen magasabb a könyv szerinti értéknél, akkor a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a váltókövetelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi értékét.
• Devizás váltókövetelések esetén mind az értékvesztés, mind a visszaírás összegét először devizában kell meghatározni, majd ezt kell forintra átszámítani, a devizás tételek nyilvántartásba vételekor alkalmazott árfolyam alapján.

A váltókövetelések analitikus nyilvántartása: egyedi értékbeni nyilvántartást kell vezetni. A törvény az analitikus nyilvántartás formáját nem írja elő kötelezően.

A váltókövetelések főkönyvi elszámolása:

• Váltó elfogadása
  • T 341 – K 311 (a kiváltott vevőkövetelés összegében),
  • Kapcsolódó tétel: időarányos kamat elhatárolása
    • T 391 – K 974 (az üzleti évre jutó kamat összege),
• Lejáratkor a váltó beváltása
  • T 384 – K 341 (könyv szerinti érték kivezetése),
  • T 384 – K 974 (névértékben lévő kamat elszámolása),
  • Kapcsolódó tétel: árfolyam-különbözet elszámolása
• Váltó leszámítolása a lejárat előtt
  • T 3/4 – K 341 (könyv szerinti érték),
  • T 384 – K 3/4 (átutalt összeg),
  • T 3/4 – K 974 (kamatnyereség: összeg – könyv szerinti érték),
  • T 532 – K 3/4 (bankköltség elszámolása),
  • Diszkontált érték = névérték / (1 + leszámítolási kamatláb * hátralévő futamidő napban / 360),
• Szállító kiegyenlítése váltóval
  • T 3/4 – K 341 (könyv szerinti érték),
  • T 454 – K 3/4 (kötelezettség összege),
  • T 3/4 – K 974 (nyereséges fogatás),
  • T 872 – K 3/4 (veszteséges forgatás),
• Váltó leírása hitelezési veszteségként
  • T 869 – K 341,
• Váltó értékvesztése
  • T 866 – K 345/349 (értékvesztés elszámolása),
  • T 345/349 – K 966 (értékvesztés visszaírása).

A váltókövetelések megjelenése az eredmény-kimutatásban: közvetlenül nem jelennek meg. Az értékvesztés egyéb ráfordításként, a visszaírása pedig egyéb bevételként kerül kimutatásra.

A követelések és a kiegészítő melléklet:

• Be kell mutatni:
  • az alkalmazott értékelési eljárásokat, és az ezekben bekövetkezett változások okait, valamint a változtatás eredményre gyakorolt hatását, és annak számszerűsítését,
  • az el nem ismert (peresített) követeléseket,
  • a vevőnként együttesen kisösszegű követelések értékét,
  • a lejárt, de értékvesztéssel nem terhelt követeléseket,
  • a jelentős összegű hitelezési veszteségeket,
  • a hátrasorolt követelések értékét,
  • a követelések eredeti, a nyilvántartásba vételi értékét, az üzleti évben elszámolt, illetve visszaírt, a halmozottan elszámolt értékvesztés összegét – legalább a mérlegtételek szerinti megbontásban.
  • a tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, a követelések kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal (leányvállalatokkal) szembeni követelés. (Fölérendelt anyavállalat esetén az anya-, leányvállalati minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni.)

A követelések megjelenése az üzleti jelentésben:

• Ki kell térni:
  • a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra,
  • a várható fejlődésre (a gazdasági környezet ismert és várható fejlődése, a belső döntések várható hatása függvényében).