A váltó megszületését követően elsősorban készpénz-helyettesítő értékpapír volt, ma már egyre inkább hiteleszköz funkciót tölt be. Kibocsátásának alapját egy bizonyos kereskedelmi alapügylet szolgálja, azaz adásvétel. A vevő nem készpénzzel fizeti ki az ellenértéket, hanem elfogadja az eladó által kibocsátott, rá intézvényezett váltót, elismerve az eladó vele szemben fennálló követelését. A váltó tehát olyan rendeletre szóló, rövidlejáratú értékpapír, amelyben adós-hitelezői viszony testesül meg.
A váltó forgatható illetve átruházható, azaz minden váltóból eredő követelést át lehet ruházni egy harmadik személyre, hacsak nem tartalmaz erre vonatkozó tiltó rendelkezést. A váltó csupán fizetési ígéret, a vevő a váltó kiállításával vagy elfogadásával még nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, csupán fizetést ígér. A fizetési kötelezettség a váltó beváltásával a lejárat napján szűnik meg. A lejárat előtt azonban a váltót el lehet adni a banknak, vagy forgatással át lehet ruházni. A bank a váltót váltóleszámítolással vásárolja meg, így kamatlevonással ugyan, de előbb hozzá lehet jutni a váltó összegéhez, mint a váltón szereplő lejárati idő.
A váltó legfontosabb kellékei:
- A váltó elnevezés a szövegben;
- Idegen váltó esetén meghatározott összegre szóló fizetési meghagyás, saját váltó esetén fizetési ígéret;
- A fizetésre kötelezett neve (címe), azaz a címzett intézvényezett;
- Az esedékesség megjelölése;
- A fizetési hely megjelölése;
- Annak a neve és címe, akinek a javára vagy rendeletére kell az intézvényezettnek a fizetést teljesíteni, azaz a rendelvényes (kedvezményezett);
- A kiállítás helye és ideje;
- A kibocsátó aláírása, amelynek eredetiségéért a forgató személyek nem vállalnak kezességet.
A váltó alaptípusai:
IDEGEN VÁLTÓ
- Fizetésre szólítja fel a címzettet.
- Szereplői:
- Kibocsátó, aki felel a váltó kibocsátásának jogosságáért, és felszólítja a vevőt fizetésre;
- Az intézvényezett, aki a váltóból eredő követelést kifizetni tartozik a kibocsátó által megnevezett személynek;
- Rendelvényes: a kibocsátó által megnevezett személy, akinek a javára az intézvényezett köteles kifizetni az ellenértéket. Ő jogosult elsőként forgatni a váltót, azaz a követelést átadni újabb személynek.
- Ha rendelvényesként a kibocsátó saját magát nevezi meg, úgy saját rendeletre szóló idegen váltóról beszélünk.
SAJÁT VÁLTÓ
- A kiállító fizetést ígér a rendelvényesnek.
- Szereplői:
- Kiállító, a vevő, aki ígéretet tesz az ellenérték kifizetésére a rendelvényes javára;
- Rendelvényes:az eladó, akinek a javára vagy rendeletére fizetést fog teljesíteni a kiállító. Elsőként ő jogosult a váltót forgatni, átruházni követelést harmadik személyre a hátoldalon történő forgatással.
Önnek mi a véleménye?
You must be logged in to post a comment.